5 dolog, ami miatt szívás e-mailezni :/

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Rá lehet szokni, rengeteg időt vesz el és még rossz fejek is vagyunk e-mailben. Ráadásul minden második ember a vécén ülve válaszol.

Már a felvetés is hülyeség, miért volna szívás bármilyen szinten? Az e-mail klassz, népszerű, hatékony, nem véletlen, hogy épp ez az első lecke minden valamirevaló netfelhasználói kurzuson. Az elmúlt ötven év alatt azonban a pszichológusoknak csak sikerült feltárni az e-mailezés sötét oldalát is. Köszönet a Psy Blognak az összefoglalóért.

Fotó: Peter Widmann

1. Rá lehet szokni :(

És persze rá is szokunk. Mivel soha nem tudhatjuk, mikor érkezik valami érdekes, izgalmas, fontos levél (különösen, ha a munkánk során is sokat e-mailezünk), rendszeresen csekkoljuk a leveleinket. Sokkal többször, mint kellene. 

Egy 2010-es felmérés szerint az emberek negyede nem bír ki három napnál többet e-mailezés nélkül, 60 százalékuk nyaralás közben sem tud leszakadni a netről, és több mint az emberek fele néz rá leveleire a vécén ülve. Ráadásul egyáltalán nem vagyunk tudatában annak, hogy naponta pontosan hányszor állunk neki e-maileket olvasni. Egy biztos: többször, mint hinnénk. 

2. Rengeteg időt vesz el :-O

A pszichológusok szerint az emberek átlagosan a munkanapjuk 23 százalékát töltik e-mailezéssel. Majdnem a munkanap negyedét. Alaphangon 2 órát. Persze ebben az is benne van, hogy az e-maileket nemcsak kommunikációra, de munkaszervezésre is használjuk, azaz a leveleinken követjük végig, hogy hol tartunk a feladatokkal. Meg az is, hogy levelezni is a munkánk része. 

3. Kizökkent :@

A munkahelyi levelezési szokások tanulmányozása során kiderült, hogy a levelek 85 százalékára két percen belül reagálunk. Az aktuális feladatunkat tehát simán félbehagyjuk egy e-mail kedvéért, és a kutatások szerint a választ követően még minimum egy percig a levelezésen kattogunk. Nem túl hatékony munkamódszer. 

Fotó: John Lund

4. Érzelemkifejezésre alkalmatlan :'(

Úgy gondoljuk, hatékonyan kommunikálunk e-mailben, hogy érti a másik, ha viccelünk, hogy a szarkazmus egyértelműen átmegy. Hát nem. Legalábbis az esetek ötödében nem. Sajnos ugyanis az érzelmeket legjobban a testbeszéden keresztül értelmezzük, ennek hiányát pedig még az emotikonok sem pótolják. 

5. Rossz fejek vagyunk e-mailben :$

Negatívabban állunk a kollégáinkhoz, és kevésbé vagyunk motiváltak az együttműködésre, ha nem személyesen, hanem e-mailben kommunikálunk. Tárgyalni, egyezkedni tehát e-mailen keresztül rosszabb. E-mailben ráadásul 50 százalékkal többet is hazudunk, mintha ugyanazt kézzel írtuk volna le. És még csak nem is bánjunk. 

Jeremy Dean pszichológus szerint tehát a tanulság az, hogy e-mailezzünk kevesebbet, igyekezzünk lezárni egy-egy munkafázist, mielőtt levelekre válaszolnánk, legyünk írásban rövidek és tömörek, és igyekezzünk személyesen vagy telefonon keresztül is érintkezni a munkatársainkkal. Sokszor jön jól a személyesebb kapcsolat. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.