Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kezdetben minden programot kiüt a szex, aztán meg valahogy észrevétlenül automatikussá válik az egész, és már a kedv sincs meg. De hogy jutunk idáig? És biztos, hogy csak szakítani lehet?
Ha egy egészséges szexuális étvággyal megáldott férfi vagy nő hosszabb időn keresztül nem kapja meg azt, amire vágyik, akkor a társadalmi konvenciók előbb-utóbb háttérbe szorulnak, és előtör belőle az ösztönlény-én. Ilyenkor pedig egy idő után megkezdődik egymás és magunk hibáztatása, mert hát nincs is más lehetőség, mint hogy kevesek vagyunk a másiknak vagy túl nagyok az elvárások – esetleg kurva, szoknyapecér a párunk. Ám még mielőtt ön is elragadtatná magát, azért megjegyeznénk: gyakran csak arról van szó, hogy egy hosszú kapcsolat során nem mindig tudunk könnyen, ugyanolyan alapossággal odafigyelni egymás rezdüléseire.
Megesett már önnel, hogy miközben a másik beszélt, elkalandozott a figyelme és csak percekkel később vette észre, már nem is koncentrál? Na, ugyanígy előfordulhat, hogy a másik szexuális vágyai is elkerülik a figyelmét – ami viszont előbb-utóbb unalmas, szenvedélymentes kapcsolatot, rosszabb esetben drámát és szakítást idézhet elő. De hogyan jutunk idáig? És biztosan nincs más megoldás a szétmenésen kívül?
Ki ne emlékezne az első csókra vagy az első szeretkezésre az aktuális nagy szerelemmel: „Életem legjobb szexélménye!" – állítjuk bizonyossággal, elfelejtve, hogy talán az előzőre is ezt mondtuk – eleinte. A kapcsolat első pár hónapjában a szex minden más közös programot kiüt: megismerjük a másik testbeszédét, észrevétlenül megtanuljuk, mit szeret és mit nem bír a másik az ágyban. Csakhogy aztán egymás felfedezése véget is ér: jól ismert pózok, nyögések váltják egymást, és mire észbe kapunk, már nem is emlékszünk rá: akár lehetne másként is. Üdv az ellaposodott szerelmi életben!
Baj van, Houston!
Miközben neten blogok és online magazinok ezrei ígérnek instant megoldást az unalmas szexuális életre, a valóságban nem elég felkapni egy dögös fehérneműt vagy nővérke szettben hazavárni a kedvest. Ha ilyen egyszerű volna a dolog, nem lennének szexmentes kapcsolatok, automatizált összebújások, és persze szakítások sem. Azt hiszem, első körben a szexshopok mélye helyett inkább egymásban kellene elveszünk, hogy megtaláljuk, mi az, ami nem működik. Beismerni saját magunknak és egymásnak, hogy a szex már nem a régi, máris óriási lépés – a legtöbben ugyanis éppen ott szúrják el, hogy elő sem mernek hozakodni a kényes témával. Ám ott, ahol az ellaposodott szexet folyton a stresszre vagy a sok munkára fogják, előbb-utóbb beüt a krach, és hamar egymás hibáztatásába torkollik a dolog ahelyett, hogy a páros közösen melózna a megoldáson. Puskaporos hangulatban senki sem tudja elengedi magát, ráadásul aki folyton a békülős szexre vár, még rá is szoktathatja magát az értelmetlen veszekedésekre.
Tervezni márpedig kell
„Lehet, hogy már nem is kíván?”, „Mi van, ha kiszerettem belőle?”, „Úgy látszik, ennyi van ebben a kapcsolatban” – mondatok, melyek sokaknak ismerősek lehetnek. Ám még mielőtt sutba vágnánk valami igazán értékeset, csak mert egy kis feladat akadt vele, érdemes átgondolni: ezen a világon minden folyamatosan változik – szerencsére. Így hát egy értékes kapcsolatnak sem kell búcsút mondani, csak mert nem áll mozdulatlanul, mint a celebek szobrai a viaszmúzeumban. Ha elsöprő, virágzó, élénk, friss szexre vágyik valaki, tennie kell érte – és nem csak addig, míg egy alkalomra minden rendbe jön, hanem azután is: minden együtt töltött év, hónap és hét minden egyes napján. Persze, nem arról van szó, hogy percről percre pontosan be kellene tervezni az összebújást, de ha az utóbbi időben csakis ötperces szexre volt idő, mert még a bankegyenleg lekérdezése is fontosabb, mint az intimitás, akkor muszáj lesz heti (minimum) egyszer egy órát szabadon hagyni a beosztásban.
