Mire jó a lézeres szemműtét?

Háromrészes sorozatunkban – az egyes területek szakembereinek megkérdezésével – sorra vesszük a kontaktlencse, a szemüveg és a lézeres szemműtétek előnyeit és hátrányait, a legújabb innovációkat, és azt, hogy mi mennyibe kerül.

Már a kontaktlencsékkel foglalkozó cikkben is számos innovációról hallhattunk: kiderült, hogy a mai modern lencsék sokkal kíméletesebbek a szemhez, mint a 10-15 évvel ezelőtti változatok. Mégis, egyre többen döntenek úgy, hogy lencse helyett inkább a végleges megoldást, a lézeres műtétet választják.

Én magam is rászántam magamat egy ilyen műtétre négy évvel ezelőtt, és a mai napig úgy gondolom, életem egyik legjobb döntése volt. De emlékszem arra is, hogy vagy két éven át fontolgattam a dolgot, rengeteg félelmem volt, és a családtagok véleménye is megoszlott az ügyben, szóval nem volt egyszerű a döntés.

Ebben a cikkben Dr. Fodor Erzsébet, a Focus Medical Klinika szemész-főorvosa segített megválaszolni néhány olyan kérdést, amikre annak idején is jó lett volna tudni a választ.

Minden lézerklinika honlapján szerepel a műtéteket megelőző úgynevezett alkalmassági vizsgálat. Milyen problémák miatt fordulhat elő, hogy eltanácsolnak egy pácienst?

A leggyakoribb ok, hogy ha túl vékony a páciens szaruhártyája. Mivel a lézeres átalakítás a szaruhártyán történik, a műtét során azt tovább vékonyítjuk. Hogy valakinek mennyire vastag a szaruhártyája az egyéni adottság, és ritka esetekben előfordulhat, hogy túlságosan vékony – ilyenkor nem lehet műteni.

Az egyetemisták, főiskolások szeme sokszor 18 éves kor után is romlik

Szintén kizáró ok, ha van valamilyen más jellegű szembetegsége az illetőnek, például szürke- vagy zöldhályog. A lézeres korrekció csak egészséges szemen végezhető. Sokan jönnek hozzánk műtétre olyanok, akiknek a szeme már nem bírja a kontaktlencsét, és a szaruhártyájuk elkezdett ereződni a folytonos oxigénhiány miatt. (Ez a mai modernebb lencsék esetében ritkább.) Ez általában nem jelent gondot, csak nagyon ritka esetekben, amikor a probléma már nagyon súlyossá vált.

Hány éves kortól lehet elvégezni a műtétet?

Csak 18 éves kor után. Tulajdonképpen nem is annyira korhatár függvénye, azt kell megvárni, hogy egy-két éve már ne változzon a dioptria.Rövidlátóknál gyakori, hogy a főiskolás, egyetemista tanulóknak még tovább romlik a látása. Az előzetes állapotfelmérés során mindig az az első kérdésünk, hogy romlik-e még a látása a páciensnek.

Mi a különbség az IntraLASIK és a PRK között?

Ezzel a berendezéssel végzik az IntraLASIK műtéteket

A PRK az alapkezelés, amivel az egész lézeres látáskorrekció története kezdődött. A lényege, hogy a szem felszínén dolgozunk. Eltávolítjuk a hámréteget a kezelés területén - természetesen érzéstelenítésben- majd a szaruhártya felszínes rétegében történik a lézeres átalakítás. Rövidlátó, mínuszos dioptria esetében lapítani kell a szaruhártyán, pluszos dioptria esetében pedig domborítani. Ezt a műtétet néhány napos fájdalmas periódus követi, ameddig a szaruhártyára a hámréteg visszanő. Sajnos a PRK-nál ezt nem lehet kellemetlenség nélkül megúszni, mert a szaruhártya tele van idegvégződéssel.A hámosodás idegentest érzéssel, könnyezéssel, fénykerüléssel jár. Ez a kellemetlenség– a páciens egyedi gyógyulási hajlamától függően – 2-3 napig tart.

Az IntraLASIK  esetében a műtét után nincs fájdalom, mert egy speciális, úgynevezett femtoszekundumos lézer által készített lebeny alatt dolgozunk, így a hámréteg szinte teljesen sértetlen marad. A lebenykészítésnek köszönhetően a szaruhártya mélyebb rétegében valósítható meg ugyanaz a változás, ami a PRK-nál közvetlenül a hám alatt. Ebben a mélyebb rétegben a javítósejtek aktivitása is gyengébb ezért kiszámíthatóbb az eredmény. A javítósejtek fokozott aktivitása okozhatja ugyanis azt, hogy egyes pácienseknél nem lesz tökéletes a korrekció. A visszaromlást megelőzendő a PRK-nál öt hónapig kell szteroidcseppeket használnia a páciensnek, míg IntraLASIKkezelésnél csak három hétig.

Ha ennyi hátránya van, akkor miért nem szorult még ki a PRK a kezelési palettáról?

Mert a hátrányok mellett sok előnye is van. Lehetnek olyan elváltozások a szemfenéken, amik miatt a lebenykészítés nem végezhető el, de PRK-val jól korrigálható a látás. Az is megtörténhet, hogy a szaruhártya vékony az IntraLASIK-hez, de PRK-val még kezelhető.

Szintén mellette szól, hogy a nagyon érzékeny szemű páciensek – hiába fáj jobban a gyógyulási időszakban - jobban tolerálják ezt a fajta műtétet, mert a beavatkozás gyorsabb, hiszen csak egy lézert használunk, és a páciens részéről kevesebb együttműködést igényel.

