A szégyen tartja vissza a bántalmazott férfiakat a segítségkéréstől

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy párkapcsolatban a nő is lehet bántalmazó, de a férfiak helyzetét a neveltetésük, a szégyen és a társadalmi hozzáállás is visszatartja, hogy kiutat találjanak.

Amikor a családon belüli erőszakról esik szó, szinte mindenkinek az a sztereotipikus kép jelenik meg a fejében, hogy a férj bántalmazza feleségét, gyermekét. De mi van, ha kilépünk ebből a sztereotípiából? Mit mutatnak a statisztikák? Milyen egy bántalmazott férfi lélektana?

A családon belüli erőszak kutatása a 70-es évekig nyúlik vissza, majd a 90-es évektől ugrásszerűen megnőtt azon tanulmányok száma, melyek már nem csak objektív adatgyűjtéssel, hanem a bántalmazó/bántalmazott lélektannal, a viktiminológiával foglalkoznak. Az adatokból az derül ki, hogy a nők valóban nagyobb eséllyel vannak kitéve családon belüli erőszaknak, ugyanakkor az is látszik, hogy nem elhanyagolható a bántalmazott férfiak száma sem, így őket sem szabadna kihagyni a probléma kezeléséből.

Nincsenek egyértelmű statisztikák

A 2005. április 1-je óta működő Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat szerint a segítséget kérők 74%-ban nők, és 26%-ban férfiak. A KSH 2011-es adatai szerint a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai között 70-30 százalék volt a nők, illetve a férfiak aránya, míg a párkapcsolati, élettársi erőszak elszenvedői 90-10 százalék az eloszlás a nők, és férfiak között.

Miért nehéz kutatni a témát?

  • Mint ahogy a fenti adatokból is látszik, közel sem olyan egyértelmű, hogy a férfi veri a nőt. Kevés szó esik arról, hogy családon belül férfi bántalmaz egy másik férfit, vagy nő bántalmaz fiú gyermeket.
  • A különböző kutatások más-más fogalmakkal dolgoznak, így azok összehasonlítása, összegzése nehézségbe ütközik.
  • A bántalmazott férfiak jóval kisebb arányban fordulnak segítségért.

Nem gondolom, hogy az a megoldás, ha a férfiak és a nők nekiállnak mutogatni egymásra, hogy melyikük bántalmazóbb a másiknál, a probléma sokkal összetettebb, mint ahogyan arról olvashatunk, hallhatunk a médiában. A klasszikus sztereotíp bántalmazó férjek sem agresszornak születtek. Nagy valószínűséggel őket is bántalmazták ilyen-olyan módon, és még az is lehet, hogy nem Apu volt az elkövető. Gyakran találkozom olyan felnőtt férfiakkal, akik egy domináns anya lelki terrorjából szeretnének kiszabadulni. Ők nem bántalmazott férfiak? Mint ahogy sokan, ők is gyakran beleesnek abba a hibába, hogy öntudatlanul egy hasonló párkapcsolati helyzetbe lépnek bele, mint amit gyermekként megéltek.

Bántalmazott férfinak lenni ciki?

Igen. Nagyon nehéz kilépni a társadalmi szerepekből, elvárásokból önmagukkal szemben is. A hagyományos férfiszerepbe nem fér bele, hogy áldozat legyen. „ A fiúk nem sírnak.” „A fiúk nem panaszkodnak.” Sokan tagadnak, inkább a focimeccsre fogják fizikai sérülésüket, mintsem felvállalják azt.

Hihetetlenül szégyellik magukat , és gyakran attól is tartanak, hogy nem hisz nekik senki, illetve, hogy a visszájára fordulhat a történet, és ők maguk lesznek megvádolva.

Nincsenek szervezetek, melyek velük foglalkoznának, a rendőrségre bemenni azzal, hogy zaklat, ver a feleségem, pedig egészen szürreálisnak tűnik mai társadalmi berendezkedésben.

Hogy néz ki a gyakorlatban egy ilyen kapcsolat?

A bántalmazó nőkre inkább az érzelmi bántalmazás, a lelki terror jellemző. Sokan túlzott féltékenykedésükből fakadóan párjukat követik, semmilyen magánszférát nem hagyva nekik. A hatalmi játszma eszköztárába ilyenkor a teljes ellenőrzés, beszabályozás, elszámoltatás tartozik. A bántalmazó nőkre jellemző továbbá a vitákban a másik figyelmen kívül hagyása, a „te szemét férfi!” hozzáállás. Ezekben a helyzetekben nehéz egy nővel szemben csatát nyerni, hiszen a nők szocializációjukból fakadóan könnyebben fejezik ki magukat. És persze mindenre emlékeznek! Nem idegen a bántalmazó nőktől a bántó megjegyzések elejtése, a folyamatos bűntudatkeltés, a megszégyenítés. Sorolhatnánk még ezt tovább is, de korábban már írtunk a bántalmazás dinamikájáról , és  az ott felsorolt a jellemzők függetlenek a nemtől.   

Azt gondolom a bántalmazás nem a nemi különbségeken, hanem az értékrenden múlik. Mind a férfiak, mind a nők lehetnek agresszorok, áldozatok egyaránt. A bántalmazásban szerepe van a bántalmazó gyerekkorának, szocializációjának, és a társadalom agresszióra adott válaszának is. Többek között ezért is fontos, hogy egészséges, szerető mintát, megfelelő konfliktuskezelő technikákat adjunk a gyermekek kezébe, beleértve azt is, hogy senkinek az érdekei se sérüljenek, mert az ismét csak agressziót szül.

Írjon nekünk!

Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!

Steiner Kristóf például örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns a kémiai és viselkedési függőségekkel foglalkozik, de szívesen reagál a függők hozzátartozói oldaláról felmerülő kérdésekre is. Juhász Dániel pszichológus gyermekpszichológus, pár- és családterápiás tanácsadó, a Humánia Pszichológia Blog szerzője, akihez bátran fordulhatnak családi, házassági és nevelési problémákkal is. A life coach csapat tagja továbbá Kurán Zsuzsa pszichológus, családterápiás tanácsadó és Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus az emPatika munkatársai, valamint Sákovics Diana pszichológus, aki szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!

Sebők Franciska
Sebők Franciska
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.