A vörös húsoknak ugyan búcsút kell mondanod, de megéri, tényleg.
Nem csak a divatvilágban vannak trendek, aki egészségesen szeretne élni, az csak kapkodja a fejét, hogy vajon az új, ígéretesebbnél ígéretesebb étrendek és mozgásformák közül most melyiket is lenne érdemes követnie. A szakértők egyik nagy kedvence a mediterrán diéta, ami nem csoda, hiszen egyre több kutatás lát napvilágot, ami azt bizonyítja, hogy ez a hosszú élet (egyik) kulcsa. Nem fogod kitalálni, hogy a harvardi kutatók mire jöttek rá, amikor 4676 középkorú nő étkezési szokásait és sejtjeik állapotát vizsgálták meg?!
Mi az a mediterrán diéta?
- A mediterrán országokban legtöbb alapanyagot nyersen vagy párolva, grillezve fogyasztják el.
- Növényi eredetű alapanyagokat, így zöldséget, gyümölcsöt és gabonaféléket nagy mennyiségben fogyasztanak, melyek rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok. A legnépszerűbb alapanyagok a padlizsán, a cukkini, a cukkinivirág, a szőlőlevél, a paradicsom, a fokhagyma, a bab, lencse, az olajbogyó, a görögdinnye és a citrom.
- Előnyben részesítik a fehér húsokat, így a szárnyasokat, illetve sok tengeri halat, tenger gyümölcseit (kagyló, rákok, tengeri sün, polip) esznek, melyek omega-3 zsírsavakban gazdagok.
- A tésztaféléket többnyire durumbúzából készítik, mely vitaminban gazdagabb, és fehérje-összetétele is kedvezőbb egészségünk szempontjából. De kedvelik a rizst is, ami egy gluténmentes gabonafajta.
- Sót csak keveset használnak, inkább zöldfűszerekkel ízesítik az ételeket. A legkedveltebb zöldfűszerek: oregánó, bazsalikom, kakukkfű, zsálya, koriander, rozmaring, majoránna.
- Az állati eredetű zsiradékok helyett olívaolajat használnak. Ha étkezés előtt egy kevés olívaolajjal meglocsoljuk ételeinket, a zsírban oldódó vitaminok sokkal könnyebben hasznosulnak a szervezetben.
Forrás: Házi Patika
1. Hosszabb telomer, hosszabb élet
Bizony, azok, akik zsírban szegény ételeket és sok zöldséget, valamint gyümölcsöket fogyasztanak, tovább élnek, mivel a DNS-szálak végét védő telomerek sokkal hosszabbak. Marta Crous-Bou, az egyik bostoni kórház munkatársa szerint ez valószínűleg a növényekben található antioxidánsoknak köszönhető. "A kutatásaink szerint azoknak, akik egészségesen élnek, hosszabbak a telomerjeik, és ez a pozitív összefüggés különösen azoknál kimutatható, akik a mediterrán étrendet részesítik előnyben" - tette hozzá.
Mik is azok a telomerek?
A telomer a DNS-szálak két végén található szakasz, ami segít abban, hogy a kromoszómavégek ne tapadjanak össze és a sejtosztódáskor védi a DNS-t a károsodástól. A sejtosztódásnál ugyanis a DNS rövidül, de ha hosszú telomer van a végén, akkor a gének nem károsodnak. Tehát minél hosszabb a telomer, annál többször képes osztódni a sejt anélkül, hogy károsodna a génkészlete. Ezért van az, hogy a telomerek hossza összefüggésben áll a sejtöregedéssel és a sejtek egészségével: minél hosszabb, annál jobb.
A Harvard Egyetem korábbi kutatása is hasonlóan kedvező eredményekkel zárult, az ő vizsgálataik szerint a mediterrán étrend szerint étkező nőknek 40 százalékkal nagyobb az esélye annak, hogy túlélik 70. születésnapjukat. És ez nem minden, kisebb a valószínűsége, hogy cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, Alzheimer- vagy Parkinson-kór alakuljon ki náluk - írja a Daily Mail. Igaz, az Alzheimer esetében ezzel nem mindenki ért egyet teljesen.
2. Több mogyoró, egészségesebb erek
Nemcsak a nőknek érdemes mellőznie a vörös húsokat és a tejtermékeket. Egy görög orvos, Athanasios Angelis bebizonyította, hogy az impotenciával küzdő férfiaknál csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések veszélye, miután áttértek a mediterrán étrendre. "Az erekciós problémák nem az öregedés okvetlen velejárói, a szervezet így jelzi, hogy valami nincs rendben a keringéssel. Az esetek 80 százalékában érrendszeri problémák okozzák az impotenciát, és az ilyen betegeknél sokkal nagyobb a stroke vagy a szívinfarktus veszélye" - nyilatkozta Angelis.
Az orvos és csapata 75, erekciós problémákkal küzdő férfit vizsgált meg, és természetesen kimutatták, hogy akik megfelelően étkeztek, csökkent az esélye a szív-és érrendszeri katasztrófáknak. Angelis hozzátette, természetesen ezt egy nagyobb mintán is meg kell vizsgálni. "Az apró változások is segíthetnek, például ha valaki olívaolajra vált" - tanácsolta Angelis, aki szerint már az is jó, ha valaki sok, telített zsírsavakban szintén gazdag mogyoró- és diófélét fogyaszt. Egyúttal hozzátette, azért az sem árt, ha valaki emellett rendszeresen mozog, és persze megszabadul az olyan káros szenvedélyektől mint például a dohányzás.
3. Segíthet a meddő nőkön
Korábban már írtunk arról, hogy a rotterdami Erasmus University Medical Center eredményei szerint a mediterrán étrend jótékony hatással lehet a termékenységre azon nők esetében is, akik meddőség elleni kezelésben részesülnek. "Ez igen gazdag omega-6 zsírsavakban, amelyek hatással vannak a prosztaglandin-szintézisre, így a menstruációs ciklusra, az ovulációra és a szaporodási folyamatokra is. Ezenkívül a mediterrán diéta magas szinten tartalmaz B6 vitamint. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a B6 vitamin bevitele megnöveli a teherbeesés esélyeit azoknál a nőknél is, akik korábban ezen a téren nehézségekkel küzdöttek" - nyilatkozta dr. Steegers-Theunissen.
4. Nem kúsznak vissza a kilók
Két évvel ezelőtt izraeli kutatók a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban közölt tanulmányukban azt állították, hogy az Atkins-diéta, az alacsony zsírtartalmú étrend és a mediterrán étkezés közül az utóbbi garantálja a hosszú távú sikert. Miért? Mert a fogyókúrát követően azok a vizsgálati személyek szedték vissza a legkevesebb kilót, akik a mediterrán diéta szabályait követték.
5. A rák ellen is jó
A Harvardi Egyetem kutatói azt is kimutatták, hogy a mediterrán étrend csökkenti a rák kialakulásának veszélyét. A szakemberek nyolc éven át követték nyomon a görögök étkezési szokásait, és kiderítették, hogy olívaolaj tényleg remek dolog, hiszen 9 százalékkal csökkentette a rák kialakulásának veszélyét. Attól pedig, ha a tesztalanyok kevesebb vörös húst ettek és több borsót, babot, lencsét, már 12 százalékkal lett kisebb a rák kockázata.
