EGO

A narcisztikus nem érez bűntudatot, csak szégyent

2016. február 20., szombat 15:42

Önző. Szeszélyes, impulzív, gyakran szélsőséges. Szüksége van az elismerésre, a folyamatos figyelemre, a csodálatra. Saját teljesítményét, tehetségét eltúlozza, önmagát mindenki másnál értékesebbnek tartja. Mindeközben a mi érzéseinkkel nem törődik, nem számítanak neki a szükségleteink, vágyaink: simán kihasznál, kontrollál, manipulál. Ezek jellemzik leginkább a narcisztikus embereket. De vajon hogy érdemes bánni velük? 

Tudta-e?

A narcisztikus személyiségzavar a felnőttek körülbelül 1 százalékát érinti, és az ilyen személyiséggel rendelkezők többsége (75%) férfi.

Meg egyáltalán, miért akarnánk velük bárhogy is bánni, ha ilyenek? Leginkább azért, mert mindezeket a jellemzőket ritkán látjuk tisztán. Sőt. Kezdetben a narcisztikusok gyakran elbűvölőnek, nyájasnak, izgalmasnak és érdekesnek tűnnek, és az első benyomásaink kialakításakor gyakran bedőlünk a képnek, amit sugároznak magukról, vagyis annak, hogy ők csodálatosak, értékesebbek és többek bárkinél. Egy narcisztikus emberért tehát lehet lelkesedni, érzékenységét mély érzelmi életnek tulajdonítani, őt magát különlegesnek látni, elhinni, hogy amikor a sikerről, hatalomról fantáziál, azt meg is érdemli. Egy narcisztikus ember világa könnyen magába szippanthatja az arra fogékonyakat, a nyílt vagy észrevétlen manipulációi, a kontroll, amit gyakorolni igyekszik felettünk, ezer szállal köthet hozzá. 

Az empátia és a belátás is hiányzik

A gondok általában ott kezdődnek, ha egy narcisztikustól szeretnénk valamit, valamit, ami nem áll érdekében, és az a valami lehet annyira magától érthetődő dolog is, mint a kölcsönösség. Egy narcisztikus ember nem érzi, nem érti, hogy egy egészséges emberi kapcsolat az egyenlőségre és a kölcsönösségre épül, hogy nem tartható fenn sokáig az állapot, amiben mindent mi teszünk meg érte, és ő ebből semmit sem viszonoz. Nem érzi azt sem, ha szükségünk van a segítségre, vagy ha ő maga, a vele való kapcsolat, az elvárásai túl nagy terhet rónak ránk, ha kiszívja minden energiánkat. Nem érzi, nincs benne valódi empátia. 

És mit csinálunk, ha csúnyán bánnak velünk?  Hangot adunk az elégedetlenségünknek, és egy narcisztikus ember esetében ekkor derül ki, milyen nagy is a baj. A narcisztikusok ugyanis nem bírják a kritikát, bár az, hogy hogyan reagálnak rá, változó, van, aki dühvel, akad aki hűvösen, mások elkeseredve, de a lényeg ugyanaz: a kritikánkkal vérig sértjük őket, pontosabban a csodálatra vonatkozó elemi igényüket. Azzal, ha elmondjuk, miért rossz nekünk a viselkedésük, nem tudunk bennük bűntudatot kelteni, ugyanis arra képtelenek, kizárólag szégyent ébresztünk bennük. Tehát akármit is követtek el ellenünk, akárhogy hagytak cserben, ők fogják sértve érezni magukat, így esély sincsen arra, hogy megértsenek egy konfliktushelyzetet, hogy tanuljanak belőle, hogy változzanak, fejlődjenek benne. A narcisztikus személyiségének jellemzője, hogy merev, hogy képtelen a rugalmas alkalmazkodásra, nem tanul, nem változik. Ez pedig azt jelenti, hogy a narcisztikus a következő hasonló helyzetben sem lesz jobb fej. 

Tudatosság és rengeteg energia, az kell

Persze mindez egyszerűsítés, hiszen nem minden narcisztikus ember ugyanolyan. Ráadásul a fenti leírás – hibásan – azt a benyomást keltheti, hogy a narcisztikus emberek rosszak, gonoszak, hogy nem tudnak szeretni. Pedig erről szó sincs. A narcisztikus személyiségzavarban az érzelmi élet, a maguk és mások viszonya már kisgyerekkorban, elemi szinten sérül, és ez a sérülés mutatkozik meg a későbbi kapcsolatokban. Amikor egy narcisztikus önző, amikor büntet minket vélt sérelmeiért, akkor nincs tisztában tettei súlyával, és annak a másikra rótt következményeivel. Ettől azonban nem lesz nekünk könnyebb, ettől még egy narcisztikussal való kapcsolat sokszor kínzó, bántalmazó. 

Természetesen a gyerekkorban szerzett narcisztikus sérülés eltérő mélységű lehet, így más és más módon befolyásolhatja a személyiség kialakulását. Éppen ezért mindig, minden helyzetben használható biztos módszer sincs a narcisztikusok kezelésére, de néhány általános tippel azért szolgálhatunk. Ezek talán segítenek abban, hogy kevesebb sérüléssel ússzon meg egy narcisztikussal való kapcsolatot.

Ne próbálja megváltoztatni, nem fog menni!

