Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A halálesetek 21 százaléka köszönhető a vörös húsokból és magas cukortartalmú italokból álló étrendnek.
Egy új tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy világviszonylatban is a szegényes étrend járul hozzá legnagyobb mértékben a korai halálozáshoz. Egész pontosan globális szinten a halálesetek 21 százaléka köszönhető a vörös húsokból és magas cukortartalmú italokból álló, ugyanakkor zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű magvakban szegény étrendnek – írja a Daily Mail.
A Global Burden Disease nevű projekt a világ leghitelesebb munkája, amely szerint a legnagyobb halmozott hatással az elégtelen táplálkozás van az egészségünkre. Köztudott, hogy az egészségtelen életmód szívbetegségekhez, szélütéshez és cukorbetegséghez vezethet, márpedig a korai halálozás legnagyobb kockázati tényezője a nők és a férfiak körében is a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas testtömeg index és a magas vércukorszint.
Súlyos számok
A korai halálozás 10 legfőbb oka
2013-ban, globális szinten, a férfiak és nők körében:
- magas vérnyomás
- dohányzás
- magas testtömeg-index
- magas vércukorszint
- sóban gazdag étrend
- gyümölcsökben szegény étrend
- levegő szennyezettsége (környezeté)
- levegő szennyezettsége (háztartásban)
- magas koleszterinszint
- alkoholfogyasztás
Az IHME (Institute for Health Metrics and Evaluation) által vezetett és a Lancet című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 79 rizikófaktort és 108 országot vontak be kutatásukba, hogy megfigyeljék az 1990 és 2013 közötti időszak egészségügyi változásait. A fő kockázati tényezők, amelyeket a kutatók vizsgáltak 2013-ban összesen 30,8 millió halálesethez vezettek, és e az 1990-ben mért 25.1 millióhoz képest jelentős növekedés.
A huszonhárom év alatt a legfőbb kockázati tényezők is váltakoztak, amelyek egyébként a nők és a férfiak, illetve a gyermekek körében is eltérőek. A gyermekkori alultápláltság és a nem biztonságos vízforrások lekerültek a top 10-es listáról, és azokat a magas koleszterinszint és az alkoholfogyasztás váltotta fel. Az öt év alatti gyerekek esetében az alultápláltság – kóros soványság, akadályozott fejlődés – továbbra is az első helyen áll. 2013-ban ez a probléma 1,3 millió halálesethez vezetett, azaz az ötéves kor alatti halálozás 21,1 százalékát tette ki.
Ami a felnőtteket illeti, a magas vérnyomás és a dohányzás 1990-hez képest előrébb kúszott a listán, pedig egyre a legtöbb országban csökken a cigarettázók száma. A kutatásból kiderül, hogy régiónként más a vezető halálok, míg Latin-Amerikában és a Közel-Keleten a magas testtömeg-index jelenti a legnagyobb problémát, addig Dél- és Dél-Kelet Ázsiában a légszennyezés az első, Oroszországban az alkohol pedig a második helyen szerepel. És persze a nemeknél is vannak különbségek, a dohányzás főleg a férfiakat tizedeli, náluk ez a második ok, és az alkohol is szerepel a toplistában, a nőknél viszont nem került be az első tíz közé, és a dohányzás is "csak" hatodik.
Mi az a DALY?
A kutatók egy speciális mutató a segítségével mérik az egészségromlás folyamatát. A DALY-t (Disability Adjusted Life Years) azért hozták létre, mert a halálozási mutatók önmagukban nem írják le megfelelően egy adott populáció egészségi állapotát. Egy DALY megegyezik egy elvesztett egészséges életévekkel, és azt mutatja meg, hogy mekkora a különbség a populáció tényleges és ideális (nincs korai halálozás, mindenki egészséges mint a makk) egészségi állapota között. A mutató kiszámítása pedig úgy történik, hogy összeadják a korai halál miatti életévveszteséget a populációban és az egészségkárosodásban leélt életévek számát. Az egészségkárosodást súlyosság szerint 6 osztályba sorolják. Minden osztályhoz tartozik egy súlyszám 0 és 1 között, ahol 0 a teljes egészséget, 1 a halált jelenti.
