Nincs a közelben trafik? Szokjon le!

Zanza!

A trafiktörvény miatt sokak számára vált nehézkessé a cigaretta beszerzése: vagy a növekvő árak miatt, vagy azért, mert már csak a trafikokban lehet vásárolni. A legtöbb dohányos tehát egyáltalán nem repes az új szabály miatt, és olyanok is vannak, akik inkább a leszokást választják. Jól is teszik, mert a sikerül letenniük a cigit, már aznap jelentős pozitív változások mennek végbe a szervezetükben.

„Világszerte mintegy másfél milliárd ember dohányzik és ötmillióan meg is halnak évente szenvedélyük következményei miatt. Ha a tendencia nem változik, akkor húsz év múlva kétmilliárdan dohányoznak és nyolc millióan halnak meg. Összességében a huszadik században százmillió ember halálát okozta a dohányzás, ami a huszonegyedik században ötszázmillióra emelkedhet, ha nem sikerül hatékonyan fellépni a dohányzás világméretű visszaszorítása érdekében. Ezek az emberek ugyanis több mint tíz évet veszítenek a várható életükből, ráadásul annak jelentős részét a dohányzással összefüggő idült betegségekkel töltik”- mondja dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója.

Rákkeltő dohányfüst

A dohányzó által beszívott füstöt nevezzük főfüstnek, a szippantások szünetében a parázsló cigaretta füstjét mellékfüstnek: ezek együttesen teszik ki a dohányfüstöt. A szakértő szerint az ebben kimutatott kémiai anyagok közül közel ötszázról bizonyosodott be az, hogy különböző módon és mértékben, de egészségkárosító hatásúak, ráadásul a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 2004 évi kimutatása szerint 69 még rákkeltő is, hasonlóan a kátrányhoz.

A cigaretta további egészségkárosító hatásai

  • szív-és érrendszeri megbetegedések (érelmeszesedés, szívinfarktus, stroke, érelzáródások)
  • tüdőrák, szájüregi, gége- és nyelőcső daganatok
  • légzőszervi betegségek, pl. idült hörghurut, tüdőtágulás
  • szembetegségek, pl. makula degeneráció
  • hormonzavarok
  • csontritkulás
  • teljesítménycsökkenés sportolásnál
  • meddőség, impotencia, merevedési zavarok
  • bőrszárazság, köröm, haj töredezése

Leszokás a dohányzásról percről percre

Az alábbi pozitív változásokat tapasztalhatja az, aki úgy dönt, az utolsó elszívott cigaretta után már nem gyújt rá a következőre:

20 perc múlva : csökken a vérnyomás és a pulzusszám, javul a vérkeringés, a végtagok hőmérséklete megnő

8-12 óra múlva : a vér szénmonoxid szintje csökken, az oxigénmennyisége normalizálódik

első nap : a szívroham esélye csökken

48 óra múlva : az érzékelő idegvégződések elkezdenek aktiválódni, a szaglás, ízérzékelés javul

2 hét-3 hónap között : könnyebb lesz a légzés, kevesebb a köhögés, mivel a váladéktermelés mérséklődik, a nikotinos receptorok száma csökken, ezzel csökken a függőség is

1-9 hónap között : energikusság, jobb állóképesség

1 éven belül : a szívkoszorúér betegség és a szívinfarktus esélye a felére csökken

5-15 év között : az agyvérzés esélye már csak akkora, mint a dohányzás előtt

10 év múlva : a daganatos betegségek esélye jelentősen csökken

15 év múlva : akkora a szívproblémák és a daganatos megbetegedések esélye, mint a nem dohányzóknál

„Azt azonban tudni kell, hogy a dohányzással eltöltött évek, illetve a naponta elszívott cigaretták mennyisége döntően befolyásolja a függőség mértékét, kialakulását. Természetesen minél tovább dohányzott az illető, és minél erősebb dohányos volt, annál nehezebb lesz a leszokás, és ha nagyon erős nikotinfüggőség alakult ki, akkor egyedül már tényleg nehéz letenni a cigarettát. Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni, vagy leszokást segítő szerhez nyúlni” - javasolja dr. Kovács Gábor.

Negatív tünetek

A szakember szerint a dohányzás abbahagyását követően már a második naptól jelentkeznek a megvonási tünetek. Ezek akár kettő-négy hétig is kínozhatják az illetőt, majd később enyhülnek, és két-három hónap elteltével teljesen megszűnnek. Ilyen tünetek az ingerlékenység, a düh, a szorongás, a koncentrációképesség csökkenése, alvászavarok, valamint a fokozott étvágy.

Bár voltak ismerőseink, akik cellulit kialakulását/erősödését vélték felfedezni a leszokás után, szakértőnk szerint semmiféle összefüggés nincs a cigaretta letétele és a narancsbőr között. Sőt, éppen a cigaretta okoz komoly kozmetikai károsodásokat a bőr kiszáradásával, ráncosodással, szarkalábak kialakulásával, a körmök és a haj töredezetté válásával.

