Megnyugodhat, sem rákos, sem pedig kövér nem lesz a mesterséges édesítőszerektől, ha pedig a szintetikusságuk zavarja, létezik már belőlük természetes, növényi alapú is.
Bizonyára tisztában van már vele, hisz az elmúlt évek életmód-szakirodalmai erről szólnak, miszerint a hagyományos, finomított cukrok a nemcsak az alakra, de az egészségre is káros hatással vannak. Éppen ezért jelentek meg az alternatív édesítők, köztük mesterséges és természetes képviselőkkel. Valószínűleg azzal is tisztában van, hogy az előbbiek is kapnak hideget-meleget, így aki egészségesen szeretne élni, manapság inkább jó mélyen a pénztárcájába nyúl, hogy megvegye a natúr édesítőszereket. De tényleg annyira ártalmasak a mesterséges cukorhelyettesítők?
Mik azok a mesterséges édesítőszerek?
A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított, édes ízt adó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában lehet találkozni a boltok polcain. Legismertebb tagjaik közé tartozik a sokat támadott aszpartám, a szacharin, a ciklamát és az aceszulfám-K. Számtalan cikk és tanulmány próbálja sárba tiporni őket, ám nagyon ellentmondásos eredmények születnek. Néhány gyakran előforduló rémhír és összeesküvés-elmélet a sok közül:
- a ciklamát és a szacharin hólyagrákot okoz, az aszpartám agydaganatot
- aszpartámmal hizlalják a disznókat is, így elhízáshoz vezet
- az élő szervezet nem, vagy csak nehezen fogadja be a mesterséges anyagokat
- emésztésükkor metanol szabadul fel, ami károsítja az idegrendszert és a májat
- az aszpartám szklerózis multiplex-hez vezethet
És hogy mi az igazság? Igaz a mondás, miszerint nem zörög a haraszt..., viszont a riogatók több dolgot is elfelejtenek hozzátenni a klasszul tálalt tévinformációkhoz
Először is azt, hogy ezidáig egyetlen tanulmányban sem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy valóban egészségkárosító hatásúak lennének a mesterséges édesítőszerek, amennyiben a megengedett napi beviteli mennyiséget fogyasztják belőlük. Ugyanakkor azt sem szeretik hangoztatni, hogy minden mesterséges édesítő – és az azokat tartalmazó élelmiszerek – szigorú vizsgálatokon mennek keresztül, még mielőtt piacra dobnák őket.
„A mesterséges édesítőszerek már egy jó ideje támadások kereszttüzében állnak, hiszen nem egy cikk jelent már meg rákkeltő, illetve hizlaló mellékhatásaikról. Éppen ezért számtalan vizsgálat tárgyát képezték, köztük a sokat támadott aszpartám is, holott a Nemzetközi Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2013-ban publikált eredménye szerint az aszpartám nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztók számára. Érdekes, hogy pont azt a mesterséges édesítőszert éri a legtöbb támadás, ami természetes körülmények között is jelen lévő anyagokból áll”- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Mindezeken kívül irreálisan nagy mennyiségben kéne fogyasztani belőlük, hogy bármilyen negatív hatással legyenek a szervezetre. Például rövid időn belül 250 (!) liter édesítőszeres italt vagy több ezer édesítő tablettát megenni elfogyasztani ahhoz, hogy káros hatást gyakoroljanak a szervezetre, mely mennyiség fogyasztása egyszerűen lehetetlen.
Mesterséges édesítőszerek pro és kontra
Nagy előnyük a cukorhoz képest, hogy nagyon alacsony az energiatartalmuk, nem okoznak fogszuvasodást, és ha figyelünk a mértékletes táplálkozásra, akkor hozzásegíthetnek bennünket a testsúly csökkenéshez is. Édesítőerejük többszöröse a cukorénak, ezáltal kevesebbet kell belőlük felhasználni, hogy elérjék ugyanazt az édességet.
Persze mindezek mellett számolni kell néhány hátrányukkal is: egyrészt vannak, melyek kellemetlen mellékízűek (főleg a szacharin), másrészt a mesterséges édesítőszerek többsége hőérzékeny, így sütésnél valamennyire elveszíthetik édes ízüket.
A mesterséges édesítőszerek ugyanakkor – szintetikus anyagok lévén – sok fogyasztó számára nehezen egyeztethetőek össze az egészségtudatos táplálkozással. Számukra a megoldást az utóbbi években kifejlesztett természetes, növényi alapú cukorpótlók jelenthetik.
