Gyászunkban az segít, ha szembenézünk a halállal

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A gyász az életünk része, megúszhatatlan trauma. Mégis átkozottul nehéz megélni. Nemcsak azért nehéz, mert elveszítünk valakit, akit szerettünk, mert szembe kell néznünk saját halandóságunkkal, de azért is, mert ma a legtöbbünknek fogalma sincs arról, mihez kellene kezdeni a halállal, hogyan kell gyászolni, és hogyan kell ebben másokat támogatni.

Nem mintha ma kevesebb lenne bennünk az empátia, mint régen, hanem, mert erre senki sem tanít meg minket, mert nincs a fejünkben egy gyászforgatókönyv, mert nincsenek tanult rítusaink. Valójában tehát azt sem tudjuk, pontosan mire kellene felkészülnünk egy haláleset után. Révész Renáta Liliána pszichológust, gyásztanácsadót kérdeztem arról, mire számítunk legkevésbé gyászunkban.

A feldolgozás nem a másik elfelejtését jelenti

„Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a gyász nem feldolgozható, hogy örökké fáj” – mondja a pszichológus. „Azt hisszük, hogy ami ekkora fájdalommal jár, az sohasem fog enyhülni. Ez azonban nem így van.” A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a gyászfolyamatban általában az első két év jár a legintenzívebb fájdalommal, aztán az érzés jelentősen csökken, bár teljesen sohasem múlik el. Ez azonban csak akkor igaz, ha feldolgozzuk a veszteségünket. 

„A feldolgozás nem a másik elfelejtését jelenti, hanem azt, hogy megtanulunk örömmel emlékezni arra az időre, amikor együtt lehettünk.” A feldolgozás valójában a minket ért trauma átdolgozását jelenti, azt, hogy magunkénak tekintjük, amit túléltünk. A feldolgozott gyászban a depresszió, a düh, a félelem, a szorongás már nem jellemző a mindennapokra, ilyenkor már képesek vagyunk újra élni, célokat kitűzni, boldognak lenni. 

A pszichológus elmondta, hogy ha nem nézünk szembe a történtekkel, ha tagadjuk, elnyomjuk magunkban az érzéseket, akkor a feldolgozás tényleg elmarad. Ebben az esetben a mélyben dolgozik bennünk a gyász, a felszínen alatt, de az életünkre, a jóllétünkre így is hatással lesz. „A feldolgozás lehetősége egyébként minden típusú gyászeseményben jelen van, igaz, vannak nehezebben feldolgozható helyzetek. Ilyen például az öngyilkosság, a gyilkosság vagy a gyerekünk elvesztése.”

Az nem segít, ha lekötjük magunkat

Sokan a gyász helyett megpróbálnak úgy tenni, mintha mi sem történt volna: tovább dolgoznak, élik a mindennapokat. Igaz, nagyon nehéz egyedül maradni a fájdalmunkkal, de a pszichológus szerint az nem segít, ha azonnal visszatérünk a munkába, vissza az életünkbe. „Hagynunk kell magunknak időt a gyászra, megengedni, hogy fáj, hogy lehetőségünk legyen sírni.” Egy szerettünk elvesztése hatalmas trauma, hatalmas stressz. Ebben az állapotban képtelenek leszünk a megszokotthoz hasonlóan elvégezni a feladatainkat, ráadásul késleltetjük, nehezítjük a gyászfolyamatot is. Hiába tűnik tehát pillanatnyilag jó ötletnek az életbe menekülés, valójában csak ártunk vele magunknak. 

A gyászolókon nem lehet segíteni?

A gyászolóknak valóban nem könnyű segíteni, de nemcsak lehet, de kifejezetten jó is. Persze leginkább akkor, ha jól segítünk. A kezdeti időszakban, amikor természetes, hogy a gyászoló depressziós, hogy semmihez sincs kedve, ereje, akkor a legtöbb, amit tehetünk, hogy társas segítséget nyújtunk. Nem tanácsokat adunk, hanem ott vagyunk, elvisszük vásárolni, sétálni, programozni a gyerekeit, elvégezzük helyette a házimunkát. 

Később aztán a feldolgozási folyamatot is lehet segíteni, például azzal, ha elfogadjuk, neki nehéz, hogy sokszor, hosszan tépelődik, osztja meg velünk újra és újra gondolatait. Ilyenkor a türelmetlenség, az elvárás, hogy a másiknak már jobban kellene lennie, nem segít, sőt inkább ront a helyzeten. Ahogy nem segít az sem, ha hibáztatjuk, ha a bűntudatot erősítjük a másikban például annak felhánytorgatásával, hogy mit is tehetett volna még az elhunytért. A bűntudat megjelenése a gyászolóknál természetes dolog, és bizonyos esetekben – így az öngyilkosságnál vagy egy balesetnél – kifejezetten intenzíven jelen van. 

Ebben a szakaszban az az első lépés, hogy a gyászoló szembe tudjon nézni a halál tényével, ebben pedig segítségére lehet minden, ami a mulandóságunk alapigazságáról szól. Jól jöhetnek ilyenkor olyan könyvek, színdarabok, filmek és mesék, amelyek nem a gyászban megélt szomorúságot, hanem a mulandóságot és az azzal való együttélésnek a lehetőségét mutatják be. Hiszen itt éppen ez a cél: túlélni a gyászt és tovább élni vele. 

Ha alaposabban is érdekel a gyász témaköre, ha kíváncsi vagy, hogyan birkózhatsz meg az itt maradó a hiányérzettel, a bűntudattal és a fájdalommal, hogy könnyít-e a gyász megélésén a hit, ha szeretnéd tudni, hogy mit mondj a halálról egy gyereknek, akkor látogass el a Femina Klubba, ahol október 22-én Szily Nóra kérdéseire Singer Magdolna gyásztanácsadó, író válaszol. A programról részletesen itt tájékozódhatsz.

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.

Testem

Ezért viselik rosszabbul a nők a kánikulát: biológiai oka van

A nők hormonrendszere nagy kilengésekkel működik, ami a hőháztartásukra is hatással van. Ezen felül a testük kevesebb izzadságot termel, amit csak később kezd kiválasztani, mint a férfiak szervezete. De nem elhanyagolhatóak a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó okok sem.

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk