Megvannak az alkoholizmusért felelős idegsejtek

Olvasási idő kb. 2 perc

Olyan idegsejtcsoportot találtak a kutatók, amiket úgy változtat meg az alkohol, hogy ettől még többet akarunk piálni.

Az, hogy kiből, milyen körülmények között és hogyan lesz szerfüggő, régóta izgatja az orvosokat és a pszichológusokat, és az agykutatás fejlődésével egyre többet és többet tudhatunk meg a témáról. Most például egy amerikai kutatócsoport kereste a választ arra, vajon magyarázható-e a függőség és az alkohol iránti sóvárgás az agyunkban, az idegsejtjeink szintjén megjelenő változásokkal. Úgy tűnik, igen. 

A frissen publikált tanulmányban az agykutatók arra jutottak, hogy az alkohol fizikai szinten képes megváltoztatni bizonyos idegsejtek felépítését, ami magyarázat lehet arra, hogyan lesz egy alkalmi ivóból alkoholista. Igaz, a vizsgálatokat egereken végezték, de mondjuk nem is lett volna túl etikus egészséges felnőttekből alkoholistákat nevelni a tudomány kedvéért. 

A lényeg, hogy kiderült: a rendszeresen nagy mennyiségben fogyasztott alkohol megváltoztatja az idegsejtek felépítését és befolyásolja azok működését a célorientált viselkedésben nagy szerepet játszó dorzomediális striátumnak nevezett agyterületen. Ezek az idegsejtek felelősek bizonyos dopaminreceptorok kifejeződéséért, amiknek pedig közvetlen szerepük van abban, hogy éppen nagyon akarunk valamit. Például pornót. A dopamin és a függőség közötti kapcsolat egyébként már régen ismert a kutatók előtt, most azonban azt is megtudtuk, hogy az alkohol hatására a D1 nevű dopaminreceptorokért felelős idegsejtek ingerelhetőbbé válnak. Ha pedig ezek az idegsejtek ingerületbe jönnek, az ember többet akar inni, sóvárog az alkohol után. Vagyis ezeknek a neuronoknak az aktiválódása motivál minket a további ivásra, amitől viszont még érzékenyebbek lesznek, így olyan ördögi kör jön létre, amiből nehéz szabadulni. 

“A D1 receptorok ugyan kicsik, de úgy tűnik jelentős szerepük van az alkoholfogyasztásban.” - állítja dr Jun Wang a kutatás vezetője. - “Ha megtaláljuk a módját, hogy elnyomjuk ezeknek a receptoroknak az aktivitását képesek lehetünk arra is, hogy csökkentsük az alkoholfogyasztást. Ez a kutatásunk legfőbb tanulsága. A végső célom az, hogy megértsük hogyan működik a függő agy, és ha ez egyszer sikerült, képesek leszünk elnyomni az újabb ital iránti sóvárgást és képesek leszünk meggátolni az alkoholizmust.” 

Mi innen mindehhez csak nagyon drukkolni tudunk. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.