Egészségesebbek és boldogabbak a nyitott kapcsolatban élők

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

De mégis, hogy az ördögbe működhet egy nyíltan nem monogám kapcsolat a gyakorlatban?

A hűtlenség szemétség, nem monogám kapcsolatban élni pedig rossz. Ott nem lehet a partnerek között olyan fokú bizalom, stabilitás, mint a monogám viszonyokban, ott intenzívebb a magányosság, a féltékenység érzése, az egész kevésbé kellemes és még a szex is rosszabb. Jó, talán kevésbé unalmas az élet, de nem hoz elégedettséget. 

A kutatások szerint legalábbis így vélekedünk a nyitott párkapcsolatokról. De vajon igazunk van?  

Egy friss kutatás szerint nincs. A Sexual and Relationship Therapy nevű szaklapban megjelent tanulmányban az Oklahoma Egyetem antropológusai 502 nyitott kapcsolatban élő 55 év feletti embert kérdeztek szexuális életükről, a szexszel és a párkapcsolattal való elégedettségükről. Az adatokat aztán 723 monogám viszonyban élő amerikai válaszaival vettették össze, és kiderült, hogy a nyitott kapcsolatban élőknek több szexuális partnerük van (nyilván), gyakrabban szexelnek, egészségesebbek és az átlag populációnál boldogabbnak tartják magukat. A kutatás érdekes eredménye, hogy a két csoport között a házassággal való elégedettség szempontjából nem volt különbség, azaz a nyitott kapcsolatban élők éppen annyira tartották jónak házasságukat, mint azok, akik monogám viszonyt tartottak fent. A vizsgálatból egyébként kiderült az is, hogy a házasság úgy általában jót tesz a boldogságnak és az egészségnek, bár a nyitott kapcsolatban élő házasok és nem házasok válaszai között ezekben a kérdésekben nem volt különbség. 

Ez meg hogy az ördögbe lehet? 

Ezek az eredmények nemcsak a közvélekedéssel, de sok esetben az intuíciónkkal is szembemennek. Mert hát nem az a mese a vége mindig, hogy a fiú és a lány egymásba szeretnek, aztán boldogan élnek amíg meg nem halnak? Mármint kettesben, nem pedig egy csomó másik partnerrel együtt. 

Persze a monogám kapcsolatokban élők is félrelépnek. Sokszor, sokan. A jelenséget számos megközelítésből magyarázták már az evolúció emlegetésétől kezdve a neveltetés és a személyiség sajátosságain át egészen addig, hogy a jelenlegi életmódunk egyenes következménye a hűtlenség. Létezik olyan provokatív pszichológiai elmélet is, mely szerint azért végződik a házasságok fele válással, azért terheltek a hosszú távú kapcsolataink hűtlenséggel, titkos vágyakkal, szexuális problémákkal, bűntudattal és lelkiismeret-furdalással, mert a monogámia egyszerűen nem természetes. Ez csak a kultúránk terméke, és az ősközösségben, ott, ahol evolúció 95 százalékban alakította génjeinket, sokkal szabadabb szexuális életet éltünk, nem létezett a párkapcsolatokban a kizárólagosság. Az elméletalkotó, Christopher Ryan szerint őseink a szexet a szociális kapcsolatok megerősítésére és fenntartására használták, és mivel a génjeinkben ez van kódolva, ma sok ember számára szörnyen nehéz a monogámia. Eszerint tehát egy nyitott kapcsolatban úgy élünk, ahogy azt az ösztöneink természetesen is diktálnák. 

Persze ez egy válasznak jó, de arra nem ad magyarázatot, hogy a gyakorlatban mégis hogyan valósítható meg egy nyitott viszony. Mi van, ha az egyik fél szerelmes lesz a szeretőjébe?  Mennyire kell és szabad beavatni a partnert a kapcsolaton kívüli szexuális élet részleteibe? Mit éreznek, amikor tudják, hogy a partnerük éppen egy harmadikkal van együtt? Hogyan vetkőzik le a féltékenységüket, a hiúságukat? Milyen érzés ez az egész a feleknek akkor, amikor az egyiknek van állandó szeretője, a másiknak nincs? Egyáltalán működhet ez úgy, hogy bármelyik fél tart állandó szeretőt? Ha ön tudja a válaszokat, igazán megírhatná nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre. Előre is köszönjük. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.

Offline

Bosszú és féltékenység vezetett a Loire-völgy legkülönösebb tornyának megépítéséhez

Ha a franciaországi Loire-völgyre gondolunk, szinte mindenkinek a monumentális, reneszánsz stílusú kastélyok, a gondosan nyírt franciakertek és a királyi pompát idéző lakomák jutnak eszébe. Amboise festői városa mellett azonban egy egészen meghökkentő, a tájból teljesen kilógó építmény magasodik: egy hétszintes, kínai stílusú pagoda. De mit keres egy távol-keleti szentély a francia királyok egykori kedvenc vidékén? A válasz nem a vallási áhítatban, hanem a XVIII. századi Versailles legsötétebb intrikáiban, a politikai bosszúban és a fojtogató udvari féltékenységben rejlik.

Édes otthon

Így lehet medencéd vegyszerek nélkül

Ahhoz, hogy a medencénk teljesen vegyszermentes lehessen, el kell engedni a hagyományos elképzeléseket a kerti pancsolásról. Ha azokhoz ragaszkodunk, vegyszerekre is szükségünk lesz, de ezek mennyisége jelentősen mérsékelhető olyan megoldásokkal, mint az UV-fény vagy az ózonos fertőtlenítés.

Életem

A póker sikeresebbé tehet? Itt a bizonyíték, hogy igen

Hogy mi a köze a Texas Hold’emnek a sikeres vezetőkhöz? Tréningkörnyezetben nagyon is sok lehet, a póker ugyanis játékosan tud bevezetni egy tudatos, strukturált szemléletbe, amely az üzlet világában óriási jelentőséggel bír.

Testem

Új módszer segíthet a rettegett rákfajta ellen: áttörés az onkológiában

A hasnyálmirigyrákot az orvostudomány ma is az egyik legagresszívebb és legveszélyesebb daganattípusnak tartja. Mivel a betegség rendkívül hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, a legtöbb esetben már csak előrehaladott, áttétes stádiumban fedezik fel, amikor a túlélési esélyek drasztikusan lecsökkennek. A statisztikák ijesztőek: a 2015 és 2021 között áttétes hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált páciensek mintegy 97 százaléka öt éven belül meghalt. Most azonban egy vadonatúj, célzott daganatellenes gyógyszer, a daraxonrazib áttörést hozhat a rákgyógyításban, és új reményt adhat a betegeknek.

Testem

Ez az egyik legjobb stresszoldó kamaszoknak: a drámapedagógia előnyei

A kamaszkor önmagában is egy érzelmi hullámvasút, amit a mai diákok esetében az iskolai elvárások, a teljesítménykényszer és a közösségi média állandó nyomása csak tovább fokoz. Szülőként és pedagógusként is örök kérdés, hogyan lehetne segíteni a tinédzsereknek a feszültség levezetésében és a lelki egyensúly megtalálásában. A válasz meglepő módon nem a legújabb pszichológiai applikációkban, hanem az iskolai osztálytermekben rejlik. Kutatások bizonyítják, hogy a drámapedagógia az egyik leghatékonyabb, mégis méltatlanul mellőzött eszköz a kamaszkori stressz kezelésére és a mentális egészség megőrzésére.