A korábbi szexuális partnerek számának megítélésében a nemek között kettős mérce érvényesül. De van ennek bármi alapja?
A szexuális életünket gyakran hajlamosak vagyunk számokban mérni. Az, hogy hányszor szexelünk, hogy milyen hosszan tart az együttlét, hogy hány orgazmusunk van mind a szexuális életünk minőségének fokmérőjeként jelenik meg a fejünkben. Tehát gyakran inkább a belső statisztikáinkra helyezzük a hangsúlyt, és figyelmen kívül hagyjuk azt, ami a szexben tényleg számít: az élmény minőségét, az azzal járó érzelmeket, azt, hogy milyen megélni az adott pillanatot a másikkal.
Ehhez hasonlóan, a potenciális partnereink megítélését is gyakran befolyásolják a számok, a másik múltja, az hogy korábban hány szexpartnere volt az illetőnek. Ebben az esetben a számok hatással vannak arra, mennyire tudunk és merünk megbízni a másikban, hogy milyen embernek tartjuk, hogy mennyire tartjuk alkalmas partnernek magunk számára. De vajon a másik múltjának ténylegesen mennyire van hatása a jelenre és az új párkapcsolatra? Összeszedtük, mit mond erről a tudomány.
Mindenki kamuzik
Tudjuk, hogy a szexpartnerek számáról mindkét nem hajlamos hazudni, igaz, ellentétes irányba. Nem véletlenül. Egyrészt a pasik körében gyakran menőnek, férfiasnak számít, ha valakinek több szexuális tapasztalata van, így ők gyakran kamuzzák, hogy több partnerük volt, mint valójában, míg a nők esetében még mindig társadalmi, kulturális elvárás, hogy megválogassák, kivel fekszenek le, így ők sokszor a valóságnál kevesebb szexpartnerről számolnak be.
Más kutatásokból kiderült, hogy párkapcsolati szinten a legtöbben olyan társra vágynak, aki kevésbé hajlamos váltogatni partnereit, de a miértre nincs egyértelmű válasz. Talán attól félünk, hogy aki sok emberrel volt már együtt, az kevésbé vágyik a hosszú távú kapcsolatra, esetleg nem képes a monogámiára, vagy éppen a múltjához, személyéhez tapadó szociális stigma taszít minket. Egy tapasztalt partner mellett felmerülhet az is, vajon képesek leszünk-e hosszú távon is kielégíteni az érdeklődését, vajon elegek leszünk-e számára.
Kettős mérce él a fejünkben
Egy nemrég végzett vizsgálatban a texasi egyetem munkatársai azt is megnézték, hogy vajon a férfiak és a nők eltérően viszonyulnak-e a promiszkuitáshoz. Az eredmények szerint: igen. Bár mindkét nemre jellemző volt, hogy szívesebben vágnának bele egy elkötelezett viszonyba olyan partnerrel, aki kevesebb emberrel szexelt korábban, a kérdés megítélésében jelentős nemi különbségek fedezhetőek fel.
A 180 fővel végzett amerikai vizsgálatból kiderült, hogy a nők a férfiaknál jobban vonzódnak olyan potenciális partnerekhez, akik a múltban ugyan sok partnerrel voltak, de aktuálisan monogám kapcsolatban élnek. (A vizsgálatban a kevés 2, a sok 40 partnert jelentett.) Az eredmények szerint a férfiak 15, a nők 30 százaléka nemcsak tolerálja, de konkrétan preferálja az olyan partnert, akinek korábban sok szexuális tapasztalata volt, amennyiben a jelenben valószínűbbnek tűnik, hogy az illető monogám kapcsolatot keres. A nők abban is lazábbak, ha jelenleg monogám kapcsolatban élő férfiről kiderül, hogy a múltban volt egyszeri, nem monogám szexuális tapasztalat, például két nővel szexelt egyszerre, míg a férfiak véleményét negatív irányba befolyásolja, ha ilyet hallanak egy jelenleg egyébként monogám párkapcsolatban élő nőről.
A kutatási eredmények szerint a férfiak tehát inkább fixálódnak a múlton – legalábbis hipotetikus, laboratóriumi helyzetben –, ítéleteiket jobban befolyásolják partnerük korábbi tapasztalatai, míg a nők jobban elfogadják a tényt, hogy az ember életmódja, szexuális szokásai változhatnak. Hogy miért? Bár biztosat a kérdésről nem tudunk, a két nemre jellemző eltérő evolúciós stratégiák bújhatnak meg a háttérben, ahogy hatása lehet lehet a kulturálisan beágyazott eltérő férfi és női szerepeknek is.
A korábbi tapasztalat megítélésében tehát kettős mérce érvényesül a fejünkben: egy nagy szexuális tapasztalattal bíró nő megítélése gyakran még mindig negatívabb, mint egy férfié, miközben arról, hogy a párkapcsolat minőségére valójában milyen hatással vannak partnerünk tapasztalatai, keveset tudunk. Az azonban egy néhány éve publikált kutatásból kiderült, hogy ha valakinek több szexpartnere volt a házassága előtt, az illető általában kevésbé elégedett a kapcsolatával, ami kevésbé is stabil. A vizsgálat azonban nem ok okozati viszonyokat tárt fel, csupán együtt járást, ami azt jelenti, hogy a háttérben meghúzódó egyéb tényezők befolyásolhatták az eredményeket.
Bárhogy is gondolkodunk a kérdésről, érdemes a döntéseinkben a számokon túl egyéb tényezőket is figyelembe venni. Leginkább azt, milyen nekünk együtt lenni a másikkal. Nemcsak szexuális szempontból: bárhogy. Az, hogy két ember mennyire képes boldog, harmonikus párkapcsolatot kialakítani, nem azon múlik, hogy ki milyen ember volt a múltban, hanem azon, milyenné vált.
