Egészségesebbek és boldogabbak a nyitott kapcsolatban élők

Olvasási idő kb. 3 perc

De mégis, hogy az ördögbe működhet egy nyíltan nem monogám kapcsolat a gyakorlatban?

A hűtlenség szemétség, nem monogám kapcsolatban élni pedig rossz. Ott nem lehet a partnerek között olyan fokú bizalom, stabilitás, mint a monogám viszonyokban, ott intenzívebb a magányosság, a féltékenység érzése, az egész kevésbé kellemes és még a szex is rosszabb. Jó, talán kevésbé unalmas az élet, de nem hoz elégedettséget. 

A kutatások szerint legalábbis így vélekedünk a nyitott párkapcsolatokról. De vajon igazunk van?  

Egy friss kutatás szerint nincs. A Sexual and Relationship Therapy nevű szaklapban megjelent tanulmányban az Oklahoma Egyetem antropológusai 502 nyitott kapcsolatban élő 55 év feletti embert kérdeztek szexuális életükről, a szexszel és a párkapcsolattal való elégedettségükről. Az adatokat aztán 723 monogám viszonyban élő amerikai válaszaival vettették össze, és kiderült, hogy a nyitott kapcsolatban élőknek több szexuális partnerük van (nyilván), gyakrabban szexelnek, egészségesebbek és az átlag populációnál boldogabbnak tartják magukat. A kutatás érdekes eredménye, hogy a két csoport között a házassággal való elégedettség szempontjából nem volt különbség, azaz a nyitott kapcsolatban élők éppen annyira tartották jónak házasságukat, mint azok, akik monogám viszonyt tartottak fent. A vizsgálatból egyébként kiderült az is, hogy a házasság úgy általában jót tesz a boldogságnak és az egészségnek, bár a nyitott kapcsolatban élő házasok és nem házasok válaszai között ezekben a kérdésekben nem volt különbség. 

Ez meg hogy az ördögbe lehet? 

Ezek az eredmények nemcsak a közvélekedéssel, de sok esetben az intuíciónkkal is szembemennek. Mert hát nem az a mese a vége mindig, hogy a fiú és a lány egymásba szeretnek, aztán boldogan élnek amíg meg nem halnak? Mármint kettesben, nem pedig egy csomó másik partnerrel együtt. 

Persze a monogám kapcsolatokban élők is félrelépnek. Sokszor, sokan. A jelenséget számos megközelítésből magyarázták már az evolúció emlegetésétől kezdve a neveltetés és a személyiség sajátosságain át egészen addig, hogy a jelenlegi életmódunk egyenes következménye a hűtlenség. Létezik olyan provokatív pszichológiai elmélet is, mely szerint azért végződik a házasságok fele válással, azért terheltek a hosszú távú kapcsolataink hűtlenséggel, titkos vágyakkal, szexuális problémákkal, bűntudattal és lelkiismeret-furdalással, mert a monogámia egyszerűen nem természetes. Ez csak a kultúránk terméke, és az ősközösségben, ott, ahol evolúció 95 százalékban alakította génjeinket, sokkal szabadabb szexuális életet éltünk, nem létezett a párkapcsolatokban a kizárólagosság. Az elméletalkotó, Christopher Ryan szerint őseink a szexet a szociális kapcsolatok megerősítésére és fenntartására használták, és mivel a génjeinkben ez van kódolva, ma sok ember számára szörnyen nehéz a monogámia. Eszerint tehát egy nyitott kapcsolatban úgy élünk, ahogy azt az ösztöneink természetesen is diktálnák. 

Persze ez egy válasznak jó, de arra nem ad magyarázatot, hogy a gyakorlatban mégis hogyan valósítható meg egy nyitott viszony. Mi van, ha az egyik fél szerelmes lesz a szeretőjébe?  Mennyire kell és szabad beavatni a partnert a kapcsolaton kívüli szexuális élet részleteibe? Mit éreznek, amikor tudják, hogy a partnerük éppen egy harmadikkal van együtt? Hogyan vetkőzik le a féltékenységüket, a hiúságukat? Milyen érzés ez az egész a feleknek akkor, amikor az egyiknek van állandó szeretője, a másiknak nincs? Egyáltalán működhet ez úgy, hogy bármelyik fél tart állandó szeretőt? Ha ön tudja a válaszokat, igazán megírhatná nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre. Előre is köszönjük. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.