A férfiak sok nyelvezéssel szeretik

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

És a nőknek vajon hogy jó a csók? Meg különben is, miért? Az evolúciós pszichológiának erre is van válasza.

Csókolózni jó. Meg bizarr is. Egy másik ember szájára tapasztani a szánkat, a nyelvünkkel tapogatni, összekeverni vele a nyálunkat és ettől esetenként felizgulni, máskor boldogan elgyöngülni, fura dolog. Az emberi kultúrák 90 százalékában azonban lelkesen csókolóznak, és úgy tűnik, hogy az emberek többségének emlékezetesebb az első csók, mint az első szex. Nem véletlen, hogy a csókolózási szokásokat olyan lelkesen tanulmányozzák a pszichológusok. 

Fotó: Shutterstock


Amikor beindul a hormoncunami

Az ajkak eleve elképesztően érzékenyek, ingerlésük rengeteg idegsejtet hoz lázba, így a csókolózásban számos agyideg és több tucat izom is részt vesz, nem beszélve arról a hormoncunamiról, amit egy csók kivált. A csóktól az agyi jutalmazórendszer működésbe lép, az első csóknál az újdonság hatására megjelenik a vérben a dopamin, a szexuális izgalommal párhuzamosan meg az adrenalin, és csókolózás közben felszabadul egy nagy dózis endorfin is, innen jön az a csókolózást kísérő nagy boldogságérzet. A vizsgálatok szerint ráadásul a csóknak nemcsak rövid, de hosszú távú hatása is van, ugyanis minél többet csókolózunk, annál alacsonyabb vérünkben a stresszhormon, a kortizol szintje. A csók tehát boldoggá és izgatottá tesz, miközben ellazít. 

Csak a túlélés számít

Oké, tehát egy csók képes felbolygatni a szervezetünket, de vajon mi értelme van? Mit jelenthet a csókolózás mint szokás a fajunk túlélése szempontjából? Az evolúciós pszichológia logikája ugyanis az, hogy minden általánosan elterjedt emberi viselkedés mögött túlélési előnyöket kell keresni. (Persze, néha sikertelenül.) A csókolózás szerepével kapcsolatban azonban a tudomány bizonytalan, számos egymással versengő elméletet hangoztatnak az okosok. 

A legnépszerűbb elképzelés szerint a csókolózás valójában a potenciális partner genetikai és immunrendszerének ösztönös teszteléséről szól. A lehelet szaga, a nyál íze mind rengeteg információt hordoz a másik hormonháztartásáról, genetikai hátteréről, immunrendszerének, egészségének állapotáról. A párválasztás során pedig azokat a partnereket preferáljuk, akik a miénktől eltérő immunrendszerrel és genetikai háttérrel rendelkeznek. Ezt példázza az az érdekes vizsgálat, amiben egyetemista lányok ismeretlen férfiak pólóit szagolgatták, majd értékelték aszerint, mennyire tartották kellemesnek az illatot. Az eredmények alapján a nők azokat a pólóillatokat kedvelték leginkább, melynk tulajdonosai az övéktől jelentősen eltérő immunrendszerrel rendelkeztek. A szagokból, ízekből kinyert genetikai információk természetesen nem tudatosulnak, de vonzalmunkban döntőek lehetnek. Mi persze az egészből annyit tudunk, hogy vágyunk-e szexre a másikkal vagy sem.

Egy másik népszerű elmélet szerint a csók az anya-gyerek kapcsolatot, a szoptatást, a szájból szájba etetést (jó, ezt ma már ugyan kevesen csinálják a nyugati kultúrában, de régen itt is elég elterjedt volt) mintázza. Az anyával való korai viszony a legtöbbünkben az intimitás, a bizalom, a kötődés érzését jelenti, és felnőttkori intim kapcsolatainkban is éppen ezt szeretnénk kifejezni. Ezért lehet az, hogy az emberek kétharmada jobbra fordítja a fejét csókolózáskor: az anyák 80 százaléka ugyanis a bal kezében fogva eteti a csecsemőt. 

A férfiak több nyelvezéssel szeretik

Egy amerikai egyetemisták körében végzett tanulmányból kiderül, hogy jelentős nemi különbségek vannak abban, hogy mikor és hogyan szeretünk csókolózni. A nők 90 százalékának például a szex elengedhetetlen eleme a csók, míg a férfiak fele simán megvan enélkül is. De ha már van csók, akkor a férfiak általában szeretnek mindent beleadni: legyen nyálas, jó sok nyelvezéssel. Az evolúciós pszichológusok szerint ennek az az oka, hogy a férfiak rosszabbak a kémiai információk megszerzésében, így nekik több nyál kell a másik genetikai hátterének elemzéséhez, mint a nőknek. Ahogy egy kapcsolat halad előre, a férfiaknak általában egyre kevésbé fontos a csókolózás, a nőknek azonban nagyon is számít. Nekik egyébként minden szempontból fontosabb a csók: egy béna csókolózás után fele annyian fekszenek le potenciális partnerükkel, mint ahogy azt a férfiak tennék. Ha tehát egy nőnek rossz a csók, valószínűtlenebb a szex is. 

Noam Shpancer klinikai pszichológus szerint bármi legyen is a csókolózás eredete, bárhogy is szeretjük csinálni, az biztos, hogy számos szerepe van az életünkben. Rövid távú kapcsolatokban a csók szexuális jellegű, és azt a célt szolgálja, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő, hozzánk passzoló szexuális partnert, hosszú távon pedig a lelki közelség kifejezője, a kapcsolat intimitásának szimbóluma. 

Ön csókolózott már ma? 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.