Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nehéz felismerni a rejtett depressziósokat, hiszen sokszor mindent megtesznek állapotuk leplezésére. De van néhány ismertetőjegyük, ami alapján gyanakodhat, ha környezetében valakin ilyesmit lát.
Manapság egyre több a depressziós, ráadásul sokszor ki sem derül, milyen problémákkal küzdenek, hiszen sokan minden erejükkel titokban tartják mások, de akár saját maguk előtt is. A Huffington Post összeszedett néhány dolgot, ami akár jelzésértékű is lehet, és így könnyebben felismerheti, ha a környezetében valaki mentális problémával küszködik.
1. Megpróbálnak boldognak tűnni
Bár manapság elég sok cikk foglalkozik a depresszióval, ennek ellenére sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez csak egyfajta rossz hangulat. A depressziósok gyakran meg akarnak felelni a külvilágnak – ez főleg a férfiakra jellemző -, ezért általában palástolni próbálják az érzéseiket, ami persze nem kis erőfeszítést igényel tőlük. Éppen ezért tud olyan meglepő lenni, amikor egy látszólag boldog ismerősről kiderül, hogy valójában depressziós, és csupán színlelte a kiegyensúlyozottságot.
2. Gyógyító tevékenységek
A depressziót terápiával és gyógyszerekkel is kezelik, de az ilyen problémával küzdők egyéb módszerekkel, például életmódbeli változásokkal is megpróbálhatják elterelni a gondolataikat. A zenehallgatás, a túrázás, a biciklizés, a vezetés, vagyis lényegében bármi megfelel, ami egy kicsit is ki tudja zökkenteni őket az aktuális mélypontból, ami segít nekik megküzdeni a démonjaikkal.
3. Félnek attól, hogy elhagyják őket
Azok, akik depressziósak, jól tudják, milyen teher ez a betegség. És ezt a terhet nem csupán azokra rója az élet, akik benne szenvednek, hanem a környezetükre is. Előfordulhat, hogyha az illető megmutatja az igazi arcát és érzéseit, akkor a szerettei inkább elfordítják a fejüket. Ezért nem is lehet őket hibáztatni, de a beteget ez még magányosabbá teheti, hiszen rossz érzés, ha még a hozzá legközelebb állók sem értik meg és tudják kezelni a problémájukat.
4. Profi módon gyártják a fedősztorikat
Legyen szó bármiről, akár egy sérülésről, akár arról, hogy miért nem tudnak elmenni egy családi vacsorára, mindig van egy többé-kevésbé hihető magyarázat. Betegfüggő, hogy kinek milyen akadályokkal kell megküzdenie, és ezek néha hatással vannak a hétköznapi teendőkre. A mélypontokon pedig inkább kerülik a társaságot, hiszen így jobban tudják leplezni problémáikat, ehhez viszont olyan kifogásokra van szükség, amelyek senkiben nem ébresztenek gyanút.
5. Megváltoznak az alvási és étkezési szokások
Ha egy depressziós szakemberhez fordul, az első kérdések között szerepel, hogy megváltoztak-e az étkezési vagy alvási szokásai, mivel ez komoly jelzésértékkel bír. Aki mentális zavarral küzd, a végletekbe eshet: vagy állandóan eszik/alszik, vagy alig. Az egyik magyarázat az, hogy a depresszió kontrollvesztéssel jár, amit észlelve a beteg megpróbál legalább egy dolgot – mondjuk azt, hogy mennyit eszik – maga befolyásolni. Persze van, amikor ez sem megy, ilyenkor az alvás vagy az evés abban segít, hogy elmeneküljenek az élet gondjai elől.
6. Máshogy bánnak a szerekkel
A depressziósok egyvalamihez nagyon értenek: ismerik azt, mi milyen hatással van a szerveztükre. Tudják például, hogy az alkohol egy depresszáns, és ha sokat isznak belőle, azzal csak még inkább gyengítik magukat, jobban, mint egy átlagember. Ám azzal is tisztában vannak, hogy a koffein és a cukor jobb kedvre deríti őket. Már-már profik a különböző gyógyszerek hatásaiban, és megtanulták, mit mivel lehet kombinálni. Mindez számukra óriási jelentőséggel bír, hiszen nekik még jobban oda kell figyelni a hangulatukra és arra, hogy irányítani tudják a viselkedésüket.
7. Nagyon érdekli őket az élet és a halál kérdésköre
Tévedés azt hinni, hogy minden depressziós gondolt már az öngyilkosságra, ám az tény, hogy másként vélekednek az életről. Az elkeseredettebb pillanatokban sokan szembesülnek a halandóságukkal, amikor megpróbálják megtalálni a választ az élet összes nagy kérdésére. A hangulatingadozások miatt pedig az ilyen gondolatok igen gyakoriak lehetnek.
8. Kreatívak és tehetségesek
Közismert tendencia a legnagyobb művészek körében – legyen szó írókról, költőkről, festőkről vagy zenészekről –, hogy a tehetséghez sokszor valamilyen mentális zavar is párosul. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy sokkal érzékenyebbek, ismerik lelkük minden rezdülését, és annak ellenére, hogy sötéten látják a világot, gyönyörű dolgokat képesek alkotni.
9. Gyakran keresnek új célokat az életben
Mindenkinek szüksége van célokra: hogy tudják, merre tartanak, hogy jó úton vannak-e, illetve hogy tisztában legyenek azzal, van haszna annak, amit csinálnak. Erre egy depressziósnak is óriási szüksége van, hiszen valamivel ki kell tölteniük a bennük lévő űrt. Ez azokra is jellemző, akik nincsenek tisztában a betegségükkel: ők állandóan túlhajtják magukat, sokszor maximalisták és gyakran keresnek újabbnál újabb célokat. Ők egyrészt azért hajszolják a boldogságot, mert nem akarnak szembesülni a negatív érzéseikkel, vagy el akarják rejteni azokat mások elöl.
10. Olykor megnyílnak
Még azoknak is szükségük lehet segítségre, akik amúgy jól tudják, hogyan kell élni saját terhükkel. Ám ha a környezete nem tudja, hogy valaki bajban van, nem is biztos, hogy észreveszik, ha segítséget kér. Van, amikor a depresszióval küzdő embereket nem szabad magukra hagyni, még akkor sem, ha ezt állítják. Néha megnyílnak, néha rászánják magukat arra, hogy közel engedjenek magukhoz valakit, és ezek nagyon fontos pillanatok. Ha róluk és a betegségükről akar valaki beszélni velük, ez a legjobb időpont hozzá.
11. Ők is szeretetre és elfogadásra vágynak
A depressziósak gyakran visszahúzódnak, hogy védjék magukat és a környezetüket, hiszen a társadalmi konvenciók általában azt követelik, hogy mindenki igyekezzen palástolni a negatív és sötét gondolatait. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne vágynának szeretetre és elfogadásra, még ha úgy is tűnik, legszívesebben remeteként élnének.
