#ÉLETEM

Nem, a HPV-oltás nem veszélyes

2014. október 16., csütörtök 12:45

Meglepő kijelentést tett dr. Diane Harper HPV kutató egy kongresszuson - írja a Natursziget.com-ra hivatkozva a tudnodkell.info.  Eszerint a kutatónő, bár maga is részt vett az oltóanyag kifejlesztésében, ma már úgy gondolja, hogy az oltás egyáltalán nem jó, sőt veszélyes. A történet teljesen hihetőnek tűnik, legalábbis az amerikai kasszasiker-mozik ismeretében: a gonosz gyógyszerlobbinak dolgozó kutatónak feltámad a lelkiismerete, és egy kongresszuson kifejti az igazságot a a méhnyakrák elleni oltás egzakt veszélyeiről. Csak hát nem igaz.

Jó tudni, hogy a történet 2009 óta kering a neten, most azért került ismét előtérbe itthon (és osztják ezerrel a Facebookon a lelkes oltásellenesek), mert idén kezdődött el a hetedikes lányok államilag finanszírozott iskolai oltása Magyarországon. Ennek keretében a HPV elleni önkéntes védőoltást első alkalommal azok a lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végzik (azaz, a beiskolázási rendnek megfelelően a 2001. június 1. és 2002. május 31. között születettek.) A vakcinát a felkarba adja be az iskolaorvos. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltásra van szükség 6 hónap különbséggel. A védettség kialakulásához mindkét adag beadására szükség van - írja az ÁNTSZ.

A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése. Ennek több mint 100 típusa van, és jelenlegi vizsgálatok szerint ezekből legalább 13 okozhat méhnyakrákot. A rákos megbetegedések 70%-ért két típus, a 16-os és a 18-as számú tehető felelőssé, a magyar állam által biztosított térítésmentes védőoltás pedig ezek ellen véd. Jó tudni, hogy a 15-44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípusról beszélünk, évente 407 nő hal meg miatta.

Magyarországon jelenleg kétféle vakcina van forgalomban, az egyiket a Merck gyártja - ez négy komponensű -, míg a másikat a GlaxoSmithKline, ez két komponensű ( a vakcinák nevét a gyógyszerekről szóló szabályozás miatt nem írhatjuk le)

A cikkel kapcsolatban természetesen mindkét gyógyszergyártó céget megkerestük, a GSK nem kívánt reagálni az állításokra, a Merck viszont igen. Részükről dr. Pozsgay Csilla orvosigazgató válaszolt a kérdéseinkre.

De nézzük először, pontosan mit is mondott a titokzatos kutatónő, aki a 4. Nemzetközi Oltóanyag Konferencián szólalt fel. És pontosan mi is ez a rendkívül szakmainak hangzó rendezvény, ahol előállt "az igazsággal"?

Nos, bár úgy hangzik, az oltóanyag konferenciát gyógyszergyárak szervezik, erről nincs szó. A 2009- es konferenciát a National Vaccine Information Center szervezte, az az 1980-as évek óta fennálló oltásellenes szervezet, mely többek közt azt vélelmezi, hogy az autizmust is oltások okozzák. Nekik köszönhetjük Jenny McCarthyt és a többi, oltás ellen kampányoló celebet, és ezáltal az oltással könnyedén megelőzhető, annak hiányában viszont ismét felbukkant és egyre nagyobb népegészségügyi veszélyeket jelentő, sokszor halálos kimenetelű betegségek újra megjelenését, mint például a torokgyík vagy a szamárköhögés.

Itt szólalt fel tehát Harper doktornő, aki valójában nem a gyógyszert kutatta, hanem a klinikai vizsgálatok kidolgozásában kapott szerepet. Ezzel szemben...

"Tudomásunk szerint dr. Diane Harper soha nem állt amerikai anyavállalatunk, a Merck alkalmazásában, vezető kutatóként pedig biztosan nem vett részt négykomponensű védőoltásunk kifejlesztésében. A HPV elleni oltóanyagok engedélyezését – más gyógyszerekhez hasonlóan – nagyon komoly klinikai vizsgálatok előzték meg, amelyben mintegy harmincezer páciens és számos orvos vett részt. Ami a közös tesztelést illeti: ez teljes képtelenség. Ezzel az erővel a két legnagyobb gyorsétterem lánc akár együtt is kifejleszthetné a legújabb szendvicsszósz titkos receptjét, a rivális informatikai cégek pedig rendszeresen eszmecserét folytathatnának piaci terveikről" - mondta el dr. Pozsgay.

Az oltásellenes szövetség állításai szerint eddig 15037 lány esetében jelentették a Merck által gyártott vakcina esetében mellékhatást a VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System) rendszerben, melyet azért tartanak fenn, hogy bármilyen oltási mellékhatást jelentsenek. Ráadásul 44 lány hivatalosan is a vakcinától halt meg. 

