Ezért fáj depressziósként jobban az elutasítás

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

35 emberen végeztek agyi CT-t, a beteg embereknél az öröm sem tartott olyan sokáig.

Egy friss kutatás szerint a depressziós emberek az átlagnál tovább szenvednek, ha társaik elutasítják őket – méghozzá azért, mert az ő agyuk a a kirekesztérsre kevesebb természetes fájdalomcsillapító termelésével reagál.

"Minden nap veszünk részt kellemes és kellemtlen interakciókban.Vizsgálatunkban arra jutottunk, hogy ezekben a helyzetekben - feltételezhetően a belső ópiát rendszer módosult működése miatt -  a depressziós személyek érzelemszabályozási képessége nem megfelelő. Ez a jelenség állhat egyébként annak hátterében is, hogy a depresszió hajlamos egy adott embernél elnyúlni és visszatérni." – mondta dr. David Hsu, a kutatás vezetője.

Mi az a belső ópiát rendszer?

Ahogy egy korábbi, vonatkozó cikkünkben is írtuk, a fájdalom érzésének szabályozásában szerepet játszó belső ópiát rendszer a fizikai, és a szociális fájdalom (például a társaktól való különválasztás) esetében is képes befolyásolni, hogy valójában mennyire rossz nekünk. Kellemetlen szociális interakciók során jobb kedvre derít, pozitív tapasztalatok után fenntartja a hangulatunkat. (Az endogén ópiátok a morfiumhoz hasonló, de a szervezetünk által termelt fehérjék, amik az idegsejtek közötti kommunikációban vesznek részt.)

 A depresszió és az elutasítás

A vizsgálat során 35 emberen végeztek el agyi CT-t – közülük 17-en depressziósak voltak. Az alanyoknak különböző profilok közül kellett kiválasztaniuk, hogy kivel randiznának, majd utána közölték velük, hogy az illető elutasította őket. A depresszióban nem szenvedő emberek agya természetes fájdalomcsillapítókat (ópiátokat) bocsátott ki válaszul, míg a betegségben szenvedőké csak sokkal kisebb adagot termelt a fehérjékből.

Fotó: University of Michigan

(A képen a sárga és a piros területekkel jelezték a termelődés helyét.) Érdekes eredmény volt az is, hogy a visszautasítás után a depressziósok sokkal kisebb érdeklődést mutattak az iránt, hogy másokkal is megismerkedjenek. "A közösségi stresszorok fontos szerepet játszanak a betegségek, például a depresszió, a szorongás vagy más neuropszichiátriai esetek javulásában vagy rosszabbodásában" – állapította meg dr. Jon-Kar Zubieta, a tanulány egyik szerzője.

A depresszió és az elfogadás

A kuatók azt is vizsgálták, vajon hogyan reagálnak a depressziós emberek akkor, ha a kiválasztott randipartnerük igent mond. Az egyik meglepő reakció részükről az volt, hogy ugyanolyan boldognak és "elfogadottnak" érezték magukat, mint az egészséges társaik. De csak eleinte. Sajnos a betegségben küzdő embereknél ez az érzés nem tartott sokáig. "Természetesen mindenki máshogyan reagál a társas környezetére. Annak érdekében, hogy megértsük, vajon kikre is vannak legnagyobb hatással a közösségi stresszorok, meg kell vizsgálnunk a gének, a személyiség és a környezet agynak az elfogadás és az elutasítás során bekövetkező ópáittermelő képességére gyakorolt hatását.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.