Ha a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszéke is benne van a buliban, akkor csak jó lehet, nem?
Új termékkel gazdagodik a magyar sörpiac! Csütörtökön mutatták be a sajtónak az első magyar biosört a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékén. Azért itt, mert a kifejlesztésében az egyetem is közreműködött. A sajtótájékoztatót ennek megfelelően egy kisebb előadóban tartották, és érdekes volt megtapasztalni, hogy még működnek a régi reflexek: azonnal a hátsó sorokban kerestünk magunknak helyet. A szervezésnél csak egyetlen hibát vétettek, hogy sörről csak sörözés közben lehet (és érdekes) beszélgetni. Mielőtt ugyanis megkóstolhattuk volna a terméket, végig kellett hallgatnunk öt-hat mondjuk, hogy mérsékelten izgalmas előadást.
Nemcsak a hűtőben
A rengeteg információból szemezgetve annyit érdemes elmondanunk, hogy a roppant mágikusan hangzó Sör- és Szeszipari Tanszéket huszonnégy évvel ezelőtt alapították, lassan fejlődött, mottónak pedig azt választották, hogy "a sör nem csak a hűtőszekrényben kutatható". Dr. Vecseri Beátától, a tanszék vezetőjétől megtudtuk, nem volt könnyű összehozni az első biosört: nehezen találták meg a megfelelő alapanyagot, a malátakészítés során hol a penésszel, hol a keményítővel akadtak gondok. Második lépésben aztán laboratóriumi körülmények között modellezték a sörkészítést, ez a folyamat két évig is eltartott, rengeteg variációt kipróbáltak, mire letisztult a technológia.
"Mi ebben az újdonság?" - tette fel a kérdést a tanszékvezetőnő. Elvileg az, hogy egészségesebb, mint az átlagos sörök: magasabb az ásványianyag-tartalma és több antioxidáns is található benne. Emellett persze elvileg sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak többek között mind a növények kezelésére, mind a tárolására ahhoz, hogy igazán bio legyen. Elöljáróban annyit megtudtunk még, hogy egy picit édeskés, gabonás ízű, testesebb, borostyánszínű sört fogunk kapni. Valamivel később aztán kiderült, hogy 4,3 alkoholfokos, ale-típusú sörről van szó, és egy 0,33-as üveg négyszáz forintba fog kerülni. Elsőként 150-200 ezer palackkal indulnak, aztán majd elválik, mit szól hozzájuk a piac.
"Reméljük, hogy nagyon jól sikerült, és mindenkinek ízleni fog" - zárta az előadását Dr. Vecseri. Egy csomó sör szintén (látszólag) laboratóriumi körülmények között készül, komoly munka áll mögöttük, mégis valahogy bizsergetően érdekessé tette a dolgot, hogy itt egy komoly intézet, egy egyetem és szakemberei adták a nevüket ehhez a termékhez. Az a hamis képzetünk alakult ki a biosörről, hogy itt valami mindent legyőző, megváltó sörfajta született meg. Szóval mentünk volna már kóstolni, de unott tanulóként végig kellett ülnünk még néhány előadást, hogy végre a pultnál találjuk magunkat.
Mire készüljünk?
2013. március negyedikén főzték le végül az első magyar biosört, ami az Alakor nevet kapta (búza után nevezték el). A kivetítőn erről életképeket is láthattunk. Mivel a tökéletesen kikísérletezett, polírozott, az üzletekbe is kerülő sört állításuk szerint csak vasárnap kezdik el palackozni, mi ebből a korábbi főzésből kaptunk, ami a készítők szabadkozása szerint ugyan nem rossz, de belátják, hogy még nem az igazi. Ezért a végtermékről nem tudunk véleményt mondani. Mire lehet készülni? Annyi biztos, hogy édes, szinte mézédes, és alig valamivel sötétebb csak a világos söröknél. Kettőt ittunk, kiálltunk tűző napra a Ménesi úton, mintha derékig gázoltunk volna a Balatonba, és vártunk.