Ezzel szemben 2006 júniusa és 2014 márciusa között 67 millió dózis HPV vakcinát használtak fel, a VAERS rendszerbe pedig 25.000 bejelentés érkezett. Ennek 92%-t a nem komoly mellékhatások tették ki: ezek a fejfájás, hányinger, hányás, ájulás, melyet fel is sorolnak a gyártók, mint esetleges mellékhatást. 

De mi is az a VAERS, és mi célt szolgál?

A VAERS az Egyesült Államokban működő rendszer, amely a vakcinák biztonságosságát monitorozza a mindennapi használat során: bárki jelenthet be mellékhatást faxon vagy online is. A hatóságok – minden elérhető tény és adat figyelembe vételével – szigorúan megvizsgálják, hogy az adott mellékhatás vagy nemkívánatos esemény ok-okozati összefüggésben áll-e az érintett gyógyszer vagy védőoltás alkalmazásával. Amennyiben az összefüggés bizonyítható, a hatóságok kiegészítésekkel és figyelmeztetésekkel látják el az alkalmazási előírásokat, vagy súlyos esetben visszavonják a termék engedélyét. Márpedig a VAERS vizsgálatai egyetlen esetben sem igazolták az ok-okozati összefüggést a HPV elleni védőoltás és a halálesetek között.

Világszerte figyelik az oltások biztonságát

A négykomponensű vakcina biztonságosságával kapcsolatban a VAERS mellett meg kell említenünk a WHO állásfoglalását is. Az Egészségügyi Világszervezet illetékes testülete ugyanis a csak az Egyesült Államokat monitorozó VAERS-szel szemben az egész világról gyűjti az adatokat. A HPV vakcinák biztonságosságát a 2006-os forgalomba hozatalt követően folyamatosan vizsgálják, és az esetlegesen felmerülő mellékhatásokat minden esetben kivizsgálják.

Eddig a következő - az oltást követően jelentkező - betegségeket/állapotokat vizsgálták: ájulás, anafilaxia, vénás trombózis, kóros terhesség, Guillain Barre szindróma, stroke. Emellett a megvizsgálták az alumínium adjuváns biztonságosságát, valamint az autoimmun betegségek, különös tekintettel a sclerosis multiplex, az agyi vasculitisek és a complex regionális fájdalom szindróma (CRPS) előfordulását is.

A WHO egyetlen esetben sem igazolt ok-okozati összefüggést az oltás és az azt követően jelentett betegségek között, ezért megerősítette, hogy az oltás valóban több haszonnal jár, mint rizikóval. A Világszervezet illetékes testülete legutóbbi jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az anekdotákon alapuló, biológiai vagy epidemiológiai alátámasztást nélkülöző rémhírek jelentős károkat okoznak, hiszen megkérdőjelezik a vakcina biztonságosságát és hatékonyságát, és ezzel a használatát befolyásolhatják.

És tényleg elmúlik a HPV magától?

Harper beszéde szerint a "Tíz szexuálisan aktív nő közül körülbelül nyolc élete valamelyik szakaszában fertőződik HPV-vel. Az összes HPV fertőzés 70%-a kezelés nélkül egy éven belül elmúlik, és ez a szám két év alatt 98% fölé emelkedik" - ami elég nyomós érvnek hangzik.

De ez sem pont így van. életünk során  50-80 százalékunk átesik valamilyen HPV-fertőzésen – és a legtöbbünk nem is tud róla. A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. A vírus legtöbbször 1-2 év alatt magától eltűnik a szervezetből, de ha a fertőzés perzisztál, azaz több mint egy évig elhúzódik, akkor fennáll a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetősége.

A nők igen nagy százaléka esik át HPV-fertőzésen, de többségüknél mégsem alakul ki kóros elváltozás, illetve méhnyakrák. A vírus több évig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen, tehát a fertőzés és a daganat kialakulása között hosszú idő telhet el. Ezen a ponton fontos tisztázni egy további gyakori tévhitet: nem, a természetes HPV-fertőzés legyőzése után nem alakul ki tartós védettség, mint például a gyermekkori fertőző betegségek után. Az újrafertőződés tehát nagyon gyakori, és folyamatosan ki vagyunk téve a megbetegedés kockázatának, függetlenül a nemünktől és az életkorunktól.

Minden négykomponensű kísérleti oltást 15 éves, vagy annál idősebb gyerekeknek adtak be, ezzel szemben jelenleg 9 évesek számára ajánlják - írja dr. Harper.

