Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kutatók szerint a túlélés szempontjából fontos, hogy felismerjük a népszerű embereket.
Függetlenül attól, hogy milyen közösségben vagyunk, általában hamar ráérzünk arra, kik a legnépszerűbbek az adott társaságban. A tudósok eddig keresték a választ arra, hogy milyen mechanizmus alapján ismeri fel az agyunk a népszerű embereket, míg most egy friss kutatásból kiderült: ha nem is tudatosan, de bizony érdekből szúrjuk ki őket. Ez a képesség ugyanis kiemelten fontos a túlélésünk szempontjából, amikor bajban vagyunk, és szövetségesre vagy segítségre szorulunk – magyarázta Kevin Ochsner, a Columbia Egyetem munkatársa a Science Daily cikkében.
Diákszövetkezetek tagjait vizsgálták
Ochsner és kollégái a kísérlet során különböző diákszervezetekből hívtak önkénteseket, akiket aztán a laboratóriumban arra kértek: jelöljék meg, hogy mennyire kedvelik egymást. Ezután a kutatók matematikai módszerekkel meghatározták, hogy az egyes szervezeteken belül ki a legnépszerűbb.
Néhány héttel később visszahívták az alanyokat, majd funkcionális MRI vizsgálatnak vetették alá őket, miközben emberi arcokról készült fotókat mutattak nekik. A résztvevőknek arra a kérdésre kellett felelniük, hogy a képeken látható személyek az ő szervezetük tagjai-e vagy sem. A kutatók kontrollként számítógépes programmal létrehozott, nem létező arcokat is rejtettek a képek közé. A vizsgálat során MRI segítségével azt figyelték, hogyan reagál az agyuk azokra az emberekre, akiket korábban népszerűnek választottak az adott csoporton belül. Ennek érdekében minden más faktort, így a vonzerőt is igyekeztek kizárni.
Ha másoknak megéri, nekem is jó lesz
A kutatók minden egyes csoport esetén ugyanazt az eredményt kapták. Az agyi folyamatok két kulcsfontosságú területen aktivizálódtak: az egyik az érzelmi értékelésért, a másik pedig a szociális viselkedésért felelős rész, amely azt is szabályozza, mit gondolunk mások érzéseiről és szándékairól. Az, hogy ezeknek a területeknek az aktivitása megemelkedik egy másik, népszerű ember látványának hatására, két korábbi, mások társadalmi pozíciójának felmérésére vonatkozó feltételezést is alátámaszt.
Az egyik elmélet szerint ha személyesen nem is kedvelünk valakit, a csoport más tagjaival való kapcsolatai alapján felismerjük a népszerűségét, és megjegyezzük, hogy hasznunkra válhat, ha jóban vagyunk vele. Ez magyarázhatja, miért reagál a jutalmazásért felelős agyterület a népszerű emberek látványára – hát azért, mert már előrevetítjük a velük való kapcsolat előnyeit. A másik feltételezés szerint ahhoz, hogy egy csoporton belül működőképesek legyünk, segítséget kérhessünk vagy szövetségeket alakítsunk ki, fel kell tudnunk mérni az emberek – különösen a magas pozíciókban lévők – szellemi állapotát, gondolatait.
Népszerű a népszerűre bukik
„Azt tapasztaltuk, hogy a folyamat már az arcok gyors felvillanásánál is beindul" – magyarázta a kutatásvezető. „Az érzelmi értékelési rendszer a főszereplő a közkedvelt emberek beazonosításában. A bezonosítás után ez a rendszer továbbítja az információt a szociális viselkedésért felelős területre azzal, hogy az illetővel gyümölcsöző lehet a kapcsolattartás. Ez aztán arra ösztönöz bennünket, hogy a népszerű ember gondolataival, szándékaival és érzéseivel foglalkozzunk.”
Az is kiderült, hogy minél népszerűbb valaki az adott csoportban, ezek az agyterületek annál erőteljesebben reagálnak egy másik népszerű ember láttán. Ez arra utal, hogy a népszerű emberek tökéletesen ráéreznek, mások mennyire kedveltek, és ehhez mérten alakítják a viselkedésüket.
Az eredmények később akár abban is segíthetnek, hogy könnyebben visszaemeljék a közösségekbe a társadalmi csoportok peremére szorult embereket, és hasznukat vehetik a kutatók olyan betegségeknél is (például az autizmusnál), ahol zavar keletkezik a szociális helyzetet felmérő funkciókban.
És az ön ötleteit megveszik?
A Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Emily Falk és kollégái felfedezték, hogy ugyanezeken az agyterületeken – pontosabban ezek aktivitásán – múlik az is, hogy mennyire sikeresen tudjuk eladni ötleteinket másoknak, és ezek milyen könnyen terjednek majd egy adott közösségben.
A kutatócsoport először a Facebook segítségével feltérképezte az emberek pozícióját a közösségi hálón belül, majd alanyaikat funkcionális MRI vizsgálatoknak vetették alá. Azoknál az egyéneknél, akiknek több lehetőségük volt az információk terjesztésére különböző csoportok között, nagyobb agyi aktivitást tapasztaltak azon a területen, amely más emberek szellemi tevékenységének felméréséért felelős. A terület fokozott működése valószínűleg abban segíti őket, hogy megfelelőbb válaszokat adjanak a közösségi ingerekre.
„Az emberek sokszor saját preferenciáik alapján döntik el, hogy mit osztanak meg egymással, ám igazából szociális viselkedésre vagyunk programozva, és a közösségi hálózatok előrevetíthetik, milyen ötletek kapnak kedvező fogadtatást. Azok az emberek pedig, akik nagyobb aktivitást mutatnak ezeken a hálózatokon belül, végül nagyobb sikerrel győznek meg másokat saját elképzeléseikről."
A kutatók azt remélik, hogy az új információk birtokában a jövőben hatékonyabb egészségügyi kampányokat készíthetnek például az elhízás vagy a dohányzás megelőzésére és/vagy visszaszorítására.
