Elmondjuk, miért ilyen kegyetlen az élet, és hogyan védhető ki a lerobbanás.
Valószínűleg önnel is előfordult már, hogy egy stresszes időszak (vizsgák a főiskolán vagy céges határidők teljesítése) után betegedett meg, igen, pont akkor, amikor végre pihenhetett volna.
Mi is ez pontosan?
Nem szerencse vagy a véletlen műve - állítja a U.S. News. "Rengeteg embernél fordul elő, hogy akkor jelenik meg vagy tetőzik egy betegség, amikor éppen véget ér egy feszültséggel és stresszel teli időszak" - mondta Marc Schoen, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. Ennek fényében talán nem is annyira meglepő, hogy egy korábbi kutatás szerint az embereknek többször van pánikrohamuk hétvégente, egy 2015-ös tajvani vizsgálat szerint pedig az ünnepekkor és vasárnap sokkal többen kerülnek kórházba gyomorfekéllyel mint hétköznap.
Van még! 2014-ben a New York-i Yeshiva Egyetem is kutatta a témát: migréntől szenvedő alanyokat kértek meg arra, hogy vezessék a tüneteiket három hónapon keresztül, mellé pedig jegyezzék fel, hogy mikor mekkora stressz érte őket. Kiderült, hogy a stressz nem befolyásolta a migrén előfordulását, kivéve ha ennek a szintje másnapra lecsökkent, akkor ugyanis ezt valószínűleg egy nagyobb migrénes fájdalom követte 6-18 órán belül. A stressz megszűnése egyébként ugyanúgy hatással van az asztma felbukkanására és erősödésére, illetve az autoimmun betegségekére, de még a bőrproblémákra is.
Az már eddig is ismert volt, hogy a stressz betegséghez vezethet, és hogy ezt megértsük, tudnunk kell, hogy előbbi milyen hatással van a testre. Stressz hatására glükokortikoidok (pl. kortizol), katekolaminok és adrenalin szabadul fel annak érdekében, hogy felkészítse a szervezetünket a "harcra". A glükokortikoidok miatt azonban olyan lappangó fertőzések kaphatnak erőre, mint ajakherpeszért felelős herpes simplex virus 1 és az Epstein-Barr vírus. Utóbbi fáradtságot, lázat, torokfájást és duzzadt mandulákat okoz, ám tünetei viszont csak napokkal később jelennek meg, így lehet az, hogy addigra már túl vagyunk a stresszes időszakon.
Nyomás alatt a kortizolszintünk is megnövekszik, ami megvéd minket a fájdalom észlelésétől. Ha viszont véget ér egy nehéz időszak, akkor a stresszhormonok szinte is visszaáll a normális mértékre, és ezzel az előbb említett hatásuk is megszűnik. Érdemes tudni, hogy az érzelmi és fizikai stressz közös abban, hogy ugyanazt a gyulladásos választ váltják ki a szervezetből, ami aztán utat nyit a különböző betegségeknek, az immunrendszer ugyanis a nagy igénybevétel után kisebb fordulatszámon pörög.
Hogyan kerülheti el?
Bár egyszerűen hangzik, annál kicsit összetettebb: fontos, hogy próbálja kontrollálni a tempóját, ha nyomás alatt van, eddzen sokat, egyen egészségesen, illetve próbálja levezetni a feszültséget például meditációs vagy relaxációs technikák segítségével. Ha már megtörtént a baj, akkor ügyeljen arra, hogy a stressz eltűnése után fokozatosan csökkenjen a test "izgatottsági" szintje. Ezt elérheti mozgással (kocogás, 5-6 perc lépcsőzés többször egy nap) és mentálisan is - utóbbihoz elég, ha keresztrejtvényt fejt vagy összetettebb matematikai feladatokat old meg. Ja, és mindezt három napig kell csinálnia azután, hogy véget ért a stresszes időszak.