A valóság ezzel szemben az, hogy a négykomponensű vakcina esetében a 16-45 éves korú nőknél azt vizsgálták meg, hogy az oltottak körében milyen arányban alakulnak ki megbetegedések a kontrollcsoporthoz képest. A 9-15 éves fiatal lányoknál és fiúknál pedig azt kutatták, hogyan reagál az oltásra az immunrendszerük, kialakulnak-e a védelemhez szükséges ellenanyagok. Mivel ez a korosztály többségében szexuálisan inaktív, esetükben a leginkább nemi úton terjedő HPV okozta betegségeket nem lehetett vizsgálni. Ugyanakkor náluk is olyan mennyiségű ellenanyag képződött, mint a felnőtt nők szervezetében. Ez a mennyiség elegendő a megelőzéshez.

A HPV elleni védőoltást tanácsos még a szexuális élet kezdete előtt megkapni, amikor a gyermek még biztosan nem „találkozott” a vírussal. Ezért javasolják a világ minden pontján a tinédzserek oltását. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy felnőtt korban sem késő beadatni a vakcinát, hiszen a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki védettség.

Miért jobb mégis gyerekkorban oltatni?

„Ha beoltjuk a 11 éveseket és a védelem nem tartós, kitesszük őket az esetlegesen megjelenő mellékhatások ártalmainak a semmiért”- nyilatkozta Harper.

Jelenleg kb. 10 éve követik nyomon az elsőként beoltott pácienseket, a védelem esetükben még mindig fennáll. Fontos azonban tudni, hogy a HPV vakcinák immunmemóriát alakítanak ki: megtanítják az immunrendszert arra, hogy emlékezzen a kórokozóra, és később is felismerje azt, így jelen ismereteink szerint emlékeztető oltásra nincs szükség.

Az oltás nem gyógyítja meg a már elkapott HPV-t, de olthatók olyanok is, akik átestek a fertőzésen.  Az elmúlt években Dániában és Svédországban 1 millió, Ausztráliában pedig 1.5 millió fiatal lányt oltottak be a négykomponensű HPV vakcinával, és súlyos, a védőoltással összefüggésbe hozható nemkívánatos eseményt egyik országból sem jelentettek. Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó országokban már ilyen rövid idő alatt is szinte teljesen eltűntek egyes, jól megfigyelhető HPV okozta megbetegedések.

És mire elég 4 vírustörzs elleni védettség, ha több mint száz létezik?

A gyártók saját bevallása szerint az oltóanyag 40 vírustörzs közül csak 4-re hat egy olyan nemi betegség esetében, amely viszonylag rövid idő alatt önmagától is elmúlik - fejtegette dr. Harper a konferencián.

Dr. Pozsgay viszont cáfolja a dolgot. "Ez is egy nagyon gyakori tévhit a HPV vakcinák kapcsán. Sokan azt hiszik, hogy felesleges beadatni a védőoltást, hiszen több mint 100 féle vírus létezik, míg a kétkomponensű védőoltás kettő, a négykomponensű pedig négy törzs ellen véd. Valójában a négykomponensű oltóanyaggal a betegségek nagy része megelőzhető, hiszen a rosszindulatú daganatok többségéért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős, míg a nemi szemölcsöket leggyakrabban a 6-os és 11-es típusok okozzák."

Azt is fontos tudatosítani, hogy a népegészségügyi méhnyakszűrés keretében elvégzett kenetvétel nem úszható meg, a kormány tervei szerint 2015-től a védőnők fogják ezt elvégezni, amitől azt remélik, hogy olyanokat is meg tudnak szűrni, akik eddig kimaradtak az ellátásból. A mintaprogram 2008-as indulása óta az eredmények megfelelőek, a védőnők megfelelően teljesítenek a mintavétel során.

Miért nem elég a sima méhnyakrák szűrés?

Ennek az is az oka, hogy a 2003-ban Magyarországon bevezetett meghívásos méhnyak szűrés nem elég hatékony. A dolog úgy néz ki, hogy a meghívottak a 25-65 éves nők, ők névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 3 évente kerül sor (ez alatt az utolsó, bármilyen kezdeményezésű citológiai vizsgálat óta eltelt három év értendő). Az országos becsült részvételi arány mintegy 30%, míg a regisztrált részvétel 5% körül alakul.

A háromévente való szűrés világszerte jellemző, bár laikusként nyilván felvetődik a kérdés, hogy miért nem évente. "Évenkénti és kétévenkénti szűréssel 93.3%-ban, háromévenként szűrve 91.4%-ban, 5 éves szűrésnél 83.9%-ban válna elkerülhetővé a méhnyakrákos halál. Sűrűbb szűréssel olyan átmeneti elváltozások szükségtelen felismerése és kezelése válik jellemzővé, melyek negatívan hatnak a betegek életminőségére és további egészségére és nem csökkentik a méhnyakrákos halálozást" - írja dr. Ujvári Attila szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus szakorvos.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta