Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szívesen lenne olyan mint Sherlock Holmes? Nem lehetetlen, és a boldogabb is lesz, ha nem kalandoznak el folyton a gondolatai.
Jólesne egy puncsfagyi; basszus, most, hogy látom, a billentyűzetet is le kellene már takarítanom. Már fél nyolc? A boltba is el kellene szaladnom, amíg be nem zár, de inkább leadom előbb ezt a cikket. Csak előbb hozok egy teát.
Még csak egy perce ülök a gépnél, de a figyelmem máris szanaszét szóródott, és ez iszonyúan idegesít, főleg, hogy tényleg jólesne most egy fagyi. De nemcsak én érzem magam rosszul attól, ha épp nem arra koncentrálok, amit csinálok. A Harvard Egyetem kutatói, Daniel Gilbert és Matthew Killingsworth egy iPhone alkalmazás segítségével próbálták kideríteni, hogy mi, hogyan befolyásolja a felhasználók boldogságszintjét. Az app egy nap során többször is rákérdezett arra, hogy a felhasználó éppen mit csinál, mire gondol és mennyire boldog, a kutatók pedig az eredmények alapján arra jutottak, hogy akinek a gondolatai elkalandoznak, nem boldog. A résztvevők 46,9 százaléka nem arra gondolt, amit éppen csinált, ráadásul minél inkább elkalandoztak a résztvevők, annál kevésbé voltak jókedvűek - írja a Fast Company
De miért nem tudunk koncentrálni? És mit tehetünk, hogy jobban menjen a fókuszálás?
Mi korlátozza koncentrációnkat?
Akár a moziban ülünk, akár az irodában dolgozunk, vagy épp vadiúj asztalunk összeszerelési útmutatójával bíbelődünk, egy rakás más információi is ömlik ránk, és közben telefonhívások, üzenetek vagy belső hangok – a puncsfagyi, ugye – zavarják meg gondolatmenetünket. A munkafolyamatot félbeszakító zavaró tényezők miatt pedig csökken problémamegoldó-képességünk. Vizsgálatok kimutatták, hogy egy irodában töltött nap alatt átlagosan két órát fejben máshol töltünk. Egy, a Psychology Today által közölt tanulmányból kiderül, hogy a dolgozókat körülbelül 11 perc után valami kizökkenti a munkára való összpontosításból és ezután 25 percbe telik visszaterelni gondolataikat a teendőkre – ha egyáltalán sikerül. Untig ismételt tény, de az okostelefonok gátlástalan használata is csökkenti a hatékonyságot, mert eltompulhat tőle és zavarhatja a koncentrálásban.
Azt hiszi, végtelenül éber?
„A megterhelő szellemi tevékenységek, önkontroll gyakorlása és döntéshozás során a szervezetünk több glükózt és más, korlátolt mennyiségű anyagcsereforrásokat használ fel. A figyelem elkalandozása pedig így nemcsak zavaró, hanem kimerítő is, ugyanis mire visszatér az eredeti feladathoz, még kevésbé tud koncentrálni, hiszen még alacsonyabb lesz a glükózszint. Elég óránként 10 alkalommal mással foglalkozni, és máris a hatékonyság jelentősen csökken. Egy tanulmány szerint az irodai dolgozók ráadásul egy óra alatt 20 alkalommal is váltanak. Emiatt pedig romlik a döntésképesség, az emlékfelidézés és a memorizálás, így pedig könnyedén hibázhatunk fontos projektek kivitelezése során” – állítja a Psychology Today cikkében dr. David Rock, a NeuroLeadership Institute alapítója. „Arról nem is beszélve, hogy a nagy ötletek is elmaradnak, ami bizony idegesítő lehet, mint a viszkető seb, amit nem tudsz vakarni” – teszi hozzá a professzor, aki a Your brain at work című könyvében gyakorlati tanácsokat ad, hogyan fókuszáljuk figyelmünket a fontos teendőkre és szabaduljunk meg idegesítő szokásainktól.
Állandóan elmélázik?
„Természetünknél fogva szeretünk elkalandozni, ennek oka pedig az, hogy idegrendszerünk folyamatosan dolgozik, kombinál és agyunk összefüggések millióit alakítja ki minden egyes pillanatban, még akkor is, amikor azt hisszük, hogy épp semmit nem csinálunk. A Massachusetts Institute of Technology agykutatói azt vizsgálták, hogy spontán belső gondolataink hogyan hatnak problémamegoldó képességünkre. Arra jöttek rá, hogy a figyelem lankadása aktiválja a középső prefrontális agykéreg működését. Ez a rész akkor lép működésbe, ha magunkra és másokra gondolunk, valamint akkor, ha nincs különösebb dolgunk. Amikor tehát külső koncentrációnk csökken vagy épp nem csinálunk semmit, ez az agyi hálózat olyan belső, személyes gondolatokat indukál, amik aktuális problémáinkkal vannak összefüggésben” – magyarázza dr. David Rock.
