Ezért nem alszik jól idegen helyen

Amikor új helyen töltjük az éjszakát, gyakran rosszul alszunk. Ilyenkor gyakran nehezebb elaludnunk, de többet is mocorgunk, forgolódunk, riadunk fel az éjjel: valahogy éberebbek vagyunk. De vajon miért? Egy nemrég megjelent kutatásban egy csapat biológus erre kereste a választ. 

Azt már egy ideje feltételezik a kutatók, hogy az agyunk egy része képes úgy aludni, hogy a többi éber. Most azonban úgy tűnik, hogy az agyunk egy része képes éber maradni, amíg a többi alszik. A Current Biology tavaszi számában megjelent cikkből legalábbis így tűnik. A vizsgálatban az amerikai kutatók laborban mérték az éppen alvó résztvevők agyhullámait egy teljes alváscikluson, vagyis két órán keresztül. 

shutterstock 50761321

Kiderült, hogy a laborban töltött első éjszaka során a résztvevők a bal agyféltekében kevesebb alvásra jellemző agyhullám volt mérhető, mint jobb agyféltekében. Tehát, amíg az emberek jobb agyfélteke rendesen aludt, a bal valamennyire éber maradt. (A kutatók nem tartják lehetetlennek, hogy az éjszaka egy pontján a jobb agyfélteke átveszi az őrködést, de erről nincs kutatási adat.)

Az új alvóhelyen az agyban mérhető aszimmetrikus aktivitás hátterében valószínűleg a túlélésünket segítő evolúciós örökség áll: új környezetben nem ismerjük, hogy milyen veszély fenyegethet minket, ezért ébernek kell lennünk. Azért alszunk tehát rosszul új helyen, mert az új hely sohasem olyan biztonságos, mint a megszokott, és azért vagyunk ilyenkor nyúzottabbak, fáradtabbak reggel, azért érezzük úgy, hogy keveset aludtunk, mert az agyunk egy része valószínűleg végigmelózta az éjszakát. Cserébe nem evett meg minket semmi. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra