Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Tudta például, hogy hat másodpercig tart, a közeli barátainktól pedig ragadósabb?
Mindannyian csináljuk és annyit biztosan tudunk róla, hogy összefügg azzal, mennyire érezzük fáradtnak magunkat, illetve azt is, hogy ragadós. Ez nem más, mint az ásítás, amiről nemrég a Huffington Post érdekes tényeket közölt. Ha kíváncsi rájuk, olvasson tovább.
1. Elméletből sok van, bizonyítékból kevés
Tévhit, hogy csak akkor ásítunk, amikor fáradtak vagyunk, és nem feltétlenül at oxigénhiánnyal függ össze, bár ez az elmélet nem egészen alaptalan. Dr. Michael Decker, az Amerikai Alvástársaság szóvivője szerint az elgondolás onnan ered, hogy a túl sekély légzés problémákhoz vezethet. Az alsó tüdőlebenyeket ugyanis pihenő állapotban a legtöbbször nem igazán vesszük igénybe, Decker szerint viszont a mély légzések segítik a tüdőt abban, hogy egészséges maradjon. A műtétes betegeknél például több esetben azért csökken a tüdőfunkció, mert az érzéstelenítés utáni sekély légzésnek köszönhetően tüdőgyulladás alakult ki.
„Az ásítás egy válasz lehet arra, hogy nem lélegzünk elég mélyen" - feltételezi Decker, majd rögtön hozzáteszi, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ez lenne az ásítás elsődleges funkciója. Egy friss kutatás szerint azért ásítunk, hogy felfrissítsük az agyunkat azzal, pontosabban, hogy csökkentsük a hőmérsékletét. A National Geographic kutatói szerint ezért van az, hogy télen, amikor a kinti levegő hűvösebb, többet ásítunk, hiszen ha nyáron belélegezzük a meleg levegőt, azzal nem sokat segítünk.
2. Az ásítás tényleg fertőző
Erre van tudományos bizonyíték is: egy kutatás során embereknek ásítós videókat mutogattak és nagyjából minden második alany el is kezdett ásítozni. Érdekesség, hogy ez a jelenség az állítok között is megfigyelhető. Erre akkor jöttek rá, amikor 2004-ben csimpánzok, páviánok és makákók viselkedését vizsgálták. Decker szerint egyébként az ásítás inkább közösségi, mintsem pszichológiai jelenséggé nőtte ki magát.
3. Barátok közt igazán fertőző
Bár az ásítás tényleg ragadós, nem mindenkitől kaphatja el. Egy 2012-es kutatás szerint sokkal ragadósabb akkor, ha közeli barátokról vagy rokonokról van szó, hiszen velük sokkal szorosabb a kapcsolatunk, nagyobb az empátia irányukba. Ezek után pedig nyilván nem meglepő, hogy a pszichopaták előtt hiába ásítozgat, belőlük hiányzik ez az ösztönös reakció. Persze ha valaki a társaságból nem ásít a többiek után, az feltétlenül jelenti azt, hogy pszichopata lenne.
4. Betegségre is utalhat
Bár általában nem ez az első tünete a komolyabb betegségeknek, amellett hogy a hosszan tartó ásítozás súlyos alváshiányt jelenthet, néhány esetben a bolygóideg kiváltotta reakcióról van szó, ami szívproblémákra utalhat, illetve nagyon ritkán agyi probléma is állhat a háttérben.
5. Már a magzat is ásít
Senki nem tudja, hogy miért, de már a magzatok is ásítanak. Bár korábban vita ment arról, hogy azokon a képeken, amiken nyitott szájjal láthatóak, vajon ásítanak-e vagy csak simán kinyitják a szájukat, de egy 2012-es négydimenziós felvétel szerint igen, van különbség. A LiveScience pedig azt állítja, ennek a reakciónak az agy fejlődéséhez lehet köze, és következtetni lehet belőle arra, hogy minden rendben megy-e a maga útján.
6. Egy átlagos ásítás 6 másodpercig tart
Ez alatt az idő alatt pedig a pulzusunk jelentősen megemelkedik. Egy 2012-es kutatás arra is rávilágított, hogy az ásítás során a testünkben bekövetkező változások kizárólag ekkor történnek meg, ha nagyobb levegőt veszünk, során teljesen más zajlik bennünk.
