6 boldogságtrükk a világ legboldogabb népétől

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bizalom, hit a rendszerben, családdal töltött minőségi idő. Többek között ezek teszik a dánokat a világ legboldogabb népévé.

Évek óta a dánok vezetik a legboldogabb népek listáját, Helen Russell, a The Year of Living Danishly című könyv szerzője pedig most az ABC-nek szedte össze, hogy mi az a 6 dolog, amit bárki elleshet tőlük. Persze akad köztük olyan, ami nem vehető át egy az egyben, de gondolatébresztőnek mindegyik tökéletes.

1. Bizalom mindenek felettt

Azt mondják, ez az első számú oka annak, hogy a dánok ennyire boldogok. De mégis hogy néz ki ez a mindennapjaikban? Az ország lakosai annyira bíznak a másikban, hogy simán kint hagyják a gyereküket a babakocsiban addig, amíg ők beugranak egy kávéért valahova. (Kontrasztként elég a magyar Csellengők című műsorra gondolni, amelynek intrójában pont egy ilyen szituációban raboltak el egy babát az édesanyjától.)

Míg Dániában tízből nyolcan feltétel nélkül megbíznak a másikban, addig az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 50 évben ez az érték hatról a felére zuhant. Ennek oka lehet, hogy a skandináv országban már az óvodákban és az iskolákban is azt tanítják a gyerekeknek, hogy a világ igazából egy jó hely – gazdaságilag is, hiszen a dánok tudják, hogy az adókból fenntartott jóléti rendszer őket szolgálja, az országuk pedig a legkevésbé korruptabb az Európai Unióban.

2. Apropó adók: ne panaszkodjunk miattuk!

Ez egy olyan pont, amit felesleges összehasonlítani a hazai helyzettel, mindenesetre elgondolkodtató, hogy bár Dánia az EU legdrágább országa és ez azt jelenti, az adók is elképesztően magasak, az emberek mégis "örömmel" fizetik őket. Hogy miért?

Fotó: Stuart Franklin / Europress / Getty

Ismét felbukkan az első pontban említett bizalom: az embereknek azért nem fáj, hogy az állam nagy szeletet harap el a jövedelmükből, mert úgy érzik, hogy az majd bölcsen költi el oktatásra, egészségügyre, családdal kapcsolatos juttatásokra, és mert bíznak abban, hogy mindenki más is magára vállalja a terhet.

3. Hygge!

Egyetlen szó, mégis minden benne van, ami a dán életérzést tükrözi: az ország lakói rájöttek arra, hogy (főleg a sötét téli napokon) a családdal kávé/torta/sör társaságában eltöltött pihenőidő elképesztően jó hatással van a lélekre. A hygge (ejtve talán a hűge áll a legközelebb a valósághoz) lehet főnév és melléknév is, Russell szerint pedig a legtalálóbb meghatározás a "bármiféle zavaró vagy érzelmileg felkavaró dolog teljes hiánya". Ne feledje a gyertyákat sem: a dánok mindenki másnál többet égetnek el évente.

A hyggének története is van: október és március között olyan hideg is sötét van az országban, hogy a család nélkül nehezen élhető túl (akár élelemszerzés szempontjából is) ez a fél év. Bár ma már létezik központi fűtés és online vásárlás (és persze Netflix), de az összejövetelek így sem ritkultak.

4. Tegye szebbé a lakását

Aki kicsit is érdeklődik a lakberendezés iránt, annak valószínűleg nem ismeretlen a skandináv stílus és az a tény sem, hogy az összes ország közül a dánok költenek a legtöbbet bútorra évente. De vajon mi a köze a dizájnerszékeknek a boldogsághoz? A dán lakások nagy része ugyanúgy néz ki: fehér falak, parketta vagy fából készült padló, minőségi bútorok, az otthonok középpontjában pedig a családi reggelik, ebédek és vacsorák helyszínéül szolgáló étkezőrész áll. Az ország egyébként számos tervezővel büszkélkedhet, nem véletlen, hogy akikkel Russell beszélgetett, dizájntársadalomnak írták le az északi országot.

Az 1920-as években gazdasági recesszió kavarta fel az állóvizet Dániban, ennek ellenére az akkori kormány úgy döntött, a jólét és a boldogság szempontjából a dizájnnak elsőbbséget kell élveznie. 90 év távlatában kijelenthető: jól döntöttek. Egy londoni egyetem tudósai vizsgálták is a jelenséget és (nem meglepő módon) arra jutottak, hogy ha valami szépre nézünk, akkor az boldogabbá tesz minket – mégpedig azzal, hogy serkenti az agy dopaminszintjét. Sőt: a kiváló művészeti alkotások ugyanolyan aktivitást váltanak ki, mint amikor szerelmesek vagyunk.

Tipp: olcsó, de jól kinéző dán dizájnért irány a Tiger!

Fotó: The Washington Post / Europress / Getty

5. A munka és a magánélet egyensúlya

Ez a téma véget nem érő, mi is adtunk már többször ezzel kapcsolatos tippeket, azzal viszont nehéz versenyezni, hogy egy átlag dán mindössze 34 órát dolgozik egy héten. Az országnak külön szava van a munkahelyet betöltő légkörre, ez pedig az arbejdsglæde, ami szó szerinti fordításban annyit tesz, "boldogság a munkahelyen". A kifejezés csak az északi országokban létezik.

Természetesen itt is létező fogalom a stressz és emiatt magas az antidepresszánsok használatának aránya is, de ez emiatt van, mert ha a dánok boldogtalanok, akkor tesznek is ellene. Ráadásul, ha valakinek segítségre van szüksége, kivehet hat hónapot, ami után örömmel várják vissza.

6. Betartják a törvényt és a rendet

A dánok szeretnek előre tervezni, ha pedig ezzel megvannak, akkor pihenni. A rutin is mindennapjaik része: november 11-én kacsát esznek, húsvétkor mintákat vagdosnak, februárban pedig különleges bucit esznek. A közös tevékenységek és a rendszeres, ismétlődő ünnepek azt jelentik számukra, hogy mindenki tudja, mi történik és mikor – ez pedig biztonságérzetet ad nekik és az összetartozást erősíti bennük.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?