A narcizmus a személyiség alapvető, mély rétegeit érinti, és valószínűleg kora gyerekkorban, a szülőkkel való viszonnyal kölcsönhatásban alakul ki, ezért nem változtatható, szeretettel, gondoskodással és megértéssel nem gyógyítható. Esetükben valójában a pszichoterápia is csak mérsékelten eredményes. Mivel a narcisztikus nem érez empátiát, sem bűntudatot, ezért az sem változtat majd a narcisztikus hozzáállásán, ha szenvedünk miatta. Egyszerűen nincs belátása, sem motivációja a viselkedésváltozásra. 

shutterstock 184946249

Tartsa reális keretek között az elvárásait!

Mivel egy narcisztikus embert nem fog tudni megváltoztatni, ne is várjon tőle sokat. Számos jó tulajdonsággal, magas intelligenciával rendelkezhet egy narcisztikus ember, de érzelmi képességei limitáltak, így felesleges olyan dolgokat kérni, elvárni tőle, amihez használnia kellene az empátiáját. Nem fog menni. 

Húzza meg a határait!

Egy narcisztikus embert nem fog meghatni a túlterheltségünk, a kétségbeesésünk, a fáradtságunk. Addig akar majd tőlünk dolgokat, amíg adunk. Számára nincsenek határok velünk szemben, így azokat nekünk kell nyíltan meghúznunk és betartanunk. Simán lehet, hogy ezért kegyetlenséggel és érzéketlenséggel vádol majd minket, de ez egy olyan manipuláció, aminek nem szabad bedőlni. 

Védje magát!

A narcisztikus emberek remekül alakítják úgy a dolgokat, hogy minden az ő kedvünk, hangulatuk, vágyaik szerint történjen. Minél inkább kiszolgálja a narcisztikus igényeit, annál inkább a háttérbe fognak szorulna az ön szükségletei, ami önmagában is rossz, de idővel ráadásul az önértékelése is kárt szenved egy ilyen kapcsolatban. Figyeljen a saját szükségleteire, tartsa ezeket szem előtt, adja meg magának, amit megérdemel.  A másik nem fogja. 

Felejtse el a nyílt kritikát!

A nyílt kritika nem ér semmit egy narcisztikussal szemben. Az ön dühe, érzései nem számítanak, a csalódottsága viszont hozhat pillanatnyi változást a másik viselkedésében, különösen, ha azt fejezi ki, hogy nem csak ön, de mások, a környezet, a közösség szemében tűnik majd fel rossz színben. A csalódottság ugyanis egy olyan társas tükör, amiben a narcisztikus rossznak látja magát. És ő nem szeret rossz lenni. 

Keretezze át a kívánságait!

Több eséllyel éri el egy narcisztikusnál, amit szeretne, ha kívánságát az ő szempontjából kommunikálja, ha azt emeli ki, hogy ő mit érhet el, mit kaphat meg, őt hogyan látják majd emberek, ha megtesz bizonyos dolgokat. Ez manipulatív és hosszú távon roppantul fárasztó kommunikációs forma, de ha nincs más választása, ki lehet próbálni. 

Fogadja el, hogy jobban jár, ha menekül!

Ahogy egy szívbeteg nem alkalmas arra, hogy a váltótársa legyen egy marthonon, egy narcisztikus sem lesz soha alkalmas arra, hogy kölcsönös, egyenlő, empatikus, mély kapcsolatot alakítson ki vele. Ez kegyetlenül és fájdalmasan hangzik ugyan, de jóval kegyetlenebb és fájdalmasabb élmény, ha mégis megpróbálja. 

Vajon narcisztikus a partnerem? 

Ha az alábbiak többsége jellemezi a párkapcsolatát, ön nagy valószínűséggel egy narcisztikus emberrel él párkapcsolatban.

• a kapcsolat fenntartásában és ápolásában ön vállalja az oroszlánrészt,

• minden energiáját felemészti, hogy a partnerét boldoggá tegye,

• senki sem törődik az ön boldogságával,

• a kapcsolatot a partnere érdeklődési köre és igényei határozzák meg,

• az életét a partnere hangulatváltozásai határozzák meg,

• a partnerét mások is nehéz embernek tartják,

• sűrűn kell takargatnia a partnere szeszélyeit, szélsőséges viselkedését,

• a partnere önző,

• a partnere olyan döntéseket hoz, amelyek veszélyeztetik az ön biztonságát és jólétét,

• frusztrált, mert a partnere nem tudja vagy nem akarja elfogadni az ön jóindulatát és segítő szándékát,

• a kapcsolat kezdetén minden jobbnak, romantikusabbnak tűnt.

Ha pedig a felsoroltak alapján sem tudja eldönteni, hogy partnere narcisztikus-e, egyszerűen kérdezze meg tőle. Egy narcisztikus ember nagy valószínűséggel igennel fog felelni.

Írjon nekünk!

Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!

Steiner Kristóf például örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns a kémiai és viselkedési függőségekkel foglalkozik, de szívesen reagál a függők hozzátartozói oldaláról felmerülő kérdésekre is. Juhász Dániel pszichológus gyermekpszichológus, pár- és családterápiás tanácsadó, a Humánia Pszichológia Blog szerzője, akihez bátran fordulhatnak családi, házassági és nevelési problémákkal is. A life coach csapat tagja továbbá Kurán Zsuzsa pszichológus, családterápiás tanácsadó és Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus az emPatika munkatársai, valamint Sákovics Diana pszichológus, aki szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!

OnGo beszámolók

  • Borneo
    Borneo A Bako Nemzeti Park csodái...
  • Pápua Új-Guinea A kézfogások országa.... ahol minden megtörténhet...
  • Wachau Az osztrák Dunakanyar felfedezése...

Hirdetés