Nem, a HPV-oltás nem veszélyes

Zanza!

Meglepő kijelentést tett dr. Diane Harper HPV kutató egy kongresszuson - írja a Natursziget.com-ra hivatkozva a tudnodkell.info.  Eszerint a kutatónő, bár maga is részt vett az oltóanyag kifejlesztésében, ma már úgy gondolja, hogy az oltás egyáltalán nem jó, sőt veszélyes. A történet teljesen hihetőnek tűnik, legalábbis az amerikai kasszasiker-mozik ismeretében: a gonosz gyógyszerlobbinak dolgozó kutatónak feltámad a lelkiismerete, és egy kongresszuson kifejti az igazságot a a méhnyakrák elleni oltás egzakt veszélyeiről. Csak hát nem igaz.

Jó tudni, hogy a történet 2009 óta kering a neten, most azért került ismét előtérbe itthon (és osztják ezerrel a Facebookon a lelkes oltásellenesek), mert idén kezdődött el a hetedikes lányok államilag finanszírozott iskolai oltása Magyarországon. Ennek keretében a HPV elleni önkéntes védőoltást első alkalommal azok a lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályát a 2014/2015-ös tanévben végzik (azaz, a beiskolázási rendnek megfelelően a 2001. június 1. és 2002. május 31. között születettek.) A vakcinát a felkarba adja be az iskolaorvos. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltásra van szükség 6 hónap különbséggel. A védettség kialakulásához mindkét adag beadására szükség van - írja az ÁNTSZ.

D MTZ20140120015
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése. Ennek több mint 100 típusa van, és jelenlegi vizsgálatok szerint ezekből legalább 13 okozhat méhnyakrákot. A rákos megbetegedések 70%-ért két típus, a 16-os és a 18-as számú tehető felelőssé, a magyar állam által biztosított térítésmentes védőoltás pedig ezek ellen véd. Jó tudni, hogy a 15-44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípusról beszélünk, évente 407 nő hal meg miatta.

Magyarországon jelenleg kétféle vakcina van forgalomban, az egyiket a Merck gyártja - ez négy komponensű -, míg a másikat a GlaxoSmithKline, ez két komponensű ( a vakcinák nevét a gyógyszerekről szóló szabályozás miatt nem írhatjuk le)

A cikkel kapcsolatban természetesen mindkét gyógyszergyártó céget megkerestük, a GSK nem kívánt reagálni az állításokra, a Merck viszont igen. Részükről dr. Pozsgay Csilla orvosigazgató válaszolt a kérdéseinkre.

De nézzük először, pontosan mit is mondott a titokzatos kutatónő, aki a 4. Nemzetközi Oltóanyag Konferencián szólalt fel. És pontosan mi is ez a rendkívül szakmainak hangzó rendezvény, ahol előállt "az igazsággal"?

Nos, bár úgy hangzik, az oltóanyag konferenciát gyógyszergyárak szervezik, erről nincs szó. A 2009- es konferenciát a National Vaccine Information Center szervezte, az az 1980-as évek óta fennálló oltásellenes szervezet, mely többek közt azt vélelmezi, hogy az autizmust is oltások okozzák. Nekik köszönhetjük Jenny McCarthyt és a többi, oltás ellen kampányoló celebet, és ezáltal az oltással könnyedén megelőzhető, annak hiányában viszont ismét felbukkant és egyre nagyobb népegészségügyi veszélyeket jelentő, sokszor halálos kimenetelű betegségek újra megjelenését, mint például a torokgyík vagy a szamárköhögés.

Itt szólalt fel tehát Harper doktornő, aki valójában nem a gyógyszert kutatta, hanem a klinikai vizsgálatok kidolgozásában kapott szerepet. Ezzel szemben...

"Tudomásunk szerint dr. Diane Harper soha nem állt amerikai anyavállalatunk, a Merck alkalmazásában, vezető kutatóként pedig biztosan nem vett részt négykomponensű védőoltásunk kifejlesztésében. A HPV elleni oltóanyagok engedélyezését – más gyógyszerekhez hasonlóan – nagyon komoly klinikai vizsgálatok előzték meg, amelyben mintegy harmincezer páciens és számos orvos vett részt. Ami a közös tesztelést illeti: ez teljes képtelenség. Ezzel az erővel a két legnagyobb gyorsétterem lánc akár együtt is kifejleszthetné a legújabb szendvicsszósz titkos receptjét, a rivális informatikai cégek pedig rendszeresen eszmecserét folytathatnának piaci terveikről" - mondta el dr. Pozsgay.

Az oltásellenes szövetség állításai szerint eddig 15037 lány esetében jelentették a Merck által gyártott vakcina esetében mellékhatást a VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System) rendszerben, melyet azért tartanak fenn, hogy bármilyen oltási mellékhatást jelentsenek. Ráadásul 44 lány hivatalosan is a vakcinától halt meg. 

