A jógik szerint a ma divatos jógacsoportok tanításai felszínesek és félrevezetőek.
Az antigravitációs vagy a meztelen jógáról biztosan te is hallottál, de azt tudtad, hogy már cuki kutyás jóga, hiphop jóga, csokoládéjóga, borkóstolással egybekötött jóga, sőt társkereső jóga és silent disco jóga is létezik? És ki tudja, mi vár még ránk, amivel a jógához kevésbé, de az üzlethez annál inkább konyítók még több pénzt be tudnak zsebelni a követőktől. Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak az igazi szakértők, vagyis a jógik a mai jógairányzatokról. Íme.
Nem csak egy testgyakorlat
Az elmúlt években nagymértékben megváltozott az embereknek a jógáról alkotott képe: a könyvek, magazinok, weboldalak és blogok által közvetített felszínes tartalmak annyira eltérnek az ősi jóga valódi lényegétől, hogy a nyugati országokban a legtöbb jóga órát inkább gimnasztikus foglalkozásnak nevezhetnénk. Egy egész iparág épült erre a hamis képre, amiből a sportszergyártók sem keveset profitálnak, hiszen azt hirdetik, hogy minőségi jógamatrac és más meditációs kellékek nélkül nem is lehet profi módon ellazulni – állítja Swami Jnaneshvara Bharati Amerikában élő jógamester.
A mai, erősen torzított jógairányzatok kizárólag az ászanákra (pózok) vagy a légzőgyakorlatokra fókuszálnak, holott a hagyomány szerint a jóga – az indiai filozófia hat iskolájának egyike – egy hatalmas rendszer, az egyes testgyakorlatok, az ászanák pedig ennek a rendszernek a részei. Az ősi jóga célja az önmegvalósulás, az ébredés folyamata. Attól, hogy elvégzünk néhány nyújtó gyakorlatot, lehet, hogy hajlékonyabbak és fittebbek leszünk, de nem jutunk el az éberség fázisába – fűzi hozzá Swami Jnaneshvara Bharati.
És nem is egy vallás
A jóga az önismeret tapasztalatok általi tudományaként definiálja magát – azaz gyakorlati, módszeres és szisztematikus technikai komponensek együttesének, amelynek célja, hogy az ember megismerje legmélyebb természetét. Míg a vallások azt igyekeznek meghatározni, hogy miben higgyünk, addig a gyakorlati tudományok – mint a meditáció – konkrét tapasztalaton alapulnak, és azokat vallási meggyőződésétől függetlenül bárki szabadon gyakorolhatja. Persze vannak, akik vallásként tekintenek a jógára is, hogy még több hívet toborozzanak maguknak.
A hagyományos és a modern jóga
A modern felfogás szerint tehát a jóga egy fizikai rendszer spirituális összetevővel, míg hagyományos értelemben az egy spirituális rendszer fizikai összetevővel. „A jóga szó jelentése egység, kapcsolat – az önmagunkkal való egység állapota. Az ősi jóga tanításai mesterről tanítványra szálltak évszázadokon át, ezért nem létezik egyetlen univerzális jóga. Az egyes ágazatok és tanítások árnyaltak, eltérnek egymástól, miközben a cél ugyanaz: a legmélyebb valónkkal, a lélekkel való tiszta egység megtapasztalása. Korábban csak az számított tanítónak vagy gurunak, aki mindezt átélte, alapos ismerete volt az életről, a jógáról és a tanítványok szükségleteiről.”
„Sajnos ez a mélysége a jógának mára elveszett; a nyugati világban intézményesült jógatrendek elsődleges célja a kikapcsolódás és a fizikai fittség elérése, és ami már a szélhámosság kategóriájába tartozik: párhetes online tanfolyamon jógaoktatói képesítést lehet szerezni. A hagyományos értelemben vett jóga egy életfilozófia, amit nem lehet csak úgy egy-két hónap alatt megérteni és elsajátítani, hanem megtapasztalni és megélni kell” – mondta a Díványnak Mandakini Pachauri hathajóga-oktató, a Shri Mataji Nirmala Devi által kifejlesztett, ősi tradíciókon alapuló Sahaja jóga gyakorlója.
Mi az a sahaja jóga?
