Azt hitte, felismeri a hazugságot?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kutatások szerint közel sem olyan árulkodóak a non-verbális jelek, mint gondoltuk. Azaz egyáltalán nem könnyű rájönni, ha át akarnak vágni minket.

Egy árulkodó pillantás, egy jellemző testtartás vagy egy alig láthatóan lebiggyesztett száj, és máris úgy érezzük, partnerünk nyitott könyv, ismerjük az érzéseit, a gondolatait, minden mozdulatát. Bár a non-verbális kommunikáció valóban sokat elárulhat rólunk, talán nincs benne annyi potenciál, mint gondoltuk, legalábbis a Psychology Today cikke szerint.

A hazug emberek pusztán testbeszéd alapján történő tettenérése egyfajta kulturális mítosz, ám tudományos felmérések nem támasztják alá. Ha non-verbális viselkedés alapján akarjuk megítélni, hogy a másik épp őszinte vagy becsap minket, valószínűleg csalódni fogunk. Ezek a jelek ugyanis a legtöbbször nemcsak gyengék, hanem megbízhatatlanok is.

A pszichológus Bella M. DePaulo kollégáival együtt készített tanulmányában 206 kutatás eredményét összesítette. Ez alapján arra jutott: az eredmények legkevésbé sem igazolják, hogy az emberek képesek felismerni a hazugságot verbális, illetve non-verbális jelek alapján. „Átlagosan 54 százalékban ismerték fel, mikor hazudnak nekik, míg ez az arány 50 százalék volt, amikor csak találgattak" – összegzi tapasztalatait. Az eredmény még ennél is rosszabb volt, amikor pusztán a testbeszédra hagyatkozhattak.

Milliárdos kiképzés, de minek?

A testbeszédet nemcsak hétköznapi, de kormányzati szinten is túlértékelik, írja cikkében a The New York Times. Az USA Közlekedésbiztonsági Hivatala közel 1 milliárd dollárt (223 milliárd forintot) költött az elmúlt években reptéri biztonsági emberek kiképzésére, hogy a várakozó utasok mimikát és gesztusait elemezve képesek legyenek kiszűrni a potenciális terroristákat. A jelentkezőket arra képezték ki, hogy speciálisan a hazugsággal összefüggésbe hozott jeleket figyeljék, mint amilyenek például az ideges mozdulatok vagy jellegzetes felfelé nézés.

Na de a non-verbális kommunikációra irányuló kutatások eredményeit figyelembe véve volt értelme a programnak? Nem fölösleges pénzkidobás volt az egész? – veti fel a kérdést a cikk szerzője, mint aztán kiderül, jogosan. A kormányzat ugyanis tavaly felülvizsgálta a programot, és jelentősen visszafogta a támogatást, mivel semmilyen konkrét eredmény nem támasztotta alá annak hatékonyságát.

A kutatások lehangolóak

Természetesen vannak olyan jelek, amelyek utalhatnak, sőt, sok esetben valóban utalnak a hazugságra, ám ennek ellenére a kutatási eredmények nem támasztják alá, hogy pusztán testbeszédük alapján ki lehet szúrni a csalókat. „Amikor találtunk egy konkrét viselkedést, ami kapcsolható a hazugsághoz – például hogy a hazug emberek idegesebbnek tűnnek, mint azok, akik igazat mondanak – akkor elkönyveltük, hogy az idegesség a hazugság jele. Minden kutatás, amely erre a viselkedésre irányult, azt mutatta, hogy a hazug emberek átlagban idegesebbnek tűntek. Ám van egy csavar. Nem minden ember tűnik idegesnek, amikor hazudik, és nem minden kutatás vezetett arra, hogy a hazug emberek idegesebbek az őszintéknél. És ez minden egyes non-verbális jelre igaz” – mondja DePaulo.

Téves meggyőződések

Számos cikk és elmélet született már arról, milyen jelei vannak a hazugságnak, és ezek általában abból indulnak ki, hogy az emberek azért nem képesek kiszúrni, ha becsapják őket, mert nem tudják, mire figyeljenek. Ha feltesszük a kérdést, hogy honnan lehet tudni, ha valaki hazudik, a válaszok a legtöbbször sztereotipak, ám tévesek. Például az emberek nagy része meg van arról győződve, hogy az, aki hazudik, nem néz a szemünkbe vagy állandóan mozgolódik, ám a kutatások szerint ezek nem túl hasznos indikátorok.

Csak azt lehet felmérni, hogyan ítélkezünk

A témában számtalan felmérés készült, az egyik bevett módszer például az, amikor az alanyoknak videókat mutatnak különböző emberekről, akik hazudnak vagy igazat mondanak, majd az őszinteségükről alkotott véleményüket rögzítik. Aztán összevetik az eredményeket. Például, hogy a sokat mosolygó embereket inkább hazugnak, vagy inkább őszintének tartották a felmérés résztvevői. Ám ezek a kísérletek inkább azt mutatják meg, hogy milyen viselkedéseket ítélnek meg az emberek az átvágás jeleként, és nem azt, hogy valójában milyen jelek utalnak hazugságra.

Az emberek szerint hazudik, aki...

- zavaros, logikátlan, vagy egyéb módon érthetetlen történetet ad elő

- úgy tűnik, érzelmileg nem érintett abban, amit mond

- nem elég lényegre törő

- túl sok részletet mond el

- bizonyos témákat kikerül

- feszültnek látszik

- nem túl barátságos vagy közreműködő

- kellemetlen arckifejezése van

bh
bh
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.