Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hat különös téveszmét mutatunk be. Akad közöttük olyan, amit Párizs okoz, más esetben pedig halottnak hiszi magát a beteg.
A téveszmék rengeteg formában felbukkanhatnak, lehetnek időszakosak vagy állandóak, okozhatja őket agysérülés, pszichés megbetegedés vagy szélsőséges érzelmi állapot. Az azonban minden téveszméről elmondható, hogy elszakítja az embert a valóságtól, hogy nem hat rá az értelem és nem befolyásolják a tények. A PsyBlog cikkét alapul véve hat különös téveszmét gyűjtöttünk össze.
Alice Csodaországban szindróma
Emlékszik arra, milyen fura hely volt Alice Csodaországa? A dolgok néha megnőttek és összementek, az időpontok, a helyszínek összemosódtak, hangok és lények tűntek fel a semmiből. Lewis Carrol meséjét saját szindrómája ihlette, ami a a tér és idő észlelésének különleges zavarával járt. A Todd-szindrómaként is ismert betegségben a látászavarok, az idő és a test torzulása, egyensúlyvesztés és hallucinációk is megjelenhetnek, általában lefekvés, ébredés idején. Bár a migréntől kezdve az agydaganatig számos betegség okozhatja a tüneteket, ezek általában csak átmenetiek és gyakrabban sújtják a kisgyerekeket.
Cotard-szindróma
A beteg halott. Legalábbis meg van róla győződve, hogy az. Hiszi, hogy elvesztette létfontosságú szerveit, hogy azok kőből, levegőből vannak, hogy bomlásnak indult a teste. A beteg nem beszél, nem reagál a fájdalomra, alig iszik és eszik. Szerencsére ritka betegség, leginkább skizofréneknél bukkan fel.
Ekbom-szindróma
Az Ekbom-szindrómában vagy más néven bőrférgességi tébolyban szenvedők úgy érzik, hogy a bőrükön és a bőrük alatt különböző élősködők, férgek élnek, amiket képtelenség onnan eltávolítani. A betegek leggyakrabban a kezükön, lábukon és a végbélnyílás környékén érzik ficeregni a férgeket, és állandóan kapargatják, piszkálják, mardossák a fertőzöttnek hitt területeket. Az adatok szerint a szindróma gyakoribb az ötven évet betöltött nők között.
Hasonmás-szindróma
Vannak, akin szilárdan hiszik, hogy a világban létezik olyan emberi lény, aki éppen ugyanúgy néz ki, mint ők, csak éppen a személyisége más. A szindrómában szenvedők gyakran tartanak attól, hogy a hasonmásuk el akarja rabolni az életüket, ami szorongással, paranoiával és agresszióval is együtt járhat. A betegség egyelőre ritka, bár a sorozatokból úgy tűnik, mintha a forgatókönyvírókat nagy számban sújtaná.
Othello-szindróma
A szindrómában szenvedő beteg mélyen meg van győződve arról, hogy a partnere megcsalja, miközben erre valójában egyetlen jel sem utal. Ez nem az az egyszerű, „jaj, kicsit féltékeny típus a párom" kategória, nem. Az Othello-szindrómás beteg gondolkodása erősen kényszeres, folyamatosan csekkolja partnerét, követi, kérdőre vonja, faggatja és szélsőséges esetekben az erőszaktól sem riad vissza.
Párizs-szindróma
Ezt az állapotot a Párizsban való csalódás váltja ki. Nem vicc. Évente körülbelül húsz japán turista kerül kórházba hallucinációkkal, üldözéses téveszmékkel, szorongással és egyéb szomatikus tünetekkel, amik mind arra tényre vezethetőek vissza, hogy a francia főváros korántsem olyan csodálatos hely, mint amilyennek hitték. Szerencsére könnyű kigyógyulni belőle: el kell menni szépen haza.