Egy kapcsolat 50 árnyalata
De hogyan lehetséges, hogy a kapcsolat elején olyan bombasztikus a szex? A válasz egyszerű: mindkét fél belead mindent, hogy elkápráztassa a másikat, ugyanakkor nem erőltetünk semmit, hiszen egy friss kapcsolatnak nincs igazi tétje – legrosszabb esetben párhetes kaland lesz belőle. Később, az első közös hónapok során, amikor eltűnik a jókislány és tutisrác imázs és már merjük önmagunkat adni, a szuper szexet életben tartják a frissen felszínre kerülő mocskos kis fantáziák, hét pecsét alatt őrzött titkos vágyak, amikkel eleinte nem mertünk előrukkolni.
Rengeteg kapcsolat már ezen a ponton kidöglik – hiszen sok nő képtelen megosztani a pasijával vad vízióit, és a srácok közül is jópáran kérdezik maguktól: „Megéri megkockáztatni, hogy a barátnőm megijed a szexfantáziáimtól, és így elveszíthetem?” Pedig a válasznak minden esetben „igennek" kell lennie. Hogy miért? Mert a jó szex nem lehet kevésbé fontos, mint a jó kapcsolat, hiszen jó szex nélkül nem kerek egy kapcsolat – kivéve persze, ha valaki aszexuális, de ez már egy másik téma.
Ne nézze ufónak, mert többet igényelne!
Tóth-Horváth Gábor pszichológus egy kérdéssel felel a problémára: „Miért van az, hogy valakivel megosztom az életem, az ágyam a fürdőszobám, de a vágyaimat nem merem?” A kérdésre egyszerű, és szomorú a válasz: mert bizalom- és önbizalomhiányban szenved az emberek jelentős része. A szakértő szerint a párkapcsolat hármasából – szellemi, érzelmi és szexuális szál – csak a szex tanulható. „Ugyanakkor hiába képzeli bárki is, h ő a világ legjobb szexpartnere, mert már megtanulta, vagy ösztönösen tudja, mi kell a másiknak: a test egy egyedi hangszer, mindegyik más 'technikát' igényel, erre pedig érzékenyen és nyitottan kell reagálnia annak, akinek fontos, hogy a partnere is élvezze a szexet.”
A szakértő arra is rámutat, hogy sok lány és asszony még akkor is panaszkodik, ha a pasijuk pornót néz, vagy a zuhany alatt recskázik – mintha szexuális lénynek lenni, igényelni a testiséget valamiféle perverzió volna. „Genetikailag vagyunk úgy kódolva, hogy (főként ilyenkor tavasszal) a libidónk a végtelen felé közelít, ha pedig nincs szex a hitvesi ágyban, és senki sem hajlandó beszélni annak hiányáról, akkor két lehetőség van: megcsalás vagy önkielégítés. Ugye azért ez utóbbi jobban hangzik?” – teszi fel a kérdést a pszichológus, aki szerint megoldás az lehet, ha egyrészt nem nézünk a partnerre ufóként, ha normális szexuális étvággyal rendelkezik, és ennek hangot is ad, másrészt pedig türelmesen és figyelmesen hallgatjuk meg a másikat, ha arról kérdezzük: miért lett olyan visszafogott a szexben.
Innentől már csak egyetlen lépés arról is szót ejteni, hogy ki mire vágyik pontosan – az pedig már ízlés, egyéni határok, neveltetés, és önnevelés kérdése, hogy mely közös és személyes vágyakat ültetjük át a gyakorlatba.
Írjon nekünk!
Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!
Steiner Kristóf például örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. Kuna Gábor pszichológus, család- és párterápiás tanácsadó, az ÖNSEGÍTŐ Személyiségfejlesztő Műhely szakmai vezetője szívesen válaszol munkahellyel, munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, felnőttkori pályaválasztással és élethelyzeti döntésekkel, illetve családi krízisekkel kapcsolatban is. A life coach csapat tagja továbbá Sákovics Diana pszichológus, akihez fordulhatnak párkapcsolati problémákkal, függőséggel, életvezetési válságokkal kapcsolatban, de bármilyen problémát is vetnek fel, munkatársaink igyekeznek majd megtalálni önöknek a legmegfelelőbb szakvéleményt.
