5 dolog, ami észrevétlenül akadályoz a fogyásban

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Azért vagyunk kövérek, mert több kalóriát viszünk be, mint amennyit felhasználunk. Igaz? Persze, hogy igaz. De mint az emberi viselkedésformák többségére, úgy az evésre is igaz, hogy csak felületesen elemezve tűnik ilyen rém egyszerűnek.

A gasztropszichológusok bebizonyították, hogy a túlevést, a túlsúly felhalmozását rengeteg tényező befolyásolja a családi mintáktól kezdve az érzelmi életünk kezelésén át egészen a fizikai környezetünkig. Ezek a tényezők ráadásul az esetek többségében úgy irányítják a viselkedésünket, hogy közben észre sem vesszük. Ez pedig baj. A hatékony fogyás titka ugyanis éppen a tudatosságban rejlik, abban, hogy képesek vagyunk-e a mindennapi életünket úgy élni, hogy közben figyeljük, értelmezzük saját viselkedésünket, és képesek vagyunk-e az így nyert tudást felhasználni, képesek vagyunk-e ennek segítségével változtatni az életmódunkon. Nem árt tehát, ha a lehető legtöbb olyan dologgal képben vagyunk, ami hatással lehet az étkezési szokásainkra. 

Dr. Charlotte Markey egészségpszichológus professzor a Smart People Don’t Diet: How the Latest Science Can Help You Lose Weight Permanently (azaz: Az okosok nem diétáznak: így segít a tudomány a tartós fogyásban) című könyv szerzője a Psychology Today oldalán most öt olyan dolgot szedett össze, amely észrevétlenül akadályoz minket a fogyásban és az optimális testsúly fenntartásában.

1. Amikor kihagyjuk az alvást

Ha napi 7 óránál kevesebbet alszunk, jelentősen csökken a szervezetünkben a leptin nevű hormon szintje. Amikor kevés a leptin, nemcsak fáradtabbak, de a szokásosnál jóval éhesebbek is vagyunk, így hát eszünk. Sokat. Nyilván egy-egy rövid éjszaka hatása könnyen kompenzálható: egy túlzabálós nap után egyszerűen vissza kell fogni magunkat másnap. Ha azonban a kevés alvás szokássá válik, akkor szokássá válik a túlevés is, és pillanatok alatt kapkodjuk magunkra a kilókat. Ha csak napi 200 kalóriával (mondjuk, 2 banánnal vagy másfél kiflivel) eszünk többet naponta, az egy év alatt 8-10 kiló pluszt jelent. Hullafáradtan pedig ennél azért sokkal több ételt tudunk eltüntetni anélkül, hogy észrevennénk. Rendesen aludni tehát érdemes, a túlsúly elkerülésén túl azért is, mert utána sokkal jobban érezzük magunkat a bőrünkben.

2. Amikor rettegünk a zsírtól

Az elmúlt években hiába mantrázza minden szakember, hogy a zsír nem mumus, hogy ne iktassuk ki az étrendünkből, vagy hogy felesleges a csökkentett zsírtartalmú termékekre vadászni – nehezen verjük ki a fejünkből azt a tévhitet, hogy a zsír tesz minket kövérré. Pedig nem ártana. Ha ugyanis kerüljük a zsírt, akkor a tartós jóllakottság érzését is bukjuk, és az óriási salátánk után két órával már újra a hűtőben kutatunk. Ez az egész persze nyilván nem azt jelenti, hogy a legjobb fogyókúrás módszer nagykanállal falni a forró zsírt, de arra azért érdemes odafigyelni, hogy a napi kalóriabevitelünk 25-35 százaléka zsírból származzon.

3. Amikor egyáltalán nem tervezünk előre

Kevés olyan ember létezik, aki nemcsak képes, de lehetősége is van arra, hogy pontosan előre megtervezze a napi, heti kosztját, előkészüljön, megfőzze és még tartsa is magát a tervhez. De igazából nem is kell ennyire szigorúnak lenni magunkhoz. A lényeg tehát, hogy igyekezzünk elkerülni az olyan helyzeteket, amikor gyorséttermi ételekkel, édességekkel, nassolnivalókkal kell túlélnünk egy napot. Oldjuk meg, hogy ne csak tejfölös tészta várjon bennünket a hűtőben, amikor egy fárasztó nap után hazaesünk. Az egészséges testsúly fenntartásához tehát minimális tervezés és előrelátás azért nem árt, a mélyhűtőt például mindig telepakolhatjuk zöldséggel, hússal és korábbi alkotásaink maradékával. 

4. Amikor feladjuk az édességet

Minden olyan fogyókúra, diéta, ami bizonyos ételcsoportok teljes feladásáról szól, átkozottul nehéz, különösen, ha hosszú távon szeretnénk fenntartani. A finomított cukor, az édességek habzsolása nyilván alapvetően kerülendő, de a teljes megvonás sem működik. Ha ugyanis feladunk valamit, amit szeretünk, az csak még kívánatosabbá teszi azt. Minél inkább próbálunk nem gondolni valamire, az annál többet kúszik be észrevétlenül az agyunkba. Ennek a vége pedig az, hogy a nélkülözés, a sóvárgás hatására egy nehezebb pillanatban kicsúszik a kezünkből a kontroll, és jön az eszeveszett zabálás. Szerencsés esetben ez a roham egyszeri, aztán visszatér a visszafogottság, rosszabb eseteben azonban ezzel el is engedjük a súlykontrollálásra vonatkozó terveinket, hiszen úgyis képtelenek vagyunk megcsinálni. Tehát ahelyett, hogy elfogadnánk, hogy mindent szabad enni, csak a mérték a lényeg, inkább sanyargatjuk magunkat, feladjuk a diétát, sőt még az énképünknek is adunk egy felesleges pofont. 

5. Amikor mindenen egyszerre akarunk változtatni

A fogyókúrára vonatkozó tervek gyakran egy nagy elhatározásból születnek: az ember felszívja magát, majd nekiáll megváltoztatni az életét. Keményen, nyilván, hiszen akkor lesz hatásos, ha fáj. A baj csak az, hogy az élet több területét érintő kemény változtatások ritkán tarthatóak. Jön egy stresszes nap a munkahelyen, egy átvirrasztott éjszaka a beteg gyerek mellett, vagy egy túltolt mulatozás az éjszakában és minden borul. Lassan, biztosan, kis lépésekben érdemes tehát rászoktatni magunkat egy egészségesebb életre. Minél egyszerűbb és kisebb dologgal kezdjük, annál valószínűbb, hogy tartós változást tudunk vele elérni. Ha pedig az egyik dolog megszilárdult, jöhet a másik. 

Sok sikert!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.