Ezért hisz el minden baromságot, amit olvas

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha nem koncentrál eléggé vagy nem ért a témához, könnyebben elhiszi azt is, ami nem igaz. Pedig a kritikus szemlélet könnyen elsajátítható.

Sikeres volt a génterápia Alzheimer ellen. Ha hobbija van, a munkában is jobban teljesítAz anyatejtől kevesebb lesz a gyulladás. A férfiak arcán látszik az IQ, a nőkén nem – csak néhány cím az elmúlt havi tudományos-hírtermésből, és mind egy-egy friss kutatás eredményeire hivatkozik. De vajon honnan tudjuk, hogy igazak-e ezek az eredmények? Hisz ön ezeknek egyáltalán? 

Készséggel elhisszük, ami le van írva

Nem vagyunk racionális lények. A döntéseinkben legalábbis semmiképp. Számos olyan stratégiát alkalmazunk ugyanis, ami megkönnyíti a világból áradó töméntelen mennyiségű információ feldolgozását, és ezek az egyszerűsítések sajnos a racionalitás ellen hatnak. Így vagyunk azokkal a dolgokkal is, amiket hallunk és olvasunk. Szeretjük azt hinni, hogy az emberek igazat mondanak, ahogy nehezen változtatjuk meg a hiedelmeinket is (még akkor is, ha ezek ellen számos bizonyíték áll rendelkezésre). Ráadásul igyekszünk úgy szűrni az információkat, hogy az előzetes elvárásainknak, elképzeléseinknek megfeleljenek

Az tehát biztos, hogy a könnyebb élet (pontosabban az egyáltalán élhető élet) érdekében torzítjuk az olvasott információkat, de vajon képesek vagyunk-e egyáltalán anélkül megérteni állításokat, hogy hinnénk bennük? Igen, bár csak a megfelelő feltételek között. Úgy tűnik, hogyha az emberek csak az olvasottakra koncentrálnak, ha van idejük végiggondolni azt, akkor alaposabban feldolgozzák, és képesek figyelmen kívül hagyni az irreleváns, hazug információkat. Ha azonban meg kell osztani a figyelmüket vagy nyomás alatt állnak, akkor mindegy, mit olvasnak, elhiszik. Ön például mennyire koncentráltan szokott híreket olvasni? Na, ugye. 

Azért kritikusnak lenni ér

Alapból tehát szeretjük elhinni a leírtakat, különösen, ha igazából nem értünk a témához és a forrást (akár az oldalt, újságot, az újságírót, a szakértőt) hitelesnek tartjuk. (Nem véletlenül reklámozzák a forradalmi fogyasztótablettákat orvosnak tűnő arcok.) Minél jobban értünk azonban egy-egy területhez (vagy minél inkább hisszük, hogy értünk hozzá), annál inkább hajlunk arra, hogy megkérdőjelezzük a szakértők véleményét is. Ezért van az, hogy a gasztro- és gyerekügyi cikkek általában a legártatlanabb helyzetben is képesek kihozni az állatot a kommentelőkből. 

A tőlünk távol eső tudományterületekről szóló hírek esetén tehát nem vagyunk különösebben kritikusak, amivel nincs is gond, mindenhez nem érthetünk. Van viszont néhány kutatásmódszertani alapvetés, amit jó ismerni, függetlenül attól, hogy épp a rák ellenszeréről vagy a nők orgazmuskészségéről olvasunk. Arra például érdemes figyelni, hogy a cikkben idézett vizsgálatot állatokon vagy embereken végezték-e. Az előbbi esetben ugyanis a saját életünkre nézve túl sok következtetést nem vonhatunk le. Különösen úgy nem, hogy nemrég kiderült: az elmúlt száz év kísérleti egereken végzett vizsgálatai erősen torzítottak lehetnek, az egerek ugyanis megzavarodnak a férfiak szagától. Persze az sem mindegy, hogy egy vizsgálatban hányan vettek részt vagy milyen módszert alkalmaztak az adatgyűjtésre.  

