Ingázni muszáj, csak nem mindegy mennyit és mivel. A tudósok szerencsére alaposan körbejárták a témát.
Nem elég, hogy az ülőmunka kinyír minket, még a melóba vezető út is veszélyes lehet. Persze egyiket sem lehet kiiktatni az életünkből, de van megoldás. Az Egyesült Államokban átlagos ingázó napjából egy órát vesz el, hogy bemenjen a munkahelyére, majd hazaérjen, de van, akiknek ez három óra is lehet. Igen, még autóval is, és egyébként ez a lehető legrosszabb választás, ha fontos az egészségünk. Ha nekünk nem hisz, higgyen a tudósoknak, akik bizonyítékait a Gizmodo gyűjtötte össze.
Nem tesz jót a léleknek
A munkába és a hazavezető út is stresszes (főleg, ha késésben is vagyunk), ez alap, de nem teljesen mindegy, hogy milyen közlekedési eszközt választunk. A montreali McGill Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az autósok, a tömegközlekedési eszközzel utazók vagy a gyalogosok számára frusztrálóbb az ingázás. A kutatásba összesen 4000 embert vontak be, és a felmérés időszaka egy hosszú és hideg tél végére esett. Kanadában ugyan a tél keményebb mint itthon, mégis a gyalog közlekedők voltak a legkevésbé stresszesek, a második helyen a tömegközlekedők végeztek, de nekik a megállóhoz vezető baktatás volt a legélvezhetőbb része az útnak.
Nem tesz jót a testnek
Jó, az önbevallás miatt nem biztos, hogy komolyan kell venni a kanadai egyetem kutatását, de megnyugodhat, voltak olyan objektív vizsgálatok, amelyeknek jobban hihetünk. Az 1990-es évek végén két floridai kutató, Steven M. White és James Rotto annak járt utána, hogy az ingázás hogyan befolyásolja a szívritmust és a vérnyomást. Jól sejti, aki autóval járt munkába, sokkal magasabb volt a két értéke mint azoknak, akik buszoztak. Ja, és a frusztrációt sem bírták olyan jól. Nahát.
Azóta persze még több bizonyíték gyűlt össze arról, hogy miért érdemes benzin helyett bérletre (vagy bringára, vagy legalább egy kényelmes cipőre) költenie. 2012-ben jelent meg az American Journal of Preventive Medicine című folyóiratban egy tanulmány, amihez a kutatók 4200 texasi taxist figyeltek meg éveken keresztül. A szakemberek hetente mérték meg a sofőrök glükóz- és koleszterinszínjét, vérnyomását, súlyát, testtömeg-indexét és így tovább. Nos, minél többet kellett vezetnie az illetőnek, annál rosszabbak volt az értékei, még akkor is, ha a kutatók számításba vették azt, hogy adott sofőr mennyire él aktív életet.
Pontos adatokra kíváncsi? Nyugalom, készült olyan vizsgálat, ami kimutatta, hogy minden egyes óra, amit az autóban ülve töltünk, hat százalékkal növeli meg a túlsúly kockázatát, míg egy órányi gyaloglás 5 százalékkal csökkenti azt.
Nem tesz jót a társasági életnek
Fizikailag és lelkileg is megterhelő az ingázás, az nem is annyira meglepő, és talán az sem, hogy szépen-lassan elveszítjük tőle az emberiségbe vetett hitünket, vagyis ha kevésbé drámaian akarunk fogalmazni, akkor egyre kevésbé bízunk meg másokban és nem veszünk részt olyan szervesen a közösségi életben. Ezt egy olyan svéd kutatás bizonyítja, amibe 21 ezer embert vontak be és ami idén jelent meg az Environment and Behaviour című folyóiratban, és a végkövetkeztetés szerint akik autóval közlekednek, nemcsak kevesebb társasági, családi vagy nyilvános eseményre mennek el, de tényleg kevésbé bíznak meg embertársaikban, míg azoknál, akik gyalogolnak és bicikliznek, ez pont fordítva van. A tanulmány szerzői szerint ha egészséges társadalmat szeretnénk, jobban oda kell figyelni a várostervezésnél- és fejlesztésnél, mert nemcsak az egyéneknek, az egész közösségnek sem jó, ha mindenki órákat tölt az autójában.
Ezt tegye, ha boldogabb és egészségesebb akar lenni
A Kelet-angliai Egyetem gyakran idézett tanulmánya szerint azok, akik autóról biciklire vagy gyaloglásra váltanak, sokkal jobban érzik magukat és jobban tudnak koncentrálni, és azoknak is valamivel javult az életminősége, akik a tömegközlekedést választották. „Azt gondolnánk, hogy az embertömeg, az üzemzavarok miatt sokkal stresszesebb a tömegközlekedés, de valójában a buszon, villamoson ülve van idő arra, hogy relaxáljunk, olvassunk, szocializálódjunk, ráadásul a megállóhoz vagy állomáshoz el kell gyalogolni, ami bizonyítottan jobb kedvre deríti az embereket” – magyarázta el az előnyöket a kutatást vezető Adam Martin.
A Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports című folyóiratban megjelent összegzés szerint ha nemcsak a lelkünk, hanem a testünk egészsége is fontos, akkor egyébként a biciklizés a legjobb választás, a 16 vizsgált tanulmányból 14 legalábbis azt bizonyítja, hogy ha kerékpárral megyünk munkába fittebbek leszünk, csökken a szív- és érrendszeri, illetve a rákos megbetegedések, valamint az elhízás kockázata.
Az előnyök lenyomják a hátrányokat
Jó, lehet azzal is érvelni, hogy a nagyvárosban nem életbiztosítás biciklizni, és itt nemcsak a balesetekre gondolunk, hanem arra is, hogy a levegő sem a legjobb minőségű, amit tekerés közben beszívnak a kerékpárosok. Persze a kutatók már annak is utánajártak, hogy mindezek ellenére megéri -e váltani. A válasz igen, ugyan a légszennyezettség lehetséges kockázati tényező, de az előnyök így is túlsúlyban vannak. Az Utrechti Egyetemen kiszámolták, hogyan változnának a halálozási mutatók, ha 500 ezer dán felnőtt cserélné biciklire az autóját. Természetesen a számításnál figyelembe vették a légszennyezést, a balesetek számát, a testmozgást és az eredmények alapján, a váltással 3-14 hónapot is nyerhetünk.