Ezzel szemben 2006 júniusa és 2014 márciusa között 67 millió dózis HPV vakcinát használtak fel, a VAERS rendszerbe pedig 25.000 bejelentés érkezett. Ennek 92%-t a nem komoly mellékhatások tették ki: ezek a fejfájás, hányinger, hányás, ájulás, melyet fel is sorolnak a gyártók, mint esetleges mellékhatást. 

De mi is az a VAERS, és mi célt szolgál?

A VAERS az Egyesült Államokban működő rendszer, amely a vakcinák biztonságosságát monitorozza a mindennapi használat során: bárki jelenthet be mellékhatást faxon vagy online is. A hatóságok – minden elérhető tény és adat figyelembe vételével – szigorúan megvizsgálják, hogy az adott mellékhatás vagy nemkívánatos esemény ok-okozati összefüggésben áll-e az érintett gyógyszer vagy védőoltás alkalmazásával. Amennyiben az összefüggés bizonyítható, a hatóságok kiegészítésekkel és figyelmeztetésekkel látják el az alkalmazási előírásokat, vagy súlyos esetben visszavonják a termék engedélyét. Márpedig a VAERS vizsgálatai egyetlen esetben sem igazolták az ok-okozati összefüggést a HPV elleni védőoltás és a halálesetek között.

Világszerte figyelik az oltások biztonságát

A négykomponensű vakcina biztonságosságával kapcsolatban a VAERS mellett meg kell említenünk a WHO állásfoglalását is. Az Egészségügyi Világszervezet illetékes testülete ugyanis a csak az Egyesült Államokat monitorozó VAERS-szel szemben az egész világról gyűjti az adatokat. A HPV vakcinák biztonságosságát a 2006-os forgalomba hozatalt követően folyamatosan vizsgálják, és az esetlegesen felmerülő mellékhatásokat minden esetben kivizsgálják.

Eddig a következő - az oltást követően jelentkező - betegségeket/állapotokat vizsgálták: ájulás, anafilaxia, vénás trombózis, kóros terhesség, Guillain Barre szindróma, stroke. Emellett a megvizsgálták az alumínium adjuváns biztonságosságát, valamint az autoimmun betegségek, különös tekintettel a sclerosis multiplex, az agyi vasculitisek és a complex regionális fájdalom szindróma (CRPS) előfordulását is.

A WHO egyetlen esetben sem igazolt ok-okozati összefüggést az oltás és az azt követően jelentett betegségek között, ezért megerősítette, hogy az oltás valóban több haszonnal jár, mint rizikóval. A Világszervezet illetékes testülete legutóbbi jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az anekdotákon alapuló, biológiai vagy epidemiológiai alátámasztást nélkülöző rémhírek jelentős károkat okoznak, hiszen megkérdőjelezik a vakcina biztonságosságát és hatékonyságát, és ezzel a használatát befolyásolhatják.

És tényleg elmúlik a HPV magától?

Harper beszéde szerint a "Tíz szexuálisan aktív nő közül körülbelül nyolc élete valamelyik szakaszában fertőződik HPV-vel. Az összes HPV fertőzés 70%-a kezelés nélkül egy éven belül elmúlik, és ez a szám két év alatt 98% fölé emelkedik" - ami elég nyomós érvnek hangzik.

De ez sem pont így van. életünk során  50-80 százalékunk átesik valamilyen HPV-fertőzésen – és a legtöbbünk nem is tud róla. A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. A vírus legtöbbször 1-2 év alatt magától eltűnik a szervezetből, de ha a fertőzés perzisztál, azaz több mint egy évig elhúzódik, akkor fennáll a daganatos megbetegedések kialakulásának lehetősége.

A nők igen nagy százaléka esik át HPV-fertőzésen, de többségüknél mégsem alakul ki kóros elváltozás, illetve méhnyakrák. A vírus több évig is jelen lehet a szervezetben tünetmentesen, tehát a fertőzés és a daganat kialakulása között hosszú idő telhet el. Ezen a ponton fontos tisztázni egy további gyakori tévhitet: nem, a természetes HPV-fertőzés legyőzése után nem alakul ki tartós védettség, mint például a gyermekkori fertőző betegségek után. Az újrafertőződés tehát nagyon gyakori, és folyamatosan ki vagyunk téve a megbetegedés kockázatának, függetlenül a nemünktől és az életkorunktól.

Minden négykomponensű kísérleti oltást 15 éves, vagy annál idősebb gyerekeknek adtak be, ezzel szemben jelenleg 9 évesek számára ajánlják - írja dr. Harper.

