#ÉLETEM

Evolúciós kötelezettségünk benyalni a pletykát

2011. május 29., vasárnap 14:58

Ha valakiről negatív kontextusban hallunk pletykát, nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is máshogy tekintünk rá. Kutatók szerint ez régebben (is) a túlélés záloga volt.

A Science publikálta azt a tanulmányt, mely szerint agyunk másképp reagál egy arcra, ha korábban negatív tartalmú pletykát hallottunk róla. Úgy vagyunk ugyanis bedrótozva, hogy agyunk reagáljon a hallottakra, és most úgy vélik, ez is csak azt a feltevést erősíti, hogy a pletyka segítette őseinket abban, hogy a bolygó uralkodó fajává váljanak.

"A pletyka abban segít, hogy könnyebben el tudd dönteni, ki a barát és ki nem" - mondta Lisa Feldman Barrett, a Northeastern University pszichológia professzora, a tanulmány fő szerzője.

Barrett csapata azt tanulmányozta, a pletyka miként befolyásolja azt, ahogy érzünk valaki iránt - függetlenül attól, hogy mi az, amit biztosan tudunk róla. Arra jutottak, hogy a másodkézből származó információk is nagy mértékben befolyásolják a reakcióinkat. De messzebb is mentek vizsgálódásuk során: arra is kíváncsiak voltak, hogy azok a szóbeszédek, melyek célja, hogy más szemmel nézzünk valakire, valóban elérik-e hatásukat?

Akaratlanul is emlékszünk

"A felvetés furcsán hangzik, de tulajdonképpen logikus, ha belegondolunk, hogy az emberi agy a szem által érzékelt dolgokat feldolgozó területei milyen komplex módon kapcsolódnak egymáshoz, és hogy ezek milyen mértékben befolyásolják érzéseinket" - véli a professzor.

A csapat önkénteseket kért fel arra, hogy vegyenek részt a kísérletben, melynek során arcokat mutattak nekik, melyekhez különböző pletykákat párosítottak (például olyanokat, mint hogy ez a srác egyszer hozzávágott egy széket az osztálytársához, máshoz meg azt, hogy segít a rászoruló öregeknek). Aztán ismét képeket mutattak nekik, de úgy, hogy teljesen más fotót tartottak a jobb és a bal szemhez, egy arcot az egyikhez, és mondjuk egy házat a másikhoz. Amikor ezt teszik az emberrel, beindul a binokuláris rivalizálásnak nevezett jelenség. Az emberi agy ugyanis egyszerre csak egy képet képes feldolgozni, így akaratlanul is kiválasztja a számára fontosabbat, és a kutatók azt figyelték meg, hogy a jelentkezők agya inkább a negatív pletykával összefüggésbe hozott arcot választotta a teszt során.

"A pletyka nemcsak a véleményünket befolyásolja valakiről, hanem azt is, hogy konkrétan hogyan látjuk őket" - összegezte Barrett az eredményeket.

Egy magyar kutató már megírta

Szvetelszky Zsuzsanna, nemzetközileg is ismert pletykakutató szerint a pletyka se nem rossz, se nem jó, egyszerűen évezredek óta a kultúránk része. „A korábbi századokban életbevágó volt a pletykák ismerete – írja a szakember, a Pletyka című, néhány éve megjelent könyv szerzője. – Tudni kellett, hogy pestisjárvány tört ki a környéken, tehát be kell zárni a városkapukat, vagy jön az Aranyhorda és elviszi a kereskedőket.” Ma az ehhez hasonló pletyka, hír nem szájhagyomány útján terjed, közvetítésének szerepét átvették a hírügynökségek, a média, az internet. (A teljes cikk.)

Más tudósok úgy vélik, a kutatás eredményének fontos evolúciós vonatkozása is van.

Negatív információra vágyunk

"Én roppant izgatott lettem az eredmények láttán" - nyilatkozta Frank McAndrew, a Galesburg-i Knox College professzora. "A hozzám hasonló emberek évek óta hajtogatják, hogy a pletyka iránt érzett intenzív érdeklődés nem jellemhiba. Ilyen a természetünk. Ez majdhogynem biológia fontosságú, nagyon is megalapozott evolúciós okai vannak. Amikor primitív őseink még kis csoportokban éltek, fontos volt tudniuk, hogy ki jelenthet potenciális veszélyt, és ki lehet a pajtásuk. Ezt pusztán személyes tapasztalatok alapján eldönteni túl veszélyes lett volna. Azok az emberek, akiket nagyon is érdekelt a pletyka - akik tudni akarták, ki kivel alszik, kiben bízhatsz és kiben nem - előrébb jutottak kevésbé érdeklődő társaiknál."

McAndrew szerint maximálisan érthető, hogy agyunk különösen nagy figyelmet szentel a pletykáknak. "Ha valaki vetélytárs, vagy ha magasabb a pozíciója a táplálékláncban, mocskos dolgokat akarsz tudni róla. Negatív információra vágysz, mert ezt ki tudod használni, és ezek birtokában föléjük tudsz kerekedni."

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.05.30 13:01:57mannasuurimo taikinakokkare keitto

    nagyon nem jó azért, amikor az ember barátai azt hiszik, hogy expertül ismerik a gondolatait, mikor valahol, valakitől hallottak valamit, közben meg az már rég nem is úgy van. szerintem a pletyka egyik legfőbb eleme a hír elferdülése, és az már nem egy nagy öröm.

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta