Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Párterapeutákat kérdeztünk arról, milyen jellemző párkapcsolati problémákkal találkoznak praxisuk során. Van, ami eszünkbe sem jutott volna.
A romantikus filmekben a bonyodalom általában addig tart, amíg a két szerelmes össze nem jön, aztán elvileg boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Legalábbis Hollywoodból ezt sugallják. Arról bezzeg kevés film szól, hogy mi történik egy párkapcsolattal évekkel később, hogy mi lesz akkor, ha túl sok a munka, ha túl kevés a szex, ha megérkeznek a gyerekek, ha bárki beteg lesz a családban vagy éppen küzdeni kell a létezésért.
Pedig a párok életük során számos, a kapcsolaton kívülről és belülről egyaránt érkező kihívással szembesülnek, és ilyenkor van, hogy tehetetlennek, eszköztelennek érzik magukat. A kihívásokból pedig gyakran megoldhatatlannak tűnő problémák, párkapcsolati krízisek keletkeznek. Ahhoz, hogy ezekkel a helyzetekkel képesek legyünk bármit is kezdeni, hogy képesek legyünk ezekkel párként szembenézni, először is arra van szükség, hogy egyáltalán tudatában legyünk a problémaforrások létezésének. De vajon melyek azok a tipikus párkapcsolati problémák, amikre nem árt lélekben felkészülnünk? Ezekről kérdeztünk gyakorló párterapeutákat.
A mókuskerék gyakran beszippant
“Gyakran jönnek hozzám párok hosszabb, akár harminc évnyi házassággal a hátuk mögött, amikor a gyerekek kirepülése után nem tudnak egymással mit kezdeni.” - mondta Dobiné Samu Gabriella pár- és családterapeuta. “ Ezeknél a pároknál az évek során a mindennapi életből kikopik az intimitás, és amikor kettesben maradnak, rájönnek, hogy nagyon nehéz miről beszélgetni, és megijednek.” A pszichológus szerint fontos tudnunk, hogy a mindennapi élet működtetése, a munkával, gyerekekkel járó feladatok eltávolíthatják egymástól az embereket, de ilyenkor sem lehetetlen újra egymására találni. Ebben a folyamatban pedig sokat segít az, ha a pár kiviszi a problémát a lakásból, ha kimozdul a megszokott környezetből és lehetőséget termet arra, hogy egy új, szokatlan helyzetben újra felfedezhessék egymást.
Ha az életünkben változás áll be, az a párkapcsolatunkra is hatni fog
“A különböző életciklus váltások, például a gyerekek születése, iskolába kerülése, kirepülése, vagy az életünk során beálló egyéb változások, így egy munkahelyváltás, költözés, egy új hobbi bevezetése mind hatással lesznek a kapcsolatra is.” - kezdi Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus - “ Amikor egy a kapcsolat változni kezd, általában meglepődünk. Az a hiedelem él ugyanis bennünk, hogy a kapcsolatunk mindig ugyanolyan marad, a bekövetkező változástól pedig megijedünk. Pedig a változás nem jelent feltétlenül romlást, nem jelenti a kapcsolat lazulását, sem azt, hogy a másik már nem szeret minket, vagy nem tart vonzónak. A változás a kapcsolati fejlődés velejárója, ami azonban nyílt párbeszéd nélkül könnyen a párkapcsolati játszmák, a kapcsolati krízisek talajává válhat.”
A pszichológus praxisában gyakran találkozik például olyan párokkal, akik a szerelmi szenvedély csillapodása után, a kapcsolat második, harmadik évében keresik fel, mert ezzel az új, másféle minőségű kapcsolattal nehezen tudnak bármit is kezdeni. Hasonlóan gyakori az is, amikor egy közösen eltöltött évtized után, a másik minden rezdülését ismerő párok panaszkodnak az eltávolodásra, a kapcsolat kihűlésere. A pszichológus szerint ezekben az esetekben mindig az a kérdés, hogy teszünk-e erőfeszítéseket a kapcsolat fenntartásáért vagy csak elvárjuk, hogy működön. Ha ugyanis a felek közösen úgy döntenek, hogy működtetni szeretnék a kapcsolatot, ha a szándék mindkét emberben él és mindketten képesek is tenni érte, akkor gyakran a krízisekből is ki lehet lábalni.
A párkapcsolat mindig kultúrák találkozása
"A kapcsolatokban az egyik legfontosabb feladat a magukkal hozott családi minták összeegyeztetése. Ezek a családi minták az élet számos területén befolyásolják az elvárásainkat és viselkedésünket.” - válaszolt a kérdésre dr. Szondy Máté családterapeuta - “Hogyan ünnepeljük a családi ünnepeket? Hogyan kezeljük a pénzt? Kinek a dolga a főzés? - csak néhány példa ezekre a lehetséges különbségekre. Ezt a helyzetet érdemes felfogni két eltérő kultúra találkozásaként. Nem azt kell eldönteni, hogy kinek van igaza (hiszen mindkét megoldásnak lehet létjogosultsága), hanem az a cél, hogy ezeket a „kulturális” különbségeket össze tudják egyeztetni – ehhez pedig mindkét fél részéről kompromisszumkészségre van szükség."
Egyetlen kapcsolatban sem indulunk tiszta lappal
“Gyakran él bennünk az a hiedelem, hogy egy párkapcsolatban szabad akaratunkból cselekszünk, hogy a kapcsolat alakulása csak rajtunk múlik. Pedig valójában a családunktól kapott tudattalan szabályrendszerek irányítanak minket.” - mondta Kuna Gábor pár- és családterapeuta. A pszichológus szerint az eredeti, születési családunkban tapasztalt működésmódok a főpróbái a felnőtt életnek, ilyenkor sajátítjuk el ugyanis azokat az interakciós mintákat, azokat a forgatókönyveket, amiket aztán a párkapcsolatunkban - ha nem is tudatosan, de - alkalmazunk.
Gyerekkorunkban kialakul bennünk a kép, hogy hogyan kezelünk például konfliktusokat, hogyan kommunikálunk egymással, hogy milyen szerepeket veszünk fel és várunk el a másiktól, és hiába nem tudjuk ezeket a szabályokat vagy forgatókönyveket pontosan leírni, kimondani: ezekkel érkezünk a kapcsolatainkba és ezeket is alkalmazzuk. Amikor valaki használható mintát kap a családjától, az könnyebben tudja működtetni kapcsolatait, akinek azonban csak negatív mintát tudtak átadni, az gyakran kudarcot vall. Ha az a (nem tudatos) alaptézisünk, hogy a párkapcsolatok nem működnek, akkor ezt idővel a saját életünkben is megvalósítjuk.
A konfliktusaink érzelmi állapotok között zajlanak
“Sok esetben a párkapcsolaton belüli konfliktushelyzetek nem a helyzetről szólnak, nem a megoldások mentén alakulnak: az érzelmi állapotaink között zajlanak. Ami történik az kivált belőlünk egy érzelmi választ, és mi annak mentén működünk nem aszerint, amit a másik mond vagy tesz.“ - emel ki Kuna Gábor pszichológus még egy fontos, ritkán tudatosított, de gyakran tapasztalt párkapcsolati problémát. Hogy mit jelent ez pontosan? Ha például a partnerünk tanácsot ad, azt érezhetjük segítségnek, láthatjuk benne a fejlődés lehetőségét, de érezhetjük kritikának, bántásnak, sértheti az önbecsülésünket is. Az, hogy ebben a helyzetben hogyan reagálunk azon múlik, hogy a helyzet milyen érzéseket keltett bennünk. Konfliktus idején tehát mindig érdemes magunkba nézni, megfigyelni, hogy miért is reagálunk adott módon egy helyzetben. Ha erre képesek vagyunk, azzal elég sok párkapcsolati konfliktus élét vehetjük el.
Ha kíváncsi arra is, mi kell ahhoz, hogy megmaradjon a szerelem a házasságban, akkor ide, ha a szexuális vágy fenntartása érdekli, ide érdemes még kattintani.
