Az anyag bebiflázásán túl még rengeteg dolgot tehetünk azért, hogy lazább legyen a januári vizsgaidőszak. A pszichológiai kutatások ebben segítenek.
Január van, a vizsgaidőszak kellős közepe, amit ha sikeresen teljesítenénk nem árt az anyag pánikszerű átnyálazásán túl is odafigyelünk néhány dologra. Ebben segíthetnek a pszichológiai kutatások, így össze is szedtünk belőlük öt hasznos információt. Bárhol is tart a felkészülésben, ezeket érdemes bevésnie az agyába.
Tanuljuk meg hogy működik az elménk!
Az emlékezetünk egy izgalmas és bonyolult rendszer, aminek a működését tudatos technikákkal fejleszthetjük. Számos olyan tanulási és felidézési stratégia létezik, ami rengeteget segíthet a tanulmányainkban. Itt össze is gyűjtöttünk egy csomót. Ha pedig már késő, már nincs ideje a módszereket bújni, akkor használjon a vizsgán egy egyszerű klasszikust: idézze fel az anyagot csukott szemmel. Jobban fog menni.
Ismétlés kell és szünetek
Felmondta a tételt, tudja, megvan. Ilyenkor félre lehet tenni, és már jöhet is a következő, visszatérni pedig csak ahhoz a tételhez érdemes, amiben sokat hibázott. Igaz? Nem igaz. Egy, aPsychological Science-ben nemrég megjelent kutatás szerint legalábbis, ha újra és újra átismételjük a már ismert, megtanult anyagot, méghozzá úgy, hogy az ismétlések közé szünetet iktatunk, sokkal jobbak leszünk az anyag felidézésében. Az eredmény persze nem nagy bréking, de hasznos megjegyezni: hiába kevés az időnk a vizsgáig, ismételjük át azt az anyagot is legalább még egyszer, amit korábban már egész jól megtanultunk.
Használjuk a testünket!
Vannak tárgyak, amikből képtelenség levizsgázni magolás nélkül, az pedig nem megy máshogy, mint türelemmel és kitartással. Ezt a szívást senki nem oldja meg helyettünk, arra viszont törekedhetünk, hogy a lehető leghatékonyabb technikákkal segítsünk magunkon. Itt van rögtön az, ha minél több érzékünket stimuláljuk a tanulás során.Egy kutatás szerint legalábbis, ha mozdulatokat, gesztusokat társítunk a megtanulandó anyaghoz, vagyis a tanulásban minél több agyterületünk vesz részt egyszerre, annál jobban emlékszünk majd az anyagra. Persze a felidézésben az is sokat segít, ha ezeket a mozdulatokat és gesztusokat el tudjuk végezni közben, amire egy szóbeli vizsgán sajnos elég ritkán adódik lehetőség.
Edzeni, azt kell
Az edzés csodálatos hatással van az elmére, írtunk róla már mi is sokat. De van, amit nem lehet elégszer elmondani, különösen, ha az ember egy olyan klassz összefoglalóba fut bele, mint a Quartz cikke. A lényeg, hogy az agykutatásokból egyértelmű: az edzés segíti fókuszálni a figyelmet, segíti a hosszú távú emlékezet működését, a tananyag könnyebb megértését és feldolgozását, ahogy fejleszti a kreativitást és a képzeletet is. Ha tehát jól akarunk vizsgázni, nem árt előtte edzeni egy jót.
Adjuk meg magunknak a vizsgán, ami jár
Nemcsak fizikailag, de lelkileg is. A legjobb esélyekkel akkor indulunk, ha közepesen jóllakottan, hidratáltan és kipihenten megyünk vizsgázni. Ahhoz, hogy a vizsgán kihozzuk magunkból a maximumot érdemes a megfelelő lelkiállapotba hozni magunkat: rá kell pörögni a feladatra, de nem érdemes túlpörögni azt. Ha ugyanis túlizguljuk vagy teljesen ellazázzuk a feladatot nem leszünk képesek vizsgahelyzetben a legjobb teljesítményt nyújtani.
Hajrá!
