Hamar feladjuk a kapcsolatainkat ahelyett, hogy dolgoznánk rajtuk

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Milyenek a „modern” társas kapcsolatok a korábbi évszázadok párkapcsolataihoz képest? Ha változtak, miért és miben? Ezekről kérdeztük Dr. Belső Nóra pszichiátert.

A társadalmi környezet folyamatosan változik körülöttünk, míg mi magunk, a lelki szükségleteink és a biológiai lényünk nem változik olyan ütemben. De hogyan hat ez ránk és a kapcsolatainkra? Dr. Belső Nóra pszichiáter szerint ugyan van némi alapjuk, sosem fedik le az igazságot az olyan általánosítások, mint az, hogy társfüggők lettünk; hogy a virtuális tér határozza meg emberi kapcsolatainkat; vagy hogy a “modern” párkapcsolatok felszínesek és éretlenek. A pszichiáter többek között erről beszél majd a hétvégén a Pszinapszison tartandó előadásán. 

Dr. Belső Nóra
Fotó: Sárosi Zoltán

Nem dolgozunk eleget a kapcsolatokon?

“Egy jó kapcsolat mindig is kölcsönösségen alapult, nyitott, őszinte, meghitt volt, inspiráló, biztonságot adó és örömökkel teli. Régen is voltak rossz kapcsolatok, érdekviszonyok vagy előre elrendezett házasságok, és ma is vannak. A szerelmet szerintem mindenki felismeri, bár manapság ezt is sokan túlbonyolítják. Hosszú távon pedig mégis csak hangsúlyossá válnak a belső értékek. Talán azért is van annyi válás, mert eleve rosszak a választások” - nyilatkozta a Díványnak Dr. Belső Nóra, aki szerint általánosságban semmi sem változott, egyszerűen több mindenről tudunk és beszélünk.

“Talán az, hogy a szakítás és a válás elfogadottabb lett, nem tett jót az összetartozás érdekében elvégzendő munkának a kapcsolatokban. Hamarabb feladják a párok a közös életet, mert azt hiszik, hogy a következőn kevesebbet kell majd dolgozniuk. Másrészt az a jelenség, hogy egyre mobilisabbá válunk, utazunk, elköltözünk, külföldre megyünk, sokat dolgozunk - nem feltétlenül a lakhelyünkön -, többféle társaságba járunk el, többet látunk és hallunk a világ dolgaiból, egy szélesebb perspektívát nyújt, amelyben a kötődés gyakran lekötöttséget jelent. Ezt pedig gyakran lehetetlen jól kezelni” - véli a pszichiáter.

Mi irányítja ma a párválasztást?

“Egy kapcsolat elején szinte mindig más arcot mutatunk, mint évekkel később. Ahogyan idősebbek leszünk, ez egyre kevésbé jellemző, hiszen a bölcsességgel a társas kapcsolatainkhoz való hozzáállásunk is változik. Jó lenne minél hamarabb rájönni erre. De van abban is valami, hogy a virtuális tér irányítja a társas kapcsolatokat, hiszen sok külső hatás, követendő példa érkezik onnan, ami megzavarja a saját, magunkkal hozott értékrendünket, vagy azt a folyamatot, amelyben magunknak kellene rájönnünk, hogy mi is jó nekünk. Mivel másolunk, nem épülünk. Mindig is volt divat, voltak ideálok és ikonok, de napjainkban sokak számára ez a legmeghatározóbb. Persze a saját bőrén előbb vagy utóbb mindenki megtapasztalja, miképpen is kellene élnie” - tette hozzá a szakember.

Görcsösen ráálltunk a társkeresésre?

“Az ember szociális lény, vágyik az intim kapcsolatokra, barátságokra, társasági életre és ez így van rendjén. Ugyanakkor a mai életvitel, a sok munka nem engedi a párkapcsolatok szerves fejlődését, kevés időt hagy a valódi érzelmek megérésére, megélésére, ezáltal felőrli azokat. A társkeresés nem új jelenség, csak manapság egyszerűen több csatornán zajlik, mert nem a szezonnyitó bálra vagy egy barát által összehozott bemutatásra várnak az emberek. Van, akinek ez működik, van, aki a hagyományosabb utakat választja” - magyarázta Dr. Belső Nóra.

“A mai emberek is az örömöket, biztonságot, inspiráló társat keresik egymásban, akivel jó együtt, akire lehet számítani jóban, rosszban, egészségben, betegségben. Csakhogy aztán marad a jóban és az egészségben. A rosszat gyakran nem vállalják. Bár én ismerek sok modernül gondolkodó nőt és férfit, akik mindennek ellenére képesek és akarják is megtartani az értéket, amit egy jó kapcsolat jelent. Igaz, tesznek érte sokat, hiszen anélkül nem megy” - fűzte hozzá a szakértő.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

S-W. Zsó
S-W. Zsó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.