A hiperaktivitás után itt a lomha kognitív tempó. A betegség (ha tényleg létezik) több millió gyereket érinthet.
Lomha kognitív tempónak nevezték el a kutatók azt a figyelemzavaros kórképet, ami a feltételezések szerint letargiával, álmodozással és lassú mentális feldolgozással jár együtt. A tünetegyüttest hivatalosan még nem minősítették betegséggé, de a szakemberek erősen hisznek a létezésében. Ha bebizonyítják, hogy létezik, több millió gyerek menekülhet meg a félrediagnosztizálás veszélyétől.
Az ADHD-tól a lomha kognitív tempóig
A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, azaz az ADHD az egyik leggyakrabban diagnosztizált pszichiátriai zavar a gyerekeknél. (A betegség pontos kritériumairól itt olvashat.) Bár Magyarországon sajnos nem állnak rendelkezésre adatok, a becslések szerint a zavar a gyerekek 3-9 százalékát érintheti a nyugati világban. Ráadásul minden évben egyre több gyereknél diagnosztizálják.
A betegségnek több változata létezik, így a diagnosztikai kritériumok köre is széles, számos gyerek tüneteit még így is nehéz beletuszkolni egy-egy kategóriába. Nem véletlen, hogy a pszichológusok és orvosok igyekeznek az ADHD-n túl egyéb, alternatív magyarázatokat keresni arra, mi állhat a figyelemzavaros gyerekek viselkedésének hátterében. Erre a jelenségre az egyik lehetséges válasz az, hogy az ADHD-nál jóval több, eddig egyelőre azonosítatlan figyelemzavar létezik. Ilyen lehet például a lomha kognitív tempó. Már amennyiben tényleg van ilyen betegség.
Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy tünetegyüttest valóban betegségnek minősítsenek, szükség van érvényes kutatásokra és egyetértésre a betegség pontos tüneteit illetően. A lomha kognitív tempó esetében ezek közül még egyik sincs meg.
A New York Times cikke alapján azonban úgy tűnik, hogy a betegség létezésében erősen hisznek a szakértők, és a feltételezések szerint a letargiával, álmodozással, lassú mentális feldolgozással együtt járó kórkép az Egyesült Államokban körülbelül kétmillió gyereket érinthet. Ha a Keith McBurnett pszichiáter professzor nevéhez köthető lomha kognitív tempóról sikerülne bebizonyítani, hogy valóban létezik, akkor több millió gyerek menekülhetne meg a félrediagnosztizálás, félrekezelés és a félregyógyszerezés veszélyétől. Erre azonban valószínűleg még éveket kell várni.
