Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakértőhöz fordultunk, hogy kiderítsük, mit lehet tenni a megfelelési kényszer ellen.
Értékes jellemvonás a segítőkészség és az odaadó természet, hiszen nemcsak a család vagy a barátok, de a munkatársak is jól tudják, hogy kihez fordulhatnak, ha szívességet akarnak kérni. Vannak azonban, akik annyira igyekeznek megfelelni mások elvárásainak, hogy gondolkodás nélkül igent mondanak, időt és energiát ölnek abba, hogy kielégítsék környezetük igényeit, miközben megfeledkeznek saját életükről és vágyaikról. Szakértőhöz fordultunk, hogy kiderítsük, mit lehet tenni a megfelelési kényszer ellen.
Gyanús jelek
A Psychology Today nemrég összegyűjtötte, mi minden utal arra, hogy valakit a túlzott megfelelési vágy hajt a mindennapokban.
Soha nem tud nemet mondani
Folyton elvállal minden feladatot, amivel megbízzák? Esélyes, hogy ilyenkor valami más, esetleg az ön számára fontos dologra mond nemet. Legyen az egy önkéntes munka, ami háttérbe szorítja a magánéletét, vagy egy vacsorameghívás, ami miatt ki kell hagynia a betervezett edzést, ha mindig mindenhol egyszerre ott akar lenni és az az „igen” vagy „persze” nem is őszinteségből, hanem inkább kényszerből fakad, akkor ne csodálkozzon, hogy előbb-utóbb feszült és túlhajszolt lesz.
Képtelen vagy nehezen tud döntéseket hozni
Ha már megszokottá vált, hogy mások elvárásait veszi figyelembe a saját szándékai helyett, akkor a legtöbb egyszerű választási helyzetben – akár csak egy pár új cipő vásárlásakor vagy az ebédje megtervezésekor – is döntésképtelen lesz. Az állandó hezitálás természetesen annak köszönhető, hogy mindig teret enged mások véleményének ahelyett, hogy a saját ösztöneire hallgatna.
Soha nem kér segítséget
A másoknak való megfelelési vágy sokszor együtt jár azzal, hogy amikor mi magunk szorulnánk rá, akkor sem szoktunk a környezetünkhöz fordulni segítségért. Ha ön is így van ezzel, és még apró szívességet sem szeret kérni, akkor rengeteg jó lehetőségről maradhat le az életben, hiszen túl sok dolgot vállal magára.
Nem a saját értékrendje és érdekei vezérlik
Minden energiáját arra használja, hogy másokat kielégítsen és elhanyagolja azt, ami az ön számára igazán fontos? Gondoljon bele, mennyire éri meg mindig készenlétben állni, hogy egy barátján segítsen cserébe azért, hogy kevesebb időt tölthessen a családjával - amit valójában a legszívesebben tenne.
Nem húz egészséges határokat
Akár egy barátról van szó, aki folyton pénzt kölcsönöz tőlünk vagy az anyósunkról, aki állandóan beleszól a házasságunkba és ezt szó nélkül hagyjuk, az pusztító hatással lehet az életünkre. Márpedig ha sokáig tűrjük az ilyen egészségtelen helyzeteket, azzal csak felgyülemlik bennünk a stressz és az illető iránti ellenszenv.
Honnan ered és hova vezet?
„A megfelelési kényszer lehet egyfajta öröklődés, vagyis inkább modellkövetés, azaz a szintén ezzel küzdő szülőkről vagy az egyik szülőről mintázott attitűd. Kialakulásában nagyon fontos szerepet játszhatnak tehát a kora gyermekkori, kisiskoláskori, főként szülői, de akár pedagógusi elvárások, de jelentősége van a testvérsorrendnek is, az elsőszülött gyermekekben ugyanis általában nagyobb a megfelelési igény" – mondta a Díványnak Bencsik Andrea klinikai szakpszichológus.
„A teljesítmény elérésére való törekvésben a pszichológiában megkülönböztetünk belső és külső motivációkkal rendelkező, úgynevezett belső és külső kontrollos személyiségeket. A belső motiváció azt jelenti, hogy döntően magáért a munka és az alkotás öröméért dolgozik és tevékenykedik az illető, vagyis belülről, önmagából jön a késztetés, hogy létrehozzon, alkosson valamit, és többnyire a munkájának eredménye megfelelő megelégedettséget nyújt számára. Az ilyen emberek képesek igazán átélni a flow-élményt – átadva magukat az adott tevékenységnek. A külső motivációval rendelkező személyeket ezzel szemben döntően az ösztönzi magasabb teljesítményre, hogy megfeleljenek a szűkebb vagy tágabb környezeti és társadalmi elvárásoknak. Számukra mindig nagyon fontos a külső visszacsatolás, szinte mindig másoktól várják az elismerést és a dicséretet a munkájukért. A külső kontrollos személyiséget éppen ezért sokszor önbizalomhiány, illetve alacsony önértékelés jellemzi, hiszen nem mer hinni a saját képességeiben és értékeiben” – magyarázza a szakértő.
