Ha tudni akarja, miért kell télen fokozottan kennie magát, és mi történik a bőrével ilyenkor, nézze meg ezt a videót!
Késő ősszel és télen a kinti hideg és a benti száraz, de meleg levegő tönkreteszi a bőrünket. Nincs mit tenni, ilyenkor tényleg gyakran elő kell venni a testápolót és a többi hidratálókrémet. Ha érdekli, hogyan is működnek ezek a termékek, akkor nézze meg a hajtás után az American Chemical Society videóját!
Az American Chemical Society a Reactions című videósorozatában bemutatja, hogyan is működik a kémia a mindennapokban. Az egyik aktuális részben azt magyarázzák el, hogyan segítenek a hidratálókrémek, ha száraz és repedezett a bőrünk.
Első lépésként tisztázzák, hogy a vérerek csak a bőr középső rétegéig, az irháig hatolnak, és a nedvesség a felhámon, vagyis az epidermiszen keresztül távozik. A krémek feladata pedig az, hogy a nedvességet megtartsák ebben a legfelső rétegben.
A hidratáltságot biztosító anyagoknak egyébként három típusa van, és a termékek többsége mindháromból tartalmaz valamennyit.
- Az okklúzív típusúak működési elve egyszerű, réteget képeznek a bőr felszínén, így a nedvesség nem tud távozni, pontosabban a hosszú szénláncokat tartalmazó molekulák taszítják a vizet, így az marad ahol van. Ilyen termék például a vazelin, ami 98 százalékban megszünteti a szárazságot, de kissé fura lenne, ha télen mindenki tetőtől-talpig vazelinesen közlekedne.
- Az emolliens típusúak vagyis lágyítók behatolnak a bőrbe és puhává varázsolják azt. Hasonló vegyületekből állnak mint az első csoport, például hosszúláncú zsírsavakból. A hatóanyagaik között szerepel a repcepolaj és a glikol- sztearát. A bőr legfelső rétege olyan mint egy fal, amiben a korneociták (biológiailag elhalt sejtek mag nélkül) a téglák, a lipidek pedig a malter. Ez a réteg védvonalként működik, és van ahol vastagabb (pl. a tenyéren), van ahol pedig vékonyabb (pl. az arcon). Ha csökken a levegő nedvességtartalma, annyi a lipidmalternek, de a krémek segítenek visszaállítani a felső réteg struktúráját.
- A humektáns szerek az epidermiszbe "vonzzák" a nedvességet a bőr mélyebb rétegeiből. Ilyen például a hiarulonsav vagy a glicerin.
