Nincs alkalmi szex, ha a nőnek otthon a helye

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hagyományos férfi-női szerepek hívei általában elítélik az egyéjszakás kalandokat, úgyhogy velük inkább ne próbálkozzon.

Arról már korábban is írtunk, hogy az egyéjszakás kalandokat ritkán lehet megúszni érzelmek nélkül. Az, hogy milyen érzelmeket társítunk egy ilyen élményhez, függ attól, hogy jó vagy rossz volt a szex, hogy milyen a szexuális előtörténetünk vagy mennyire voltunk józanok. Egy nemrég végzett amerikai vizsgálat szerint pedig azon múlik, hogy jól érezzük-e magunkat egy alkalmi együttlét után, hogy morálisan belefér-e nekünk vagy sem. Ha alapból elítéljük, akkor nyilván pocsékul fogjuk magunkat érezni utána. De az vajon min múlik, hogy erkölcsileg hogyan értékeljük a laza szexkalandokat?

Leginkább a pénzen. Pontosabban azon, hogy egy nő a saját lábán áll-e vagy egy férfi tartja el. Egy friss kutatás alapján (a kort, vallást és politikai viszonyulást is figyelembe véve) úgy tűnik, a hagyományos férfi-női szerepeket előnyben részesítő emberek azok, akik a leginkább negatívan állnak hozzá az egyéjszakás kalandokhoz. Tehát morálisan kevésbé fogják elfogadni az alkalmi szexet azok, akik szerint a férfi feladata az anyagi biztonság megteremtése, a nőé pedig a gyerekek és az otthon ellátása.

Ez egyébként evolúciós szempontból érthető is: a hagyományos modellben mindkét fél rengeteget invesztál a kapcsolatba, a felek erősen függnek egymástól, így a másik elvesztésével komoly kalamajka keletkezik az utódok felnevelése terén is. Evolúciós szempontból tehát ez az elképzelés helytálló, bár a mai, modern körülmények között a magyarázat sántít. A kutatók szerint azonban a környezetünk sokkal gyorsabban változott az elmúlt században, minthogy érzelmileg, pszichésen alkalmazkodni tudjunk hozzá. Eszerint az értékrendszerünk, a morális ítéleteink ebben az esetben idejétmúlt csökevények. Ez persze csak egy lehetséges magyarázat, a kutatók okoskodása a témában, mindenesetre agyalni lehet rajta. 

Az viszont biztos, hogy a nők általában is jobban elítélték az alkalmi kalandokat, mint a férfiak, aminek szintén megvan az evolúciós oka. Ők ugyanis sokkal többet veszthetnek azon, ha a férfi rájön: anélkül is simán szexhez lehet jutni, hogy az ember olyan sokat feccölne egy viszonyba. 

Köszi mindent, The Atlantic !

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.