Agykutatók bizonyították be, hogy a tanulást követő alvás tényleg elemi változásokat idéz elő az agyban. Legalábbis az egerekében.
A vizsga előtti nap már csak ismételni érdemes. Aztán ráaludni. Meg az sem árt, ha az ember a párna alá teszi a könyvét, akkor éjszaka a fejébe száll a tudás, ugye. Rengeteg ilyen, és ehhez hasonló jótanácsot kap az ember vizsgaidőszak alatt, de a lényege mindnek ugyanaz: a tanulás utáni alvás segíti az információk megmaradását. Ha tehát tanulás után alszunk, jobban fogjuk tudni az anyagot. De vajon miért? New York-i kutatók épp erre keresték a választ.
És úgy tűnik, hogy meg is találták, bár egyelőre még csak az egereknél. A Science című lapban megjelent tanulmány szerint a tanulást követő éjszaka az idegsejtekben mérhető változások történnek, pontosabban a neuronok dendrit nevű kis nyúlványai nőnek. A dendriteknek egyébként számos szerepet tulajdonítanak, köztük azt, hogy a szomszédos idegsejtektől begyűjtik, majd továbbadják az információt.
„Régóta tudjuk, hogy az alvás fontos szerepet tölt be a tanulásban és az emlékezetben. Ha nem alszunk jól, nem tanulunk jól" – mondta Wen-Biao Gan agykutátással foglalkozó profeszor a Science Daily-nek. „Hogy milyen fiziológiai folyamat felelős ezért a jelenségért? Kísérletünkből az derül ki, hogy az alvás segíti az idegsejtek kis nyúlványait abban, hogy újabb, fontos összeköttetéseket alakítsanak ki, ezek az összeköttetések pedig pozitívan hatnak a hosszú távú memóriára. Kiderült egyébként az is, hogy a különböző típusú tanulási folyamatok eltérően hatnak az idegsejt különböző nyúlványaira, vagyis feltételezhetjük, hogy a tanulás specifikus strukturális változásokat hoz létre az agyban."
A professzor és kollégái erre úgy jöttek rá, hogy különböző feladatokat tanítottak az agyukban fluoreszkáló fehérjével rohangáló egereknek, majd egy részüket hagyták, a többieket pedig nem hagyták aludni, és közben egy speciális mikroszkóppal pásztázták a koponyájukat. Jó móka lehetett.