„Mivel ez egy folyamatos teljesítési helyzet, amely azt a nyomást vonja maga után, hogy nekem mindig, mindenhol és mindenben a legjobbnak, tökéletesnek kell lennem – ami természetesen elérhetetlen –, előbb-utóbb kialakul a frusztráció, a stressz, rengeteg belső feszültséggel és szorongással, ugyanakkor hosszan tartó elfojtással, hiszen az igazi én, az igazi vágyak nem kerülhetnek felszínre, nem valósulhatnak meg. Az állandó elfojtás, szorongás és stressz pedig pszichés (depresszió, neurózis, szorongásos szindrómák, fóbiák, pániktünetek vagy kiégés) és pszichoszomatikus (nyombélfekély, gyomorpanaszok, szív- és érrendszeri elváltozások stb.) betegségekhez vezet” – fűzte hozzá Bencsik Andrea.
Mi a teendő?
A szakértők szerint nem érdemes megvárni azt a pillanatot, amikor már tetéződik a belső feszültség és megjelennek a tünetek. Szerencsére ma már számos önfejlesztő könyv és online oldal áll rendelkezésre, hogy ki-ki megtalálja a megfelelő módszert ahhoz, hogy kiléphessen a korábban rögzült sémákból, „klisékből” és át tudjon lendülni egy másik vágányra. De ha ez önerőből nem sikerül, akkor elindulhat egy személyiségfejlesztő terápia pszichológus segítségével, az első lépés azonban az a felismerés és a belátás, hogy változtatni kell a saját magunkhoz és a környezetünkhöz való hozzáálláson.
Fontos része a személyiségformálásnak az önbizalom növelése, ezért érdemes az érintettel összegyűjteni vagy összegyűjtetni, hogy milyen eredményeket, sikereket ért el élete során, beleértve a legapróbbakat is – mert ilyenek mindenkinek vannak. Az összeírt lista jó kiindulópontként szolgál ahhoz, hogy rámutassunk, mennyi minden az ő igazi érdeme. Lehetőleg beszélgessünk minél többet a megfelelési kényszerrel küzdő személlyel arról, mi mindent tett meg azért, hogy ezeket az eredményeket elérje – javasolja Bencsik Andrea. – A terápiák során azt látom, hogy ez a legnehezebb feladat a hozzám fordulók számára, mégis ebből jönnek a látványos ráismerések, eredmények és változások. A korábban meg nem kapott megerősítést és visszacsatolást kell megadni, hogy tudatosítsák saját képességeiket és készségeiket. Mindig azt tanácsolom, hogy az összeírt sikerlistát tartsák kéznél, és bármilyen elbizonytalanodott helyzetben vegyék elő, olvassák újra. Akár naponta többször. Ez egy jól működő módszer – fűzte hozzá a szakértő.
Legyen egy kicsit önzőbb!
- Mielőtt bármilyen ígéretet tenne, szánjon rá néhány percet, hogy megfontolja, valóban szívesen tesz-e eleget a kérésnek. Egyszerűen mondja azt: Meg kell néznem a naptáramat, hogy ráérek-e és visszahívlak.
- Álljon ezentúl az önismeret az első helyen. Figyelje meg, hogy mi az, amit szívesen csinál, és mi az, amit csak nyűgnek érez, így lassan eléri, hogy a saját nézőpontját is mindig érvényesítse.
- Merjen naponta legalább egy apró szívességet kérni egy barátjától vagy kollégájától. Már az is jó kezdés, ha csak annyit kérdez: Átolvasnád az e-mailt, hogy nincs-e benne helyesírási hiba? vagy Lehet, hogy pár percet késni fogok az előadásról. Foglalnál nekem egy ülőhelyet? Ha ezek már rutinszerűen mennek, akkor előbb-utóbb ön is sokkal magabiztosabban fog szívességet kérni másoktól.
- Gondolja át, hogy milyen tevékenységekkel mennyi időt tölt és próbálja úgy alakítani a mindennapjait, hogy az ön számára legfontosabb és kevésbé fontos teendők egyensúlyban legyenek.
- Ne hagyja, hogy kihasználják segítőkészségét vagy folyton beleszóljanak az életébe! Vegye kezébe az irányítást még akkor is, ha ezzel kivívja mások nemtetszését. Idővel rá fog jönni, hogy nem bűn néha nemet mondani - ahogy azt eddig hitte.