Az egészségügyben például létezik egy Jadad skálának nevezett rendszer, ami a tudományos bizonyítékok erejét pontozza. A skála szerint a leghitelesebb eredmények a magas minőségű metaanalízisekből (számos, ugyanazon a területen végzett vizsgálat eredményeinek áttekintése), szisztematikus irodalmi áttekintésből vagy több randomizált kontrollált klinikai vizsgálatból származnak. Legutóbbi esetében a körülményeket a kísérletvezetők tartják kontroll alatt, az embereket véletlenszerűen osztják csoportokba, még a kísérletvezető sem tudja, hogy ki melyik csoportban van. Egy vizsgálati eredmény tehát annál inkább hihető, minél alaposabban megtervezett és végrehajtott a kísérlet maga, minél többen vettek benne részt, és minél biztosabb az, hogy a kapott összefüggéseket nem lehet kísérleten kívüli tényezővel magyarázni, és az eredményei általánosíthatóak a valós világra. 

Sokszor azonban hiába lenne klassz, nem lehetséges ilyen kontrollált vizsgálatokat végezni. Ott van például a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata. Egyetlen orvos sem állt neki, hogy a véletlenszerűen két csoportra osztott emberek egyik felének 30 éven át napi egy doboz cigit tömjön a szájába, miközben minden más olyan dolgot kizár az életükből, ami a tüdőrák kialakulásáért felelős lehet. Ez nyilván nem megvalósítható. Viszont statisztikák tucatjai mutatták ki, hogy a tüdőrákban szenvedők milyen arányban dohányoznak az átlag népességhez képest. Kiderült, hogy magasabban. Az ok-okozati összefüggést tehát konkrétan senki sem bizonyította, de annyi vizsgálat mutatott ki együttjárást a két jelenség között, hogy ma már tényként kezeljük: a cigi hajlamosít a tüdőrákra. Amikor azonban nincs ennyi adat a háttérben, a korrelációs vizsgálatok eredményeiből elég fura hírek keletkeznek. Például olyanok, hogy a depressziósokba harapnak a macskák.

Persze ahhoz, hogy tájékozódjunk egy tudományos hír mögötti módszerről, ki kell túrnunk az eredeti vizsgálatot. Erre pedig nyilván ritkán van idő. Már az is csoda, ha egyáltalán arra időt szánt, hogy egészen eddig elolvassa ezt a cikket. Mindenesetre ha biztosra akar menni egy tudományos cikknél, keressen egy hitelesnek tűnő forrást, olvassa koncentráltan, hogy kibukjanak az ellentmondások, és ha ez megtörténik, és van rá ideje, nézze meg, mennyire megbízható az eredeti vizsgálat. Ha meg nincs, egyszerűen higgyen abban, ami le van írva. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Új módszer segíthet a rettegett rákfajta ellen: áttörés az onkológiában

A hasnyálmirigyrákot az orvostudomány ma is az egyik legagresszívebb és legveszélyesebb daganattípusnak tartja. Mivel a betegség rendkívül hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, a legtöbb esetben már csak előrehaladott, áttétes stádiumban fedezik fel, amikor a túlélési esélyek drasztikusan lecsökkennek. A statisztikák ijesztőek: a 2015 és 2021 között áttétes hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált páciensek mintegy 97 százaléka öt éven belül meghalt. Most azonban egy vadonatúj, célzott daganatellenes gyógyszer, a daraxonrazib áttörést hozhat a rákgyógyításban, és új reményt adhat a betegeknek.

Testem

Ez az egyik legjobb stresszoldó kamaszoknak: a drámapedagógia előnyei

A kamaszkor önmagában is egy érzelmi hullámvasút, amit a mai diákok esetében az iskolai elvárások, a teljesítménykényszer és a közösségi média állandó nyomása csak tovább fokoz. Szülőként és pedagógusként is örök kérdés, hogyan lehetne segíteni a tinédzsereknek a feszültség levezetésében és a lelki egyensúly megtalálásában. A válasz meglepő módon nem a legújabb pszichológiai applikációkban, hanem az iskolai osztálytermekben rejlik. Kutatások bizonyítják, hogy a drámapedagógia az egyik leghatékonyabb, mégis méltatlanul mellőzött eszköz a kamaszkori stressz kezelésére és a mentális egészség megőrzésére.

Testem

A hibátlan tojás is súlyos fertőzést okozhat: rejtett veszélyre figyelmeztetnek a szakemberek

Egy ép, tiszta és teljesen szagtalan tojásról a legtöbben automatikusan azt gondoljuk, hogy biztonságosan elfogyasztható. Elvégre a nagymamáinktól is azt tanultuk: ha nem büdös és nem repedt a héja, mehet a rántottába. A laboratóriumi tapasztalatok és a legfrissebb európai adatok azonban egészen mást mutatnak. A tojás romlását és fertőzöttségét ugyanis korántsem csak a szemmel látható hibák jelzik. Létezik egy rejtett mechanizmus, amely miatt még a legszebbnek tűnő darabok is súlyos élelmiszer-mérgezést, leggyakrabban szalmonellafertőzést okozhatnak.