A sahaja (szahadzsa) szó jelentése: veleszületett vagy spontán, ami arra utal, hogy minden ember képes a jóga elérésére, az önvalónkkal való egység állapotának megtapasztalására. A sahaja jógi útja ennek a kapcsolatnak az elmélyítése a napi meditáció által. Áldásos tapasztalatként lelki mivoltunk az elsődleges, és ezzel a tudatossággal képessé válunk korrigálni mentális, érzelmi és anyagi kiegyensúlyozatlanságainkat – magyarázza Mandakini Pachauri.
„Az egészséges életmódot folytató emberek közül a legtöbben úgy tekintenek magukra, mint egy hibátlan futóművel és masszív motorral felszerelt autóra – anélkül, hogy tudnák, hogyan kell azt vezetni, vagy, hogy merrefelé is tartanak. Az a modern társadalom baja, hogy a feszített munkatempó, a hektikus időbeosztás és a túlságosan kognitív megközelítése az életnek még azt is lehetetlenné teszi, hogy az ember önmagával tudjon azonosulni. Ennek az egységnek az elérése a hagyományos jóga és meditáció gyakorlásával sikerülhet, amit az egyre népszerűbb jógatrendek figyelmen kívül hagynak – annyira, hogy sokszor maguk az instant képesítést szerzett oktatók sincsenek tisztában azzal, hogy a kliséiken túl mi is a jóga lényege. A jóga egyes szintjei az érzékek, a test, a légzés és a szellem tökéletesítését szolgálják, de ezek egyike sem a jóga maga. Az, hogy valaki koncentrál valamire, egészséges ételeket fogyaszt, őszinte, vagy tudja, hogyan szabályozza a légzését, még nem jelenti azt, hogy gyakorolja a jógát” – fűzte hozzá Mandakini Pachauri.
Megtévesztő nevek
„A hatha – amelyhez valamennyi testgyakorlatot alkalmazó jógatípus tartozik – neve a nap (ha, aktív energia) és a hold (tha, passzív energia) szavakból áll. A hatha jóga lényege ezek egyensúlyba hozása a magasabb tudatosság elérése érdekében. Ma azonban a legtöbb csoport az aktív utat követi anélkül, hogy figyelembe vennék a jóga fogékonyabb, szellemi oldalát, és így eltávolodnak az egyensúly megteremtésétől, miközben következetlenül a hatha elnevezést használják” – mondja Mandakini.
Swami Jnaneshvara Bharati szerint mivel a jóga lényege a belső tapasztalat, az önmagunkkal való univerzális egyesülés, ezért már a jógacsoport, a jógastúdió, a jógaklub és más hasonló szóösszetételek is nevetséges hatást keltenek. „A testgyakorlatokra fókuszáló csoportok neveiben ráadásul az ászana kifejezés helyett a jóga szót használni puszta általánosítás és leegyszerűsítés, mintha háznak neveznénk egy téglát” – írja honlapján a jógi.
Erősödő tévhitek
„A modern társadalom olyan funkciókkal ruházta fel a jógát, mintha az egy fitneszprogram, egy stresszkezelő módszer vagy egy orvosi terápia része lenne, de a legnevetségesebb megtévesztés a jóga kereskedelmi szexualizációja (tantra, meztelen jóga), amelynek végképp semmi köze nincs a jóga lényegéhez. Én magam is tanítom az ászanát (pózok), a pránájámát (légzőgyakorlatok) és a dhjánát (meditáció) a sahaja jóga segítségével – legfeljebb tízfős csoportokban és teljesen ingyenesen. Fontos, hogy figyelemmel tudjam kísérni a gyakorlók fejlődését, ezért személyre szabott, egyéni foglalkozásokat is tartok. A nagy tömegeket vonzó modern irányzatok, mint a hiphop jóga vagy a silent disco jóga csak a külsőségekről szólnak, a testtartások a klasszikus jógától távol állnak és helytelenek. A borkóstolással egybekötött jóga is egy félrevezető reklámfogás, hiszen az alkohol és az antidepresszánsok a jóga egyik alapelve, a szaucsa, vagyis a test, az elme és a környezet tisztasága ellen dolgoznak” – véli Mandakini Pachauri.
Amerikában már arra várnak, hogy az újraértelmezett jógát – mint egy gyógyírt bizonyos betegségekre – mindenki számára ingyenesen biztosítsa az egészségügy. Nem csoda, ha egyre inkább erősödik az emberekben az a téves meggyőződés, miszerint a jóga pusztán egy fizikai gyakorlatokra épülő program. Pedig a testi jóllét a jógának csak egy mellékhatása.
