A tinikről azt hiszik a szüleik, hogy szomorúak, holott nem azok: a 10-11 évesek esetében pedig pont fordítva.
Egy friss kutatás szerint szülőként hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tinédzser gyermekünk boldogtalan úgy, hogy közben egyáltalán nem az – olvasható a PsyBlogon. A kutatásból kiderült az is, hogy a 10-11 évesek körében ez pont fordítva van: ezek a gyerekek közel sem annyira boldogok, mint ahogy a szüleik gondolják.
A felmérés során mindkét korcsoportban a résztvevő gyerekek hasonló boldogsági szintre értékelték az állapotukat – emiatt a különbség csak a szülők osztályozásából addóhat. Kiderült, hogy a serdülők nevelői önmaguk is sokkal boldogtalanabbak, éppen ezért gondolják úgy, hogy a gyermekeik is azok. Ezt a jelenséget egocentrikus elfogultságnak hívják: arra való hajlam, hogy túlságosan a saját érzelmeinkre hallgatunk kakkor, amikor a másik emberét szeretnénk megítélni.
A kövekteztetéseket 357, Spanyolországban élő gyerekkel és szüleikkel történő vizsgálatból szűrték le. „Az, hogy képtelenek vagyunk megítélni a gyerekeink boldogságát, félreértésekhez vezethet, aminek negatív végkimenetele is lehet a kapcsolatukat tekintve" – mondta dr. Belén López-Pérez, a tanulmány szerzője. „Ami még rosszabb viszont, hogy a szülők nem lesznek képesek érzelmi támogatást nyújtani" – tette hozzá.
