Nemcsak a személyiségre, hanem a testre is hat a gyerekkori bántalmazás. Nagyobb eséllyel lesz például kövér felnőtt az, akinek hányattatott gyerekkora volt.
A gyerekkorban elszenvedett bántalmazás, a rossz bánásmód, az elhanyagolás nemcsak a korai éveket, de a felnőttkort is meghatározzák, sőt az egész hátralevő életünket megmérgezheti, ha csak a félelem, a megaláztatás és az eltaszítás jut akkor, amikor a leginkább szükségünk lenne szeretetre, gondoskodásra és védelemre. A tudományos kutatások ezt már bebizonyították, ahogy azt is, hogy a bántalmazott gyerekek agya és így a személyiségük is máshogy fejlődik az élet során. Most egy friss vizsgálatból az is kiderül, hogy a gyerekként meghatározó negatív élmények nemcsak az agyunkra és a lelkünkre, de a testünkre is hatnak. Például elhízással.
A gyerekkori bántalmazás áldozatai valószínűbben küszködnek felnőttként súlyproblémákkal, mint vidámabb gyerekkort megélt társaik. Ezt a megállapítást pedig kivételesen nem néhány kósza egyetemista vizsgálatára alapozzák, nem. Az Obesity Reviewsban megjelent svéd tanulmány 112 ezer ember adataiból jutott erre a következtetésre.
„A tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a nehéz életesemények maradandó, mély nyomokat hagynak az emberekben, melyek jóval később különböző betegségek formájában törhetnek felszínre. Ennek a mechanizmusnak a hátterében pedig a stressz, a visszatérő negatív gondolatok és érzések, a rossz mentális egészség és a gyakrabban előforduló gyulladásos betegségek állnak” – mondta Erik Hemmingsson, a kutatás vezetője.
A kutatók 23 korábbi tanulmány metaanalizisét végezték el, az eredményekből pedig jól látszik, hogy a gyerekkorukban bántalmazásnak kitett részvevők körében 34 százalékkal magasabb volt az elhízottak aránya, mint nem bántalmazott társaiknál. Amikor a bántalmazási formákat külön vizsgálták a kutatók, kiderült, hogy a fizikai bántalmazás 28, az érzelmi 36, míg a szexuális abúzus 31 százalékkal növelte a felnőttkori elhízás esélyét. Azok az emberek, akik a bántalmazás többféle formáját is elszenvedték, 45, akiket pedig súlyos bántalmazásnak tettek ki, 51 százalékkal hajlamosabbak voltak az elhízásra, mint az átlag.
Hogy miért van ez így? Erre maguk a kutatók sem adnak egyszerű, egyértelmű magyarázatot, de a pszichológusok régóta foglalkoznak a túlevés, a túlsúly és a lelki traumák összefüggéseivel. Egyes elméletek szerint a a fizikai testhatárok kitolása, bővítése védelmi funkciót tölt be, egyfajta pufferként, védőbástyaként funkcionál a nehézségekkel szemben, míg mások boldogságforrásként, öröm-pótlékként értelmezik az evést. Ha rossz az ember kedve és jót eszik, attól egy kicsit jobb lesz. Egy időre. Az, hogy a bántalmazott gyerekek esetében pontosan miről van szó, nem tudjuk, de az biztos, hogy a stresszkezelés egy lehetséges módjával állunk szemben.
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden bántalmazott gyerekből kövér felnőtt lesz, és különösen azt nem, hogy aki túlsúlyos, azt gyerekként bántalmazták. Az eredmények viszont egyértelműen megerősítik azt, hogy a korai abúzusnak nyoma marad felnőttkorban is, a túlsúly pedig sok esetben ennek tünete, vagyis egy mélyebb, nehezen feldolgozható trauma maradványa lehet.
A gyermekbántalmazás a WHO definíciója szerint:
„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”
Kérjük, ha gyermekbántalmazást tapasztal, azonnal szóljon a rendőrségnek, a gyermekjóléti szolgálatnak vagy a gyámhivatalnak!
