Vajon eljön-e az az életkor, amikor már felesleges nyelvet tanulnunk? Egy új agykutatás megmondja.
Hogy meddig érdemes új nyelvet tanulni? Bármeddig. Egy új nyelv elsajátítása ugyanis az agy felépítését és annak funkcióit is fejleszti, mindegy, hány évesen vágunk bele.
„Ha tanulunk, gyakorolunk valamit – mondjuk egy második nyelvet – az erősíti az agyunkat. Épp olyan ez, mint a testedzés az izmoknak:minél többet használjuk az agyunk meghatározott területeit, azok annál erősebbek lesznek”– állítja Ping Li professzor, aki kollégáival azt vizsgálta, mit tesz a nyelvtanulás az aggyal. AJournal of Neurolinguisticscímű szaklapban publikált tanulmányból pedig kiderül, hogy a nyelvtanulás látható, mérhető anatómiai változásokat okoz az agyunkban.
A kutatók egyik vizsgálatukban 39 angol anyanyelvű embert követtek nyomon 6 héten át, amíg azok a kezdő kínai csoportban küszködtek. A kurzus előtt és után is pásztázták az agyukat, amiből kiderült, hogy a nyelvtanulók agyában hatékonyabb idegi hálózatok alakultak ki, vagyis a különböző agyterületek között javult az információáramlás, új kapcsolatok keletkeztek. Ping Li és kollégái következő vizsgálatukban aztán megállapították, hogy a nyelvtanulás hatására beálló változások korfüggetlenek, azaz a nyelvelsajátítás minden életkorban jót tesz az elménknek. Mindegy, hogy gyerekekről, felnőttekről vagy idős emberekről van szó, nyelvtanulás során a szürkeállomány sűrűsége és a fehérállomány integritása is rohamosan nő.
A professzor szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy az agyunk sokkal plasztikusabb, mint azt korábban feltételeztük, így sohasem késő munkára fogni. Azon pedig kár aggódni, hogy nincs nyelvérzéke, az ugyanis mindenkinek van.
