A boldog, hosszú élet záloga, hogy friss maradjon az agyunk. Ez pedig nagyon sokban rajtunk múlik.
Az agyunk éppen olyan, mint egy izom: ha nem dolgozik, sorvad. Ha tehát fitt és penge agyat akarunk, akkor oda kell figyelnünk a karbantartására is, különösen, hogy az elmúlt évtizedekben szinte járványszerűen terjed az elbutulás a nyugati lakosság körében. Nem véletlenül gyűjtöttünk korábban is egy rakás olyan tevékenységet, amivel az agyat remekül lehet edzeni, most pedig a BBC future foglalta össze a kutatási eredmények alapján, mivel is lehet legjobban kondiban tartani az agyat. Jöjjön a hat legfontosabb szabály elmeélezőknek.
Ne veszítse el a hitét a képességeiben!
Az, hogy néha nem emlékszik dolgokra, hogy folyton eltéved, hogy tennivalók mennek ki a fejéből általában nem az elhülyülés jele, maximum csak az aktuális túlterheltségé, fáradtságé, és nem, nem a korral jár. A kutatások szerint ezek ugyanolyan gyakran fordulhatnak elő egészséges fiatalokkal, mint idősebbekkel.
Tízévnyi kutatásból tudjuk, hogy az emberek hajlamosak idővel megkérdőjelezni saját képességeiket és a feledékenységet, a hibáikat a kornak tulajdonítani. És mit teszünk a bizonytalanságunkban? Hát, segédeszközöket használnak: GPS-t hogy odataláljunk, naptárat, amibe mindent felírunk, és ez elsőre rém praktikus és nagyon is megnyugtató, de az agyunk fittsége szempontjából béna választás. Az a képességünk ugyanis, amit nem használunk, nem is marad edzésben, tehát idővel egyre rosszabbul fog működni.
Védje a hallását!
Az, hogy figyelünk az érzékszerveinkre, hogy az agyunk begyűjti, összehangolja a különböző modalitásokból származó információkat remek meló az agyunknak, nem véletlen, hogy ha az elménk izolálódik egy-egy érzékszervtől azt megszívjuk. A kutatások szerint a hallás romlásával párhuzamosan az agy szürkeállománya is csökken, és egy hat éves intervallumon belül 24 százalékkal nagyobb az esélye annak is, hogy kognitív képességeink gyengülésével szembesülünk. Bármilyen életkorban is vagyunk érdemes tehát óvni a hallásunkat, ami egyébként nem is olyan egyszerű, hiszen napi negyed órás hajszárító használat vagy csupán 15 másodperces üvöltő rockzene már ronthatja azt.
Tanuljon nyelvet vagy zenéljen hangszeren!
Az olyan feladatoknak van a legjobb hatásuk az agyunkra, amelyek alaposan, több szempontból is megdolgoztatják. Az összetett tevékenységek elsajátításakor fókuszálnunk kell a figyelmünket, tanulnunk, emlékeznünk, használni az érzékelésünket, észlelésünket, motoros képességeinket. Egy új nyelv vagy hangszer használatának megtanulása pont ilyen, ráadásul sohasem késő elkezdeni egyiket sem.
Az összetett tevékenységek gyakorlás segíthet az embernek abban, hogy mentálisan penge legyen, aminek pozitív hatása kitart idős korunkban is. Egy vizsgálat szerint például a zenészeknek 60 százalékkal kisebb az esélye a demenciára, egy másik kutatás pedig állítja, hogy egy plusz beszélt nyelv a repertoárban öt évvel is késleltetheti az Alzheimer kialakulását.
Jöjjön le a szemét kosztról!
Az elhízás nemcsak a testi egészségünknek árt, de többféleképpen roncsolja az agyunkat is. Az érfalakon lerakódó koleszterin például elzárja az agyat a megfelelő oxigén utánpótlástól, míg a cukros, magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása miatt ingadozó inzulinszint kicsinálja az idegsejteket. Ez az infó mondjuk nem nagy újdonság, írtunk korábban is arról, hogy a sok zsír és a cukor elhülyít.
Szerencsére azért nemcsak azt tudja a tudomány, hogy mit nem szabad ennünk, de ismer számos olyan tápanyagot is, ami javítja az elménk működését. Ilyenek például az omega3 zsírsavak, a D és a B12 vitaminok, a cink, a vas vagy a magnézium. Nem véletlen, hogy a tipikus mediterrán diétát tartó idős emberek kognitív képességei gyakran olyanok, mintha 7,5 évvel fiatalabbak lennének kortársaiknál.
Edzeni kell!
Tudjuk már egy ideje, hogy az edzéstől jobban pörög az agy, és ennek a hatása bizony hosszá távon is tart: minél jobban karban tartja az ember a testét, annál többet profitál ebből az agya is, azaz annál sűrűbbek és erősebbek lesznek az agyterületek közötti kapcsolatok. Az testmozgás jótékony hatása a kisgyerekektől a nyugdíjasokig minden korban meglátszik, szóval nem kérdés: mozogni kell.
Járjon társaságba!
Az ember társas lény, szüksége van szoros emberi kapcsolatokra, családra, barátokra. Ezt kódolják a génjeink, erre vagyunk huzalozva. Nem véletlen, hogy a magány átkozottul fájdalmas dolog, egy folyamatos stresszor, ami szó szerint megöl. Ahogy a testünknek kell az érintés, az érzelmeinknek a társaság, az agyunknak is szüksége van a többi emberre, ingerekre, amik stimulálják, amik új helyzetekbe, új kihívások elé állítják, amik lekötik a figyelmet, dolgoztatják a memóriát és a feldolgozóképességet. Egy 70 éves embereket vizsgáló kutatásban például arra jutottak, hogy azok, akik a legaktívabb társasági életet élték egy 12 éves időszak alatt 70 százalékkal kisebb valószínűséggel tapasztaltak kognitív hanyatlást, mint azok, akik elzárták magukat a többiektől.
A fentiek tehát mind hozzásegítik az embert ahhoz, hogy az agya sokáig penge maradjon, és ha biztosra akarunk menni, mind a hat tanácshoz igyekszünk tartani magunkat, és persze nem felejtünk el közben rendesen aludni sem. Sok sikert!