Milyen komplikációk, mellékhatások adódhatnak? Hallottam már olyat, hogy esti vezetés közben tapasztalt fényglóriára, káprázásra panaszkodott valaki, mások azt nehezményezik, hogy nem volt teljes mértékű a javulás.

Amire mindenkinek számítani kell a lézeres látáskorrekcióután, az a körülbelül fél évig tartó, fokozottabb szemszárazság. Ha valakinek eleve is száradékonyabb volt a szeme, annak biztosan legalább fél éven át műkönnyet kell majd használnia.

A fényglóriát az okozza, hogy a szaruhártya középső részét kezeljük. A kezelés átmérőjét az operáló orvos a kezelendő dioptriák és szaruhártya vastagság függvényében minimum 6, maximum 7 milliméter közé állítja be. Este vezetéskor a pupilla kitágul, így ha például 6,5 mm volt a kezelésiátmérő, de az illetőnek 6,8 mm-re tágul a pupillája, akkor az okozhat káprázást. A legtöbben néhány hónap után megszokják ezt a jelenséget, az idő múlásával egyre kevésbé lesz számukra zavaró.

Adódik a kérdés: milyen arányban sikerül elérni a 0-s eredményt?

Nagyon jók az arányok, gyakorlatilag -3 kiindulási dioptria esetében majdnem 100 százalékban, -3 és -6 dioptria között 95 százalékban, -6 dioptria felett, nagyfokú rövidlátók esetében lesz kicsit kevésbé kiszámítható az eredmény, a kiindulási dioptriaérték 10-15 %-a épülhet vissza a legrosszabb esetben. A lézerkészülék minden esetben tökéletes munkát végez, de a gyógyulási időszakban – PRK-nál hat hónap, IntraLASIK esetében kéthónap - a javítósejtek megpróbálnak visszaépíteni valamicskét a kiindulási dioptriából.  Minél nagyobb a kiindulási dioptria, annál nagyobb lehet a visszaépülés mértéke. Az IntraLASIK után egyébként a korábban elmondottak miatt még a felsoroltnál is jobbak az arányok.

Ez történik a műtét során

Nekem az egyik nagy félelmem az volt, hogy mi van, ha a gép éppen nálam romlik el, és megvakulok? Hogyan tartják karban ezeket a gépeket?

Ilyen nem fordulhat elő. Egy orvosi lézer esetében nem tehetjük meg, hogy nem ellenőrizzük rendszeresen a paramétereket. Minden páciens kezelése előtt “tesztkezelés” történik, a mérnök a legapróbb eltérést isészleli és kijavítja a kezelés megkezdése előtt.

Mindenki kicsit félve vállalkozik egy ilyen műtétre, ezért elmondom, hogy nagyon sok éve végzünk kezeléseket, de nem volt még olyan páciensünk, akinek rontottunk volna a látásán.

Két olyan ismerősöm is van, akiknek 15 évvel ezelőtt műtötték a szemét PRK módszerrel. Az egyiküknek azóta másfél dioptriát visszaromlott a látása, a másikukét pedig, akinek eleve nagyon rossz volt a szeme, csak -2 dioptriára sikerült korrigálni. Mindketten arra kíváncsiak, hogy az IntraLASIK technikával van-e lehetőségük újabb operációra?

Ez utóbbi esetben minden attól függ, hogy milyen vastagságú a szaruhártya. Könnyen el tudom képzelni, hogy az ismerősnek, akinek „nem sikerült tökéletesre” a műtétje eleve vékonyabb volt a szaruhártyája. Az első kérdésre válaszolva: ugyan a kezelés végleges, életre szóló eredményt ad, de előfordulhat, hogy a szem, ahogy az emberi test többi része, idővel változik.

Mindenesetre a válaszom az, hogy elvben lehetséges újabb műtét, amennyiben a szaruhártya elég vastag. Sokan keresnek meg minket hasonló problémákkal azok közül, akik annak idején úttörőként vetették alá magukat lézeres műtétnek, és végeztetik el az utolsó simításokat a fájdalommentes eljárással.

A lézerkezelések esetében milyen innovációk történtek az elmúlt 5 évben?

Nagyon sok szembetegség gyógyításában történt előrehaladás, de a lézeres látásjavítás terén nálunk az olvasószemüveg-kezelés a legújabb innováció. Idősebb korban a szemlencse rugalmatlanodása miatt mindannyiunknak szükségünk lesz olvasószemüvegre ahhoz, hogy a kisebb betűket is el tudjuk olvasni. Ez a műtét ettől a bosszantó kényelmetlenségtől szabadít meg. Az eljárás ugyanúgy IntraLASIK módszerrel végzett műtét, de van néhány alapvető különbség.

Például, hogy mindkét szemen el kell végezni a beavatkozást, és a két szem élességét különbözőképpen állítjuk be. Az egyiket tűélesre, míg a másikat olvasáshoz. Az, hogy valaki alkalmas-e ilyen műtétre, attól függ, hogy az agya képes-e a két képet úgy “összehozni”, hogy az ne zavarja a pácienst. Ezért ezt a műtétet egy erre vonatkozó speciális alkalmassági teszt előzi meg. Mi nagyon szigorúak vagyunk ezen a teszten, csak abban az estben végezzük el a beavatkozást, ha meggyőződtünk arról, hogy jól fogja tolerálni a páciens ezt az átalakítást. Így egyelőre 60 százalék az arányunk, azaz csak a jelentkezők kb. 60 százalékánál végezzük el ezt a kezelést.