#ÉLETEM

Az agyunk is megváltozik, ha hangszert ragadunk

2015. október 20., kedd 15:48

Az agyunk egy folyamatosan változó, rugalmas rendszer, melynek területeit a legkülönbözőbb hétköznapi tevékenységekkel fejleszthetjük. Ha például több nyelven beszélünk, a logikus gondolkodásért, memória menedzselésért, a tervezésért és a problémamegoldásért felelős agyterületeken több szürkeállományt szerzünk, ha edzünk, az agyunk rugalmasabb, az egyensúlyozást igénylő mozgásokkal (például fára mászás) pedig a memóriánkat fejlesztjük. Az agykutatók vizsgálataiból tudjuk, hogy az összetett feladatok hatnak legjobban az agyunkra, azok, amelyek megdolgoztatják a figyelmünket, az emlékezetünket, az érzékelésünket és motoros képességeinket is. Tipikusan ilyen például a hangszerek megszólaltatása, nem véletlen, hogy a zenészek agya sokban különbözök az átlag emberétől. 

A New Scientist cikkéből kiderül például, hogy, amikor az embereket megtanítják egy zongoradarab lejátszására, akkor az ujjmozgásokért felelős agyterület konkrétan megnő, hogy a zenészeknek gyorsabban és erőteljesebben reagál az agya a hangokra, vagy hogy a két agyfélteke közötti összeköttetést biztosító kéregtest náluk nagyobb, mint a többségnél. 

A PLOS One-on nemrég megjelent tanulmányban finn agykutatók egy csoportja funkcionális MRI segítségével 18 zenész és 18 olyan ember agyát hasonlították össze, akik soha nem zenéltek profi szinten.  A zenészek között voltak csellisták, hegedű-, fagott- és harsonaművészek, valamint zongoristák. A vizsgálatban mindenki ugyanazt a feladatot kapta: a szkennerben kellett feküdni és rockot, argentin tangót és Stravinsky-t hallgatni, miközben a finn csapat mérte, hogyan reagál a jobb és a bal agyfélteke a zenére. 

Az eredmények azt mutatják, hogy a zenészek két agyfélteke a vizuális és motoros területeken szimmetrikusabban – vagyis egymáshoz jóval hasonlóbban – reagált a zenére, mint többieké, és ez a hatás a zongoristáknál volt a legkifejezettebb. A kutatás vezetője, Iballa Burunat szerint azért, mert a zongorán való játék jóval szimmetrikusabb kézmozgást igényel, bár a húros hangszerek kezeléséhez is bőven szükség van az összehangolt finom motoros koordinációra. Ez alapján felételezhető, hogy a a zenészek két agyfélteke között jobb a kommunikáció, mint az átlag embernél, de az, hogy ez pontosan milyen előnyökkel jár az élet egyéb területein még nem tisztázott. 

Mindenesetre az egyértelmű, hogy ha hangszeren játszunk, az fejleszt, de ha csak hallgatjuk, azzal sem járunk rosszul. A zenehallgatás ugyanis a legelemibb érzelmi és jutalmazó rendszerére hat, vagyis érzéseket mozgat meg bennünk, örömöt ad, szórakoztat és ellazít. 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta