Az válik agresszívvá az alkoholtól, aki amúgy is az

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Le kell szögezni, hogy az alkoholfogyasztás és a fokozott agresszió összekapcsolódása nem törvényszerű. Még akkor sem, ha sokat hallunk alkohol befolyása alatt történő agresszív megnyilvánulásokról, esetleg bűncselekményekről.

Az alkohol, csakúgy mint a drogok pszichoaktív hatással bírnak, vagyis az idegrendszer működését befolyásolják, a fogyasztás intenzitásától függően rövidebb-hosszabb távon fejtik ki hatásukat. A viselkedés szintjén jól tapasztalható változások következhetnek be, melynek hátterében fiziológiai magyarázatok is húzódnak.

A szélsőséges viselkedésváltozások közé tartozhat az agresszió fokozódása, ugyanakkor ezért nem kizárólagosan az alkohol tehető felelőssé. Az alkohol és bármilyen egyéb drog kenőanyagként funkcionál, megtámogat vagy éppen legátol olyan jellemzőket, melyekkel az egyén egyébként is rendelkezik. Nincs tehát új a nap alatt, az alkohol hozott anyagból dolgozik.

Az agresszió a személyiségbe épül?

Az agresszió egy válasz, hihetnénk, holott sokkal inkább úgy képzelhető el, mint egy utánfutó a személyiségünkhöz erősítve. Velünk van és valamilyen módon hasznosul. Vonás agressziónak nevezzük a személyiségbe rögzített agressziójellemzőket, ezek állandósulnak és reakciókat hívnak elő. A vonás agresszió már a gyermekkorunktól velünk van, genetikai, születés előtti és hormonális hatások is feltehetően befolyásolják milyenségét. Nem utolsósorban a korai tapasztalatok és a szociális tanulás rajzolja meg az agresszió mintázatát. A vonás agresszió magas szintje feltételezi, hogy alkohol befolyására intenzívebb agresszív megnyilvánulások születnek.

Az alkohol úgy gyógyít, hogy közben megbetegít

Egy meghatározó elmélet, az önmedikalizációs modell értelmében a szerhasználat mögött az egyén  tudattalan szándéka állhat, hogy kellemetlen tüneteket orvosoljon egy kémiai szer segítségével. Ilyen zavaró állapot lehet a szorongás, egy elszenvedett trauma érzelmi következményei, a frusztráció, vagy az, amikor elfojtott, meg nem élt érzések nem kapnak zöld utat. Itt lép a képbe az alkohol, ami nemcsak a kémiaórán, de átvitt értelemben is oldószer, ha negatív érzésekről van szó. Ugyanakkor más reakciókat kihangosít, felerősít. 

Hogyan fokozódhat az agresszió alkoholfogyasztáskor?

A kutatások azt igazolják, hogy provokált helyzetben alkohol hatása alatt nagyobb fokú agresszió jelent meg, mint placebo hatású és alkoholmentes italok fogyasztása esetén. Módosul a viselkedésgátlás, csökken a félelmi válaszkészség, az általános izgalmi-éberségi szint fokozódik, a kognitív funkciók zavart szenvednek. A környezeti tényezők is befolyásolják az alkohol hatása alatt jelentkező agressziót. Kérdés lehet, hogy milyen kontextusban jelenik meg az ivás, milyen lehetséges provokáló tényezők erősíthetik az agressziót, milyen szociális elvárásokhoz tartja magát a fogyasztó, és hogy viszonyul az agresszióval kapcsolatos kimondott és kimondatlan normákhoz. Az sem mindegy, hogy egyéb, az agresszióhoz kapcsolódó tényezőkkel hányadán áll a fogyasztó. Az alacsony mértékű empátiás és indulatszabályozási készség, az irritabilitás magas mértéke, a harag és az agresszió domináló személyiségvonásai alkoholos állapotban agresszív megnyilvánulásoknak kedveznek.

Az alkoholfogyasztás egyenlő az önagresszióval?

Más elméletek szerint az alkoholizmus az önpusztítás egy formája. Az öndestruktív magatartás szélsősége az öngyilkosság, ennél enyhébb mértékű megvalósulása az alkoholizmus. Az önpusztításhoz hozzátartozik az önsorsrontó magatartás, a fizikai önsértés, a testi és pszichés állapot elhanyagolása. Az öndestruktivitás sajátossága az elfojtott vagy levezetésében akadályozott agresszió. Az elfojtott agresszió oly módon jelentkezik, hogy az egyén önmagára irányítja, így az agresszió önsértő módon talál kiutat.

Az önagresszió számos esetben nem tudatos. Az ivás célja lehet egy közbülső élmény (kábulat, részegség) beiktatásával az aktuálisan kellemetlen helyzetből történő kilépés. Más esetben üzenethordozó és kommunikációs funkcióval bír, így a kifelé irányuló agressziót is megtámogathatja (például a bosszúállás szándékával). Miközben tehát a szerfogyasztás a mások felé irányuló agresszió táptalaja lehet, az egyén egyúttal mindvégig önmagát is rombolja.

Szembesülés az agresszióval

Aligha van általános érvényű recept az agresszió kezelésére alkoholbetegségben. Fontos azonban a terápia során a kellemetlen érzések felismerése, a megküzdési stratégiák kimunkálása, a felelősség tudatosulása és a lehetséges következmények latolgatása. Konfliktuskezelő és asszertív tréningek jelentős módon hozzá tudnak járulni a komplex kezeléshez, nonverbális technikákkal (pl. sport, művészetterápiák) pedig új feszültséglevezető csatornák nyithatók meg. A szermentesség adja meg az alapját annak, hogy az egyén hozzáférhető legyen terápiás szempontból, és az érintett mélyebb szintű változásokat tűzhessen ki célként.

Az áldozat oldaláról

Ha van agresszor, akkor minden bizonnyal van legalább egy elszenvedője az agressziónak. Alkoholos befolyásoltság alatt aligha célravezető szembesíteni az agresszort saját cselekedeteivel, hiszen nem tiszta tudatba érkezik az információ, ahogy nem tiszta tudatból érkezik a válasz sem. Józan pillanatban érdemes saját érzésekről beszélni, és ha az agresszor és az áldozat kapcsolatának megmentése cél lehet, akkor családterápia, párterápia jelentheti a közösen megtett lépést. A hozzátartozói csoportok szintén segíthetnek, ez még akkor sem hasztalan, ha az áldozat amellett döntött, hogy kilép a kapcsolatból. Érdemes elmélyedni a kérdésben, hogy az áldozat életében milyen szereppel bír az adott kapcsolat és az áldozattá válás. Nem ritkán a társfüggőség, a kodependencia jegyei is megjelennek. Habár nem mindig könnyű megtenni a lépéseket a segítségkérés irányába, a szégyen érzésétől való szabadulás enyhíthet a terheken.