#ÉLETEM

Kényszerbetegség: amikor a rendrakás a pánikot fedi el

2015. október 29., csütörtök 18:29

A kényszerbetegség az, amikor valaki folyton kezet most, pedáns rendben tartja a cuccait és háromszor visszamegy bezárni az ajtót. Igaz? Nem igaz. A kényszerbetegségnek becézett obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egy súlyos és kínzó pszichiátriai betegség, ami jóval bonyolultabb, mint azt sejtenénk. Összeszedtük hát a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

Ha valaki a rítusok és szokások rabja, akkor kényszerbeteg

Sokunknak vannak berögzült szokásai, dolgok, amiket szeretünk egy adott módon, meghatározott sorrendben végezni. Ezek a viselkedések általában kellemesek, azért csináljuk őket így, mert így szeretjük, így szoktuk meg, mert konfortérzetet okoznak. A kényszerbetegsében azonban nincs semmi kellemes. Az OCD rémisztő kényszergondolatok és időrabló kényszercselekvések halmaza, amiket folyamatos szorongás kísér. 

A kényszergondolatok ismétlődő, rendszeresen felbukkanó elképzelések, impulzusok, képek, amik számos különböző formában bukkanhatnak fel. A beteg félhet a bacilusoktól, attól, hogy valami rossz fog történni, attól, hogy rosszul viselkedik, bűnt követ el, de megjelenhetnek nem kívánt szexuális vagy agresszív gondolatok, képek is. Bármi is a konkrét kényszergondolat, az OCD-től szenvedő nem tudja kontroll alatt tartani, nem tudja kiűzni a fejéből, nem tudja legyűrni az aggodalmát, szorongását, undorát. És itt jön képbe a kényszercselekvés. 

A kényszercselekvés a kényszergondolatok elűzését szolgálja, van, hogy össze is függ vele (mondjuk a fertőzéstől való félelem és a kézmosás), de megesik, hogy a kettőnek nincs köze egymáshoz. Az agresszív fantáziák csökkentésére például simán válasz lehet az imádkozás vagy a pedáns rendszerezés. Az ismétlődő rítusok enyhe megkönnyebbülést jelentenek, ha azonban az ember akadályozva van azok elvégzésében, az mérhetetlen szorongást, teljes pánikot okoz. 

A kényszerbetegek nem tudják, hogy betegek

De, nagyon is tisztában vannak vele. Tudják, hogy a gondolataik, a kényszercselekvéseik irracionálisak, tudják, hogy az agyuk becsapja őket, de nem tudnak tenni ellene. Elveszítik a kontrollt a működésük felett. Ez a tudat pedig még erősíti is az amúgy is meglévő szorongásukat, gyakran szégyennel tölti el őket. Éppen ezért az OCD-ben szenvedők gyakran maguk kérik szakember segítségét, amit jól is tesznek, hiszen megfelelő kezelés nélkül az OCD idővel rosszabbodik, depresszióhoz és szociális elszigetelődéshez vezethet. 

A kényszerbetegség az élet során bármikor kialakulhat

Az OCD első tünetei már gyerekkorban megjelenhetnek, de általában a pubertás és a késői kamaszkor idején erősödnek be. Legalábbis az esetek 80 százalékában így van, és az OCD-t tipikusan 19 éves kor környékén diagnosztizálják. Nem véletlen, hogy ilyen korán. Az OCD ugyanis a normál életet, a munka, az iskola teljesítését gátolja, a kényszercselekvések rengeteg időt emésztenek fel, elvonják az embert a feladatitól, képtelenné teszik arra, hogy megfelelően alkalmazkodjon az aktuális körülményekhez. 

A kényszerbetegség a gyengeség jele

Ahogy minden más mentális zavarnál, itt is igaz: az OCD nem hiszti, gyengeség, nem lehet izomból legyűrni. A kényszerbetegség nemtől, rassztól függetlenül jelenik meg, viszont örökölhető: ha volt kényszerbeteg a családban, kétszer olyan valószínű, hogy a betegség később más családtagnál is felbukkan. Igaz, van, ahol csak részelemek jelennek meg, gyengébb formába vagy más szorongásos betegségben (például hajtépkedésben, evészavarban) mutatkozik a kényszerbetegség.

Az OCD kialakulásának okát még nem látják tisztán a szakemberek, de az biztos, hogy neurobiológiai változásokkal jár együtt, számos agyterületnél mutatható ki elváltozás, és szervezetben a szerotonin szintje is alacsonyabb az átlagnál. A szerotonin az agysejtek közötti kommunikációban részt vevő neurotranszmitter, aminek számos dologban szerepe van, így a hangulat, az agresszió, az impulzuskontroll, az alvás, az evés, a testhőmérséklet, és a fájdalom szabályozásában is. 

A kényszerbetegség nem kezelhető

De, kezelhető. Méghozzá elég jól. A szerotoninszint helyreállítására szolgáló gyógyszerek és a kognitív viselkedésterápia, ahol az ember megtanulja, hogyan szakíthatja meg a kényszergondolatok és kényszercselekvések ördögi körét egyaránt hasznos segítséget jelenthet az OCD-ben. Bizonyos súlyos esetekben rövid epilepsziás rohamokat kiváltó elketrokonvulzív terápiát is alkalmazhatnak az orvosok, vagy próbálkozhatnak műtéti beavatkozással is. 

Tudjuk tehát, hogy a kényszerbetegség súlyos zavar, ami rengeteg szenvedést képes okozni. De vajon milyen lehet ezzel a betegséggel élni? Torre Catalono amerikai producer, rendező, író szerint ilyen: 

Van, amikor a személyiség rögeszmés

Az OCD mellett létezik egy ún. rögeszmés-kényszeres személyiségzavar (OCPD) is, és habár a két jelenség hasonló névvel bír, más-más tünetek vannak mögöttük. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavar az emberiség egy százalékát érinti, leginkább férfiakat, és esetében nincs szó a kényszerbetegségben felbukkanó valódi rögeszmékről vagy kényszerekről. Van viszont tökéletességre törekvés, teljes kontroll gyakorolása környezet a felett, rendezettséget, szervezettséget központba állító gondolkodás és az értékek merev tisztelete. A rögeszmés-kényszeres személyiségzavarral jellemezhető emberek rendezettség iránti megszállottsága ugyan hasonlít a kényszerbetegséghez, de míg az utóbbinál ez a szorongáscsökkentést szolgálja, az OCPD esetében az ember így tartja jónak, megfelelőnek a dolgok menetét. Ezek az emberek általában úgy vélik, hogy ahogy élnek, az a jó, a megfelelő, a követendő: az a dolgok rendes menete. Az OCPD-s emberek egyébként jól funkcionálnak az életben, legalábbis, ami a munkájukat illeti. A magánéletükben, az emberei kapcsolataikban viszont adódnak a gondok, és gyakran ezért is keresik fel a szakembereket. 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta