A pszichológiai kutatások kétharmada megismételhetetlen

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nagy pofont kapott a pszichológiai kutatómunka, szédeleg is rendesen a szakma.

Mikor van értelme egy tudományos kutatásnak? Ha megbízható, nem igaz? Ha a kutatás eredményei hasznosak, ha a való világra általánosíthatóak. Nem véletlen, hogy minden tudományterületen igyekeznek olyan kutatásmódszertani alapelveket kidolgozni, amelyekkel a lehető legjobban biztosítható, hogy a vizsgálat tényleg azt mérje, amit mérni akar, hogy megbízható legyen, általánosítható.

A pszichológiai aránylag fiatal tudományterület, és rengeteget küzdött azzal, hogy természettudományos alapossággal tudja vizsgálni az emberi psziché működését. Úgy tűnt ez nem is megy neki rosszul, bár azt azért régóta tudjuk, hogy a 20 egyetemista megfigyeléséből levont következtetések helyett érdemesebb a metaanalíziseket (számos, ugyanazon a területen végzett vizsgálat eredményeinek áttekintése) és az alaposan megtervezett, véghezvitt randomizált kontrollált klinikai vizsgálatokat figyelni És most úgy tűnik, még ez is kevés. 

A Center for Open Science finanszírozásában ugyanis most 100, 2008-ban megjelent pszichológiai vizsgálatot ismételtek meg a világ minden tájáról érkező kutatók, hogy kiderüljön mennyire megbízhatóak a 7 éve talált eredmények. Nem voltak azok. Az esetek majd kétharmadában nem sikerült a kutatóknak ugyanazokat az eredményeket produkálniuk, mint elődeiknek.

A vizsgált tanulmányok egyébként annak idején három vezető szaklapban a Psychological Science, a Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory and Cognition és a Journal of Personality and Social Psychology oldalain jelentek meg.  Az eredmények gyászosak, főleg, hogy minden tudományos kutatás alapja, az általánosíthatóság előfeltétele az, hogy a kutatások megismételhetőek legyenek. Ebben egyébként a pszichológusok amúgy sem különösebben motiváltak, sem a kutatók, sem a szaklapok nem szívesen foglalkoznak olyan vizsgálatokkal, amik nem mondanak a világról valami újat, egyedit.

Képünk illusztráció!
Fotó: New York Daily News Archive / Getty Images

De vajon mit jelentenek ezek az eredmények a számunkra? Jelenti-e az azt, hogy felesleges pszichológushoz menni, mert a tudása kétséges bizonyítékokra épül? Korántsem. Bár a kísérleti és az alkalmazott pszichológia megtermékenyítőleg hat egymásra, a kutatómunkában felbukkanó válság nem befolyásolja a módszerek, az egyes szakemberek sikerességét. A kettő egyszerűen másról szól, nem kizárólag ugyanazon az alapon nyugszik. Szóval ne aggódjon, a pénzét azért nem kell visszakérnie a pszichológusától, de azt érdemes az egészből megjegyezni, hogy egy módszertani fejlődés azért még ráfér erre a tudományra. És ki tudja, hogy ráfér-e a többire? Azokat egyelőre nem vizsgálták. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.

Offline

Ez Leonardo da Vinci legfurcsább találmánya: egy francia luxuskastély közepén rejtőzik

Egy monumentális francia luxuskastély kellős közepén található egy olyan építészeti szerkezet, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat és a turistákat. A Loire-völgy legnagyobb kastélyában, Chambord-ban rejtőzik Leonardo da Vinci egyik legkülönösebb találmánya: egy olyan kettős spirálvonalú lépcsőház, amelyen két ember úgy képes egyszerre közlekedni, hogy látják egymást, mégsem találkoznak össze soha. Íme a francia reneszánsz legizgalmasabb palotája.

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.