Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Legalábbis elsőre annak tűnik, persze a megvalósításban már lehetnek buktatók. Paul Dolan boldogságkutató elmélete következik.
Ön tudja, hogy mitől lenne boldog? Tudja, mi okoz önnek igazán örömöt? Biztos benne? „Vannak elképzeléseink arról, hogy melyek azok a dolgok, amiknek boldoggá kellene tenniük minket, de ha jobban alaposabban megnézzük, gyakran kiderül, hogy ezek a dolgok igazából egyáltalán nem tesznek minket boldoggá” – állítja Paul Dolan brit közgazdász és boldogságkutató a Fast Company-nak adott interjújában.
Tipikusan ilyen téves elképzelés, amikor például azt hisszük, hogy tárgyak, mondjuk egy új autó, egy ruhadarab, egy ékszer megszerzése az, amitől jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben. A pszichológiai kutatások már számtalanszor bebizonyították, hogy a materiális javak megszerzése felett érzett öröm mulandó, ha valamit megkaptunk, akkor annak csak rövid ideig örülünk igazán, hamarosan újra elönt minket a sóvárgás. Hasonló a helyzet akkor is, ha mondjuk hiszünk abban, hogy egy új, az igényeinknek és tudásunknak megfelelő munka hozza majd el a boldogságot. Ha a munkahelyünkön rossz a hangulat, ha nem jövünk ki a munkatársainkkal, ha az ottlétünkben sok a kellemetlen elem, akkor nem fogjuk magunkat boldognak érezni. Ahogy nem érezzük magunkat boldognak akkor sem, ha magányosak vagyunk a párkapcsolatunkban, hiába ülünk álomházunk közepén a világ legcukibb gyerekeivel.
A boldogság egyszerű képlete
Paul Dolan szerint a boldogságot úgy a legkönnyebb elérni, ha nem agyalunk rajta túl sokat. Ha ugyanis mély filozófiai gondolatokba kapaszkodva próbáljuk megfejteni az élet értelmét, akkor figyelmen kívül hagyjuk a legfontosabbat: azt, hogy mit élvezünk a mindennapi életünkben. „Úgy gondolom, hogy figyelmet kellene szentelnünk annak, hogy hogyan érezzük magunkat napról napra, pillanatról pillanatra” – állítja Dolan. Mindegy, hogy a mindennapi örömforrásunk az-e, hogy látjuk az eget, hogy zenét hallgatunk, futunk vagy éppen a gyerekkel hancúrozunk, a feladatunk mindig ugyanaz. Figyeljük meg, hogy a hétköznapokban mitől érezzük igazán jól magunkat, hogy mi okoz élvezetet, minek látjuk értelmét, aztán szervezzük úgy az életünket, hogy minél több jusson ezekből a dolgokból. Egyszerűen hangzik, nem igaz? Pedig nem az.
A képlet megvalósítása, az a kemény
Az új, boldog élet kialakításához tehát először is figyelemre van szükség, arra, hogy pontosan tudjuk mi a jó nekünk. Az önmagunkra fordított figyelemmel kihagyhatatlan, Dolan képletének megvalósításához önismeretre, önreflexióra van szükség. Nyilván nem a nap 24 órájában kell monitoroznunk érzéseinket, reakcióinkat, de ez a feladat még így is nehéz, a tudatosság ugyanis kezdetben rengeteg energiát emészt fel.
Aztán elbukhatunk ott is, hogy az önmagunkra fordított figyelemmel nyilvánvalóvá válhat egy rakás kellemetlen dolog. Ilyen például az, ha rájövünk, hogy igazából nem szeretünk a munkahelyünkön lenni, hogy utálunk bemenni a házba, ahol lakunk, vagy egy ideje magányosnak érezzük magunkat a partnerünk mellett. Ezekkel a dolgokkal szembenézni, aztán kezdeni velük valamit kemény feladat, de hosszú távon mégis érdemes megtennünk, hiszen ezek megoldása nemcsak az általános hangulatunkra, de az egészségünkre is jó hatással van.
A legnagyobb buktató talán mégis az, hogy napjainkat gyakran az automatizmus és a szokásaink uralják, így elképzelhető, hogy akkor is nehéz boldogabban élni, ha pontosan tudjuk, hogy mire lenne szükségünk hozzá. Hiába tudjuk, hogy mondjuk a heti háromszori edzés az, amitől jól érezzük magunkat a bőrünkben, hiába tudjuk, hogy az elegendő alvástól klasszabb a másnapunk, a berögzült szokásainktól nagyon nehéz megszabadulni, nem véletlen, hogy az edzés kimarad a napirenből, az éjszaka felét meg az értelmetlen netes kószálás viszi el. Hogy mit tehetünk? Az örömforrásokat egyszerűbbé, könnyen elérhetőbbé kell tennünk. Ha a barátainkkal szeretünk lógni, legyen ennek egy fix napja a héten, ha edzésre járnánk, akkor az otthonunkhoz legközelebbi edzőtermet válasszuk, ha az egészségesebb koszttól vagyunk jobban, akkor ne tartsunk otthon mást, csak azt. Minél kevesebb mentális energiát emészt fel egy új szokás, annál könnyebben tesszük magunkévá. Persze így sem lesz egyszerű.
A közgazdász hisz abban, hogy képesek vagyunk úgy strukturálni az időnket és alakítanunk a környezetünket, hogy abban könnyebben szilárduljanak meg a boldogságunkat segítő szokások. A napi életünkben bevezetett változásoknak nem kell nagynak és nehéznek lennie, nem kell, hogy rengeteg energiát emésszenek fel. Dolan szerint „a boldogságot olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet.”
Nyilván ő sem feltétlenül a tutit tudja
Martin Seligman a pozitív pszichológia atyja kutatásaiban azt találta, hogy a boldog élethez két fő úton juthat el az ember. Az egyik, ha létezik az életében olyan tevékenység, ami az adott pillanatban minden erőt, energiát, figyelmet képes lefoglalni, amiben megjelenik a flow-élmény. A másik pedig az, ha egy nagyobb cél érdekében használjuk a legerősebb készségeinket, amikor a mindennapi életünket ennek a célnak rendeljük alá. Ez utóbbi elképzelés pedig részben ellentmond Dolan elképzelésének, aki szerint felesleges túlfilozofálni az életet, elég, ha sok olyan dolgot csinálunk a mindennapokban, amiket szeretünk.
Arról, hogy kinek van igaza, fogalmunk sincs, egy dolog viszont biztosnak tűnik: a boldogságunk olyan dolog, amiért nekünk kell tennünk, aktívan, tudatosan. Szóval bármiben is hisz: sok sikert hozzá!