Leszokást segítő módszerek

  • egyéni/csoportos tanácsadás, leszokást segítő módszer ajánlása, a páciens támogatása
  • telefonos tanácsadás (a Dohányzás Leszokás Támogató Módszertani Központ ingyenes telefonos elérhetősége: 06-80-44-20-44)
  • akupunktúra (nem bizonyított hatású)
  • nikotinpótló terápia: pl. nikotinos tapasz, rágógumi
  • gyógyszeres terápia
  • e-cigaretta (bár a szakember hangsúlyozza, ezzel csak a dohányfüst rákkeltő anyagait tudjuk elkerülni, a nikotinfüggést nem, hiszen nikotintartalma ennek is van).

Így szoktunk le mi

Ketten (Zsófi; Anna) mondták el nekünk, hogy miért és hogyan sikerült letenniük a cigarettát.

Zsófi: „Már akkor háborogtam, amikor a fővárosi önkormányzat 2010 végén rendeletben tiltotta meg a dohányzást a BKK megállóiban úgy, hogy annak feltételeit nem teremtette meg. Leszerelték a hamutartókat a megállók szemeteseiről, de a tiltott területen kívül nem pótolták. Ettől aztán a megállók környezete csupa csikk lett, egyéb szemetelésre buzdítva a várakozókat... Huszonöt évig dohányoztam, előfordult, hogy napi egy doboznál is többet szívtam. Elég régóta terveztem, hogy leszokom, de eddig csak húztam-halasztottam; hiába riogatott mindig azzal az orvosom, hogy a dohányzás ártalmas, és hiába került mindenféle szörnyen ijesztő szöveg a cigaretta dobozára. Ám, amikor a kormány belefogott ebbe a trafikrendszerbe, a rosszullét rávett a hirtelen döntésre...”

Leszoktam, mert

  • rosszul vagyok a trafikmutyitól. Ebben a projektben úgy tűnik, sérül az igazságosság, az egyenlő pályák, egyenlő esélyek elve, amit maximálisan pártolok; elhangzott már érv pro és kontra, de nem zörög a haraszt...;
  • rosszul vagyok attól, hogy újabban minden állami intézmény "nemzeti", és nem akartam beállni a támogatóik közé;
  • ezentúl nehezebben, körülményesebben jutnék hozzá a dohányhoz; még azt se lehet tudni, hogy hétvégén vásárolhatok-e, és ha igen, hová kell elkullognom, ha éppen akkor fogy el a cigim...;
  • és persze mert eddig is rettenetes mennyiségű pénz ment el cigarettára, ezután még drágább lesz (és az árát később is akkor és úgy emelhetik, ahogy nem szégyellik): úgy döntöttem, ezt az összeget fordíthatnám értelmesebb dologra is.
 
 
 

És ezek a tapasztalataim

"Óva intek mindenkit, hogy hirtelen elhatározásból ugorjon neki, ugyanis nagyon megterhelő lehet a szervezet számára egyik napról a másikra átállni. Én inkább javasolom a fokozatosság elvét. Célszerű adott időtávon csökkenteni a napi adagot, hogy a leszokással járó kémiai változások hosszabb idő alatt, folyamatosan menjenek végbe. Jómagam nagyjából napi két doboz cigiről indultam, és kb. fél-, háromnegyed-évenként feleztem a napi adagot. Így a csökkentés egy-másfél évig tartott, mert a terveimet felrúgva, hirtelen beütött ez az állami manőver, pont, amikor már csak fél dobozzal szívtam naponta.
 
Ajánlom továbbá, hogy ne hagyja ki az egészségügy közreműködését. Én önfejű voltam, nem fordultam orvoshoz, pedig lehet, hogy tudott volna támogatni. Igaz, a legelején megkérdeztem a háziorvosomat, hogy tud-e a csökkentésben segíteni, mire azt válaszolta: abban nem, csak a leszokásban. Erre végigfutott az agyamon, hogy akkor jönnek majd a gyógyszertári és egyéb termékek (gyógyszer, tapasz, rágó, e-cigi stb.) – melyeknek lehetnek káros mellékhatásaik, és fogyasztásukkal/alkalmazásukkal esetleg anyagilag ugyanott vagyok, ahol a part szakad, meg ki tudja, talán még függőséget is okozhatnak. Így lemondtam az orvos segítségéről. De talán az utolsó elhatározásomkor célszerű lett volna orvoshoz fordulnom, hátha meg tudta volna könnyíteni a dolgom. A lényeg: segítséggel vagy anélkül is csak akaraterő kérdése.
 
Egyébként az a véleményem, hogy az elszívott mennyiség csökkentése nagyobb akaraterőt kíván. Legalábbis, miután a végső elhatározás megszületett, nem kellett másra figyelnem, minthogy aznap ne gyújtsak rá az első cigire...
 

Tapasztalatok, szenvedések

Anna „Tizenöt évesen gyújtottam rá először és harminc évesen tettem le. Remélem örökre. Nem kocadohányos voltam, napi egy dobozzal elszívtam. Többször próbálkoztam már abbahagyni, de csak akkor sikerült ténylegesen leszoknom, amikor két éve a mostohaapámnál tüdőrákot diagnosztizáltak. Azt hiszem, mindenképpen kell valami sokk (vagy kurva erős akaraterő) az ember életében ahhoz, hogy egy szenvedélyéről leszokjon.

Az első egy-két hétben hányni tudtam volna a cigitől. Ezután jött az idegeskedős időszak, amikor rá is gyújtottam néha-néha egy-egy szálra. Persze úgy kezdődött, hogy eleinte csak a dohányzó ismerősömnek a cigarettájába szívtam bele, aztán amikor elmentem bulizni, a pia mellé rá is gyújtottam. De ténylegesen akkor gyújtottam rá utoljára, mikor a mostohaapám meghalt. Utána még a kósza gondolata sem fordult meg a fejemben. Ez egészen sokáig ki is tartott, talán egy évig is. Aztán megint előjött a de rágyújtanék-effekt, és fontolóra vettem a cigizést. Hosszú, gyötrő hetek után végül vettem egy doboz cigit és elszívtam egy szálat. És még egyet, majd még egyet. Nem voltam büszke magamra.

Aztán az exem anyjánál is tüdőrákot diagnosztizáltak, ezt figyelmeztető jelnek vettem. Azóta (kb. 1 éve) még egy slukkot sem szívtam, és rohadtul nem is hiányzik. Sőt, most már nagyon zavar, ha valaki a környezetemben rágyújt. Büdös és visszataszító, ahogyan szívják. Sokan mondták, hogy majd kifinomultabb lesz az ízlésem, szaglásom, és a többi hiedelmet. Nos, a szaglásom mindig is jó volt, és az ízlelőbimbóimmal sem volt problémám. Az viszont tuti, hogy amíg dohányoztam, nem tűnt fel különösebben, ha egy másik dohányossal beszélgettem. Mmost viszont egy apró lehelletből érzem, ha valaki szívott. Sőt, az is tuti, hogy olyan pasival sem tudnék már csókolózni, aki dohányzik. Egyszerűen taszít a szaga...”

Hm, negatív tünetek?!

Anna: Semmi olyan tünetet nem vettem észre magamon a cigis évek alatt, ami most sem lenne: nekem amúgy is száraz a bőröm, ha nem ápolom, idővel ráncosodom is, de ez tök normális, szarkalábaim meg gyerekkoromban is voltak. Nyáron szép egészséges a körmöm és a hajam, télen kevésbé. Ezeket egyáltalán nem fognám a cigarettára!

Zsófi: Nekem nagyon fura a szakember felsorolása.

  1. Mi az, hogy már a második naptól jelentkeznek a megvonási tünetek? Akkor mondhatja az ember, hogy megkezdte a leszokást, ha egy adott napon nem gyújt rá. Ergo, már az első napon szükségképpen hiányérzete kell legyen.
  2. Azt, hogy mennyi ideig kínozzák a delikvenst a megvonási tünetek, sok minden befolyásolja. Szerintem függ attól, hogy az illető mennyi idős volt, amikor dohányozni kezdett, mennyi ideig cigizett, mennyit szívott naponta, időközben előfordult-e, hogy huzamosabb ideig nem dohányzott (pl. a terhessége alatt), milyenek a környezeti körülmények (rendszeresen közös helyiségben tartózkodik-e dohányossal, jár-e szórakozóhelyre, fogyaszt-e rendszeresen alkoholt, mennyire fontos számára a körülötte lévők kímélése, mivel foglalkozik naphosszat stb.) stb.
  3. Az, hogy a kínzó tünetek két-három hónap elteltével megszűnnek, szemenszedett hazugság. Lásd az előző pontot. Van, aki sok évvel az elhagyása után is vágyik a cigire. Talán érdemes lenne körbekérdezni. (Persze, olyan is van, aki nem sokkal a leszokása után már egyenese undorodik a cigarettafüsttől.)
  4. A felsorolt tünetekkel nagyjából egyetértek; részemről kiegészíteném a szexuális vágy fokozódásával, valamint azzal, hogy nem is annyira az étvágy növekszik, hanem inkább attól lehet hízni, hogy az orális fixáció (maga a mozdulat, hogy a szájába vegyen valamit) hiánya okoz gondot, amit többnyire evéssel pótolnak a leszokók.

A cikk az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központjának támogatásával készült.

Blogmustra