A valóság ezzel szemben az, hogy a négykomponensű vakcina esetében a 16-45 éves korú nőknél azt vizsgálták meg, hogy az oltottak körében milyen arányban alakulnak ki megbetegedések a kontrollcsoporthoz képest. A 9-15 éves fiatal lányoknál és fiúknál pedig azt kutatták, hogyan reagál az oltásra az immunrendszerük, kialakulnak-e a védelemhez szükséges ellenanyagok. Mivel ez a korosztály többségében szexuálisan inaktív, esetükben a leginkább nemi úton terjedő HPV okozta betegségeket nem lehetett vizsgálni. Ugyanakkor náluk is olyan mennyiségű ellenanyag képződött, mint a felnőtt nők szervezetében. Ez a mennyiség elegendő a megelőzéshez.

A HPV elleni védőoltást tanácsos még a szexuális élet kezdete előtt megkapni, amikor a gyermek még biztosan nem „találkozott” a vírussal. Ezért javasolják a világ minden pontján a tinédzserek oltását. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy felnőtt korban sem késő beadatni a vakcinát, hiszen a fertőzésen történő átesés után sem alakul ki védettség.

Miért jobb mégis gyerekkorban oltatni?

„Ha beoltjuk a 11 éveseket és a védelem nem tartós, kitesszük őket az esetlegesen megjelenő mellékhatások ártalmainak a semmiért”- nyilatkozta Harper.

Jelenleg kb. 10 éve követik nyomon az elsőként beoltott pácienseket, a védelem esetükben még mindig fennáll. Fontos azonban tudni, hogy a HPV vakcinák immunmemóriát alakítanak ki: megtanítják az immunrendszert arra, hogy emlékezzen a kórokozóra, és később is felismerje azt, így jelen ismereteink szerint emlékeztető oltásra nincs szükség.

Az oltás nem gyógyítja meg a már elkapott HPV-t, de olthatók olyanok is, akik átestek a fertőzésen.  Az elmúlt években Dániában és Svédországban 1 millió, Ausztráliában pedig 1.5 millió fiatal lányt oltottak be a négykomponensű HPV vakcinával, és súlyos, a védőoltással összefüggésbe hozható nemkívánatos eseményt egyik országból sem jelentettek. Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó országokban már ilyen rövid idő alatt is szinte teljesen eltűntek egyes, jól megfigyelhető HPV okozta megbetegedések.

És mire elég 4 vírustörzs elleni védettség, ha több mint száz létezik?

A gyártók saját bevallása szerint az oltóanyag 40 vírustörzs közül csak 4-re hat egy olyan nemi betegség esetében, amely viszonylag rövid idő alatt önmagától is elmúlik - fejtegette dr. Harper a konferencián.

Dr. Pozsgay viszont cáfolja a dolgot. "Ez is egy nagyon gyakori tévhit a HPV vakcinák kapcsán. Sokan azt hiszik, hogy felesleges beadatni a védőoltást, hiszen több mint 100 féle vírus létezik, míg a kétkomponensű védőoltás kettő, a négykomponensű pedig négy törzs ellen véd. Valójában a négykomponensű oltóanyaggal a betegségek nagy része megelőzhető, hiszen a rosszindulatú daganatok többségéért a HPV 16-os és 18-as típusa felelős, míg a nemi szemölcsöket leggyakrabban a 6-os és 11-es típusok okozzák."

Azt is fontos tudatosítani, hogy a népegészségügyi méhnyakszűrés keretében elvégzett kenetvétel nem úszható meg, a kormány tervei szerint 2015-től a védőnők fogják ezt elvégezni, amitől azt remélik, hogy olyanokat is meg tudnak szűrni, akik eddig kimaradtak az ellátásból. A mintaprogram 2008-as indulása óta az eredmények megfelelőek, a védőnők megfelelően teljesítenek a mintavétel során.

Miért nem elég a sima méhnyakrák szűrés?

Ennek az is az oka, hogy a 2003-ban Magyarországon bevezetett meghívásos méhnyak szűrés nem elég hatékony. A dolog úgy néz ki, hogy a meghívottak a 25-65 éves nők, ők névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 3 évente kerül sor (ez alatt az utolsó, bármilyen kezdeményezésű citológiai vizsgálat óta eltelt három év értendő). Az országos becsült részvételi arány mintegy 30%, míg a regisztrált részvétel 5% körül alakul.

A háromévente való szűrés világszerte jellemző, bár laikusként nyilván felvetődik a kérdés, hogy miért nem évente. "Évenkénti és kétévenkénti szűréssel 93.3%-ban, háromévenként szűrve 91.4%-ban, 5 éves szűrésnél 83.9%-ban válna elkerülhetővé a méhnyakrákos halál. Sűrűbb szűréssel olyan átmeneti elváltozások szükségtelen felismerése és kezelése válik jellemzővé, melyek negatívan hatnak a betegek életminőségére és további egészségére és nem csökkentik a méhnyakrákos halálozást" - írja dr. Ujvári Attila szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus szakorvos.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Blogmustra