Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ingerlékenység, félreértelmezett helyzetek, nagyobb térigény, és a bűz. Ezek is jellemzőek a szorongásra. De mit tudunk vele kezdeni?
Emlékszik rá, mit érzett, amikor a legutóbb kivágódott ön elé egy autó? Amikor a gyerek gőgicsélve a konnektor felé nyúlt? Amikor az a hatalmas schnauzer morogva a kerítésnek ugrott? A szíve kalapált, a gyomra összeugrott, izzadni kezdett, az izmai megfeszültek és kapkodni kezdte a levegőt. Percek kellettek hozzá, hogy megnyugodjon. Ezek a félelem velejárói, azé az érzésé, ami mindannyiunkban természetszerűleg felbukkan, ha a jóllétünket, a testi épségünket valami konkrét veszély fenyegeti. De mi volt akkor, amikor az orvosi leletekre várt, amikor egy hónapon át sakkozott a számlákkal, vagy amikor azon remegett, hogy mikor böki már ki végre a párja, mit is akar ettől a kapcsolattól? A testi tünetek egészen hasonlóak lehettek, de felszabadító nyugalom – ha egyáltalán – csak idővel jött el. Ön szorongott. Mind szoktunk.
A stressz az életünk elkerülhetetlen velejárója, és az, hogy hogyan küzdünk meg vele, leginkább a helyzet kiértékelésétől függ. Attól, ahogyan az egyén a saját lehetőségeit, képességeit, erejét látja. Minél biztosabb abban, hogy meg tud oldani egy szituációt, annál kevesebb lelki gyötrelemmel, annál kevesebb szorongással reagál a stressz forrására. Mindannyian különbözünk abban, mennyire intenzíven éljük meg a szorongást, és abban is, hogy milyen helyzetek képesek ezt kiváltani belőlünk. Vannak, akik leginkább konkrét szituációktól szoronganak, és akadnak, akiknek a szorongás a hétköznapjaik része, személyiségük egyik jellemző vonása. Ezt részben a genetika, részben a nevelés és az élet során szerzett tapasztalatok befolyásolják. Az a gyerek például, akit a szülők nyíltan kritizálnak, akinek gyakran vonják kétségbe képességeit, akit hidegen és távolságtartóan kezelnek, valószínűbben válik szorongó felnőtté. Ahogy jellemző a szorongás arra is, aki erőszakos vagy katasztrófa sújtotta környezetben élt. Persze ezeken túl a szorongásnak még ezer oka lehet. A hatása viszont mindenkinél hasonló.
Feszültség, egyensúlyvesztés és a büdös világ
A szorongás során a szimpatikus idegrendszerünk aktiválódik, hormonális változások indulnak be a szervezetünkben, és a felsorolt testi tüneteken túl számos érzelmi változást is kivált belőlünk. Ezek miatt leszünk feszültek, ingerlékenyek, emiatt csökken a koncentrációs képességünk, romlik a memóriánk, és ha intenzív a szorongás, a teljesítményünk is hanyatlásnak indulhat. Ezt mindenki tapasztalhatta, aki izgult már túl egy randit vagy egy állásinterjút. Vannak azonban a szorongásnak olyan tünetei is, amik csak keveseknek tűnnek fel. Leginkább csak a pszichológusoknak, már, ha mérik őket. Szerencsére a PsyBlog egy remek posztban összegyűjtötte a legmeglepőbb kutatási eredményeket.
Ha szorongunk, akkor az egyébként teljesen természetes, hétköznapi szagokat is kellemetlenebbnek éljük meg, vagyis szorongva a világ is büdösebb. Egyébként minél jobban szorong valaki, annál ügyesebben tud különbségeket tenni a rossz szagok között. Mintha a környezetünk bűze nem lenne elég, a térigényünk is megnő, azaz sokkal nehezebben viseljük, ha valaki túl közel jön hozzánk, ahogy nehezebben tartjuk meg az egyensúlyunkat is. (Akadnak olyan terápiás próbálkozások, amik épp az egyensúly javításával próbálják csökkenteni a szorongást.) A szorongó ember a másik érzelmeinek megítélésében is rosszabb, így sokszor értelmez félre helyzeteket, egyszerűen azért, mert elhamarkodott következtetéseket von le a másik nem verbális jelzéseiből. Részben ez magyarázza, hogy a sokat szorongó emberek miért élnek meg gyakrabban konfliktusokat a párkapcsolataikban.
Mit kezdjünk a szorongással?
A tartós szorongás számos testi és lelki betegség alapját képzi, súlyos esetben tehát mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérni. Azért szerencsére a terápián és a gyógyszeres kezelésen túl van néhány egyszerű, de hatékony trükk a szorongás csökkentésére.
1. Nyugodt, koncentrált légzés
Csukja be a szemét, vegyen egy mély levegőt, fújja ki lassan. Oké, most újra. Ha szánunk néhány percet arra, hogy a testünkre, a légzésünkre fordítsuk a figyelmünket, azzal a szorongás testi tüneteit, azaz a szapora szívverést, az izomfeszülést hatékonyan tudjuk csökkenteni. Mivel a testünk működése és az érzelmeink nem elválaszthatóak egymástól, így a testi tünetekkel a kellemetlen érzelmek is csökkenthetőek. Tartós megoldást persze nem hoz, de néha az átmeneti enyhülés is felemelő. És mennyivel jobb így vizsgázni menni.
2. Edzés
A kutatási eredmények szerint már húsz perc mozgás is hatékonyan csökkenti a szorongást. Legalábbis aktuálisan. Ha tartós eredményre vágyik, akkor érdemes rendszeresen edzeni, olyankor ugyanis minden stresszteli eseményt jobban viselünk. Meg különben is. Edzeni csodás.
3. Újraértelmezés
Úgy tűnik, minél jobban próbáljuk elnyomni a szorongást, annál rosszabb lesz. Sokkal jobban járunk hát, ha elfogadjuk a testi tüneteinket, de megpróbáljuk őket újracímkézni, például egyszerűen izgalomnak tekintjük, amit érzünk. Szorongás esetén ugyanis az ember a lehetséges fenyegetésekre, a negatív kimenetelre fókuszál, míg az izgalomhoz a pozitív érzések, a várakozás kapcsolódik. Mivel a testi tünetek a két érzelem esetén hasonlóak, nem olyan nehéz a fejünkben sem átfordítani az érzéseket. És bár furán hangzik, de kísérleti eredmények igazolják, hogy azok az emberek, akik nyilvános szereplés előtt többször, hangosan kimondják, hogy bizony izgulnak, magabiztosabban és jobban teljesítenek egyszerűen csak szorongó társaiknál.
4. Meditáció
Számos különböző klinikai vizsgálat áttekintése után a pszichológusok arra jutottak, hogy a rendszeresen végzett napi harminc perc meditáció is jól csökkenti a szorongást. A meditáció azonban nem azt jelenti, hogy csak mozdulatlanul csücsül és nem tesz semmit. A meditáció aktív agymunka a tudatosság fejlesztésére, ami figyelmet és összpontosítást igényel, ezt pedig a különböző meditációs irányzatok mind máshogy érik el.
5. Az élvezetek
A jó szex felszabadít és ellazít, és így van ez a finom ételekkel is. Nem véletlen, hogy annyiszor reagálunk falással a nehéz helyzetekre. Mielőtt azonban felmentést adna magának egy nehéz nap utáni zabálásrohamra, a kutatások szerint a szorongáscsökkentéshez már néhány falat is elég, nem kell, hogy lelásson a fagyis doboz aljára. A szexben viszont nem árt, ha eljut a végéig.