Így fejlessze koncentrálóképességét!
1. Álljon ellen a kísértésnek!
Egy fontos, nagyobb volumenű munkafolyamatra készülve szigorúbbak vagyunk önmagunkkal szemben: nem hagyjuk, hogy bármi kizökkentsen minket, ezért bezárkózunk az irodánkba, kikapcsoljuk a zajforrásokat és elmerülünk gondolatainkban. Dr. David Rock szerint minden ötletroham, kreatív szellemi munka során így kellene cselekednünk. “A titok ennyire egyszerű. Mivel agyunk szeret azokra a kézzelfogható dolgokra fókuszálni, amik előttünk vannak, és amik könnyen félbeszakíthatják gondolatmenetünket, ezért csupán meg kell szabadulnunk azoktól. Időt és energiát spórolunk meg magunknak, ha internet- és telefonfüggőségünket kontrollálni tudjuk.” Szóval kapcsolja ki és dugja el a gépet!
2. Lazítson!
Sokan haszontalannak vagy időpazarlásnak tartják a meditációt, pedig egy néhány perces gyakorlattal nem csak a felgyülemlett stressztől szabadulhat meg, de arra edzheti az elméjét, hogy képes legyen hosszú ideig egy irányba fókuszálni. Végezheti akár egy székben ülve is, gerincét egyenesítse ki és koncentráljon egy tárgyra, egy képre, a légzésére vagy ismételgessen egy mondókát addig, amíg a véletlenszerű gondolatok le nem csillapodnak a fejében. Ha teheti, járjon el jóga vagy tajcsi órákra és iktasson be rövidebb-hosszabb relaxáló tevékenységeket napi rutinjába is, amikor teljesen kikapcsolhat és felfrissülhet, legyen az egy séta az ebédszünetben vagy egy aromaterápiás fürdő.
3. Figyeljen a figyelmére!
Ahhoz, hogy folyamatosan résen legyen és gördülékenyen menjen a munka, csírájában el kell fojtania a felmerülő fölösleges gondolatokat, ezért nagyon fontos, hogy mindig tudatosítsa magában, épp mire és miért fókuszál, mit és miért tesz. Az agykontroll is munka, de a gyakorlás idővel rutinná válik.
4. Vezessen naplót!
Rendszerezze a fejében felgyülemlő információkat és gondolatokat, hogy jókor és jó helyen tudja hasznosítani azokat. Készítsen pontos ütemtervet és jegyzeteket teendőiről (bátran használja a “fontos” és a “sürgős” szavakat), de ha lehet, ne a multifunkciós tabletet használja erre, különben megint könnyen kísértésbe eshet. A határidőnaplók ugyanolyan megbízhatóak és még mindig nem mentek ki a divatból.
5. Halat, csokoládét az agynak!
Jól bevált vizsga előtti trükk az étcsoki és a szőlőcukor fogyasztása, ami serkenti az agyműködést és javítja a koncentrációs képességet. De tudta, hogy a bogyós gyümölcsök, mint a szeder, a málna, az eper vagy az áfonya magas antioxidánstartalma is beindítja az agysejteket? Ugyanígy az omega-3-zsírsavban gazdag lazac, az olajos magvak, az avokádó vagy a zöld tea is segít az összpontosításban.
Ébernek lenni jó
Pszichológiai értelemben az éberség a megnövekedett teljesítőképesség állapota, a jelen pillanat teljes befogadása a zavaró tényezők kizárásával. „Ez teszi lehetővé a híres detektív, Sherlock Holmes számára, hogy észrevegye azokat az apró részleteket, amiket mi meg sem látunk. Neki számítanak az arckifejezések, a ruhák szabása, az illatok, hangok és más látszólag lényegtelen dolgok” – állítja Maria Konnikova, a Mesterelme - Gondolkodj úgy, mint Sherlock Holmes! című könyv írója, aki szerint a hősdetektív megfigyelőképességét, egyedi észjárását és problémamegoldó módszerét rengeteg gyakorlással bárki elsajátíthatja.
„Az elmúlt évtizedek során a tudósok felfedezték, hogy az éberséggel javulás érhető el a testi jólét és az érzelmek szabályozása terén. Ez a képesség erősítheti az agy különböző részei közötti kapcsolatokat, főként a hátsó cinguláris agykéreg, a szomszédos precuneus (a homloklebeny egy része) és a középső homlokcsonti agykéreg hálózatában, amiknek aktivitása akkor is megmarad, amikor maga az agy pihen. Sok-sok gyakorlással elérhetjük, hogy az éber állapot és a pontos megfigyelés rutinná váljon” – mondta Maria Konnikova. „Az éberség továbbá növelheti bölcsességünk szintjét mind dialektikus értelemben (tudunk a világban lezajló változásokról és ellentmondásokról), mind az intellektuális alázatosság értelmében (ismerjük saját határainkat), sőt, fokozza a képzelőerőt és erősíti a döntésképességet” - tette hozzá.