Testem

Meglepő oka is lehet a magas vérnyomásnak: ez a fehérköpeny-szindróma

Ismerős az az érzés, amikor belépsz az orvosi rendelőbe, és bár teljesen jól vagy, a nővér mégis horrorisztikus számokat mér a vérnyomásmérővel? Lehet, hogy nem is vagy valódi hipertóniás, csupán a „fehérköpeny-szindróma” áldozata. Ez a jelenség rengeteg embert érint, és bár sokan hajlamosak legyinteni rá, a háttérben meghúzódó stressz és a pontos diagnózis hiánya komoly egészségügyi kockázatokat rejthet. De mit jelent ez pontosan, és hogyan lehet kiszűrni, hogy valódi betegségről vagy csak pillanatnyi izgalomról van-e szó?

Testem

Ezek voltak a történelem legundorítóbb diétái

Tévedés azt gondolni, hogy a diétázásban a mai kor emberének találékonysága verhetetlen. A történelem folyamán szép számmal voltak olyan igazán különös elképzelések, amelyeket most már igencsak gusztustalannak tartunk.

Szülőség

Így fesztiválozunk gyerekkel – 3 tipp, ami tényleg működik

A gyerekek előtti időszakban sok szülő életének volt része a fesztiválozás – az első kisgyerekes években azonban eszükbe sem jut így bulizni, utána pedig kényes a kérdés: mikor merhetnek gyerekkel nekivágni, és hogyan? Az utóbbi kérdésben ad tippeket fenti videónk.

Offline

Villámkvíz: Darnyi, Egerszegi – tudod, miben nyertek?

Sok nemzetközi sporteseményen derült már ki, hogy Magyarország sikeres a vizes sportokban, és a magyar sportcsillagok között több olimpikon úszót is találhatunk. Az úszók azonban nem minden úszásnemben kiemelkedőek – a legtöbb esetben megvan a „saját számuk”. Kitalálod, hogy melyik ez?

Önidő

Csak rólad és kutyádról szól: rengeteg ajándék vár az első Mancspartyn

Gyakran érzed úgy, hogy a hétvégi programok megtervezése kész logisztikai rémálom, mert a legtöbb helyre nem viheted magaddal a négylábú kedvencedet? Szerencsére van egy szuper hírünk: végre közeledik egy olyan nap, ahol nemcsak szívesen látják a kutyádat, de egyenesen ő lesz a középpontban. Július 18-án, szombaton jókedvtől és vidám csaholástól lesz hangos az ETELE Plaza, ahol a GLAMOUR és a We love Dogz magazin közösen rendezi meg az első Mancspartyt. Ez a nap teljes egészében rólatok, gazdikról és leghűségesebb négylábú társaitokról szól majd.

Testem

Káros vagy normális? Ezért alszik délig a kamasz gyerek

Amint beköszönt a nyári szünet, szinte minden család otthonában menetrend szerint robban ki ugyanaz a konfliktus. A kamasz gyermek az éjszaka közepéig a szobájában kuksol, pörgeti a telefont, chatel a barátaival, másnap pedig – a szülők legnagyobb bosszúságára – egészen délig ki sem robbantható az ágyból. A felnőttek magyarázata többnyire gyors és kíméletlen: a gyerek fegyelmezetlen, képernyőfüggő, és teljesen szétesett a napirendje. Egy frissen megjelent tanulmány azonban alaposan megcáfolja ezt a képet, és bebizonyítja, hogy a szünidei „lustálkodás” valójában a szervezet legtermészetesebb biológiai igénye.

Édes otthon

Így nem pusztulnak el a szobanövényeid, amíg nyaralsz

A nyaralásra felkészíteni a lakást nem olyan nehéz, de a szobanövényekkel könnyen meggyűlhet a bajod. Egy kéthetes utazást a legtöbb cserepes növény nem élne túl víz nélkül, de akkor is van megoldás az öntözésre, ha nincs kit megkérni arra, hogy segítsen.