Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amerikai tudósok úgy vélik, a barnítókban jelen lévő vegyület belégzése rákot, génmutációt okozhat, és a hosszútávú hatások sem ismertek.
A barnítóspraykben használt egyik vegyület, a dihydroxyacetone (DHA) genetikai elváltozásokat, DNS károsodást okozhat, ha barnítás közben belélegezzük; és mivel sehol nem adnak maszkot, nyilván belélegezzük – írja az ABC. Több szakember vizsgálta a vegyületet, és mindnek vannak fenntartásai vele szemben, de a tüdőspecialista aggódik legjobban.
„Vannak fenntartásaim, mivel a barnító anyag a tüdőbe jutás után könnyen felszívódik a véráramba. Az összetevők egyes sejtekben elősegítik a rosszindulatú elváltozások, rákos daganatok kialakulását” – mondta dr. Rey Panettieri a Pennsylvaniai Egyetem tüdőspecialistája, aki szerint további vizsgálatokra lenne szükség. A DHA bőrre vitelét az Amerikai Gyógyszerellenőrző és Engedélyező Hatóság (FDA) még 1977-ben engedélyezte, amikor a vegyület csak önbarnító krémekben fordult elő. Csak nemrég, a barnítóspray-kezelések népszerűvé válása miatt került a DHA olyan helyzetbe, hogy permetként belélegezhető legyen: holott az engedélyezési szövegében egyértelműen szerepel, hogy az anyagot tilos belélegezni vagy lenyelni.
„A DHA használatát nem vizsgálta az FDA egész testes barnítókezelésekben, mivel nem érkezett olyan megkeresés, hogy vizsgálni és engedélyezni kéne. De a fogyasztók az eljárás során nem védettek attól, hogy a szerrel ellenjavallt módon érintkezzenek. A fogyasztónak minden esetben kérnie kell olyan eszközöket, melyekkel megvédheti szemét és nyálkahártyáját” – írja az FDA honlapján. Ennek ellenére az ABC rejtett kamerás riporterei úgy találták, hogy a legtöbb szalonban inkább lebeszélik a maszk használatáról az embert, mondván, úgy nem fog szépen barnulni az arca. A legtöbb barnítószalonban nincs is szemmaszk, 12-ből 9 helyen nem is tudják, mi az orrmaszk: ahol volt valamilyen védőfelszerelés, ott a szalonban dolgozók határozottan állították, hogy nincs rájuk szükség, sőt az egyik alkalmazott még meg is ivott egy deci barnítólevet, hogy bebizonyítsa, nem mérgező a cucc.
Az illető elég nagyot tévedett, ez a DHA (tehát a dihydroxyaceton) ugyanis nem azonos a docosahexaenoic nevű Omega-3 zsírsavval, mely megtalálható a lazacban és a tejben is, tehát fogyasztható – és sajnos szintén DHA a rövidítése. És míg ez valóban egészséges, még étrend-kiegészítőként is kapható, addig a barnítószerekben lévő DHA, a dihydroxyacetone viszont veszélyes, határozottan nem javallt lenyelése, belégzése. Ez a DHA egyébként bőrre kenve se egészséges, mivel az anyag 11%-a felszívódik a bőrben, és 0,5%-a bekerül a véráramba – mutatták ki a tudósok. A fél százalékos felszívódás alacsonynak számít, nem lehet nagy hatása az egészségre, így nem is vizsgálták tovább a szert, csak most vették elő az ABC által megtalált tudósok az ügyet, és bizony az állatkísérletek egereiben génmutációt váltott ki a vegyület:
„Az anyagnak lehet olyan hatása, hogy megváltozatja élő sejtek DNS állományát, ami elég súlyos probléma, ezért tovább kell vizsgálni. Nem az a reakció aggaszt minket, ami a barnaságot, hanem ami a sejtekben fellépő DNS változásokat, mutációkat okozza. Nagyon aggaszt, hogy esetleg tüdőrákot is okozhat” – mondta dr. Lynn Goldman a George Washington University dékánja. A legrosszabb a terhesen barnító nők helyzete, náluk születési rendellenességekkel is kell számolni. Persze abban a tüdőspecialista, dr. Panettieri is elég biztos, hogy aki csak egyszer-kétszer megy barnítani, annál elhanyagolható a kockázat, de aki rendszeresen jár, esetleg heti gyakorisággal, az kezdhet aggódni – hát még azok a barnítószalonos alkalmazottak, akik napi 15-20 barnítást végeznek védőfelszerelés nélkül. A DHA hosszútvávú hatásairól pedig még ennyit sem tudni.
A DHA az európai szalonokban is jelen van, sőt az Európai Bizottság 2010-ben úgy határozott, hogy a DHA barnítósprayként való használata teljesen biztonságos. Az amerikai kutatók, élükön dr. Panettieri-vel ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a Bizottság a kozmetikai iparral némiképp együttműködve végezte a vizsgálatot, és a teljes tanulmányokat sosem publikálták, ráadásul a teszteket olyan cégekkel együttműködve készítették, melyek szorosan kötődnek a DHA-előállító cégekhez. A részben publikált tanulmányok ezzel együtt nem meghamisítottak, csak erősen hiányosak. Az Európai Bizottság egyébként nem adta ki a teljes tanulmányok másolatát az ABC kérésére, ami mondjuk nem meglepő, mert körülbelül olyan bürokratikus a rendszer, mint egy jó hazai okmányiroda, így bármikor lehet egy engedély hiányára hivatkozva megtagadni egyes eredmények nyilvánosságra hozatalát. Ha a teljes cikkre, és az összes szakértő nevére, beosztására kíváncsi, nézze meg az ABC-n